Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

15 DÉTM A GY AR OR <?7 A G Vasarnap, T930. fanuar T. Kertész Sándor iparművészeti bútorcsarnoka /ZEGED, FEKETESAS U. Modern és sill butoi ok nagy vOJa%stékban. külön butoibt', mutató : K 1 a u x d 1 lér. Wagner kelengyef>óst mellen nak. Nemrégen érkezhettek. Szorosan összetart a csapat, mozdulatlanul kuporodnak a viz szélén, csak egy-kettő szedeget a fagyos vízben. Minden látszólagos ok nélkül gyakorta fölrebben a társaság, nagy magasságba. Emelkednek, irányt vesznek, mennek, mennek . . . Több kilométeres távolságról újból visszafordulnak és meggondolva magukat, visszatérnek, bukfencekkel vegyes siklórepüléssel leereszkednek arra a helyre, rhonnan elindultak Ugylátszik valami nem engedi elmennj őket, kicsiny szivük nem egykönynyen hagyja cl ezt a már megszokott helyet Az észiki tundrákról érkezett nagy lilék kis csapata "íöbb a bíbicekkel tart, de gyorsabb repülök ís lévén, csakhamar különválnak és a viz szinc fölött gyors szárnyalással suhannak tova. Leereszkednek a viz szélére. Nyakukat behúzva féllábussodnak, mozdulalnlnok, mintha lecövekelték voli i öket. A továbbutazás felöl gondolkodhatnak. Nagy örvös lilék kisebb csapata szaladgál egy zátony apró vizfoltjaln. Ezeket nem érdekli a bíbicek, partfutók nyugtalansága. ök szerteszét -zóródva szedegetnek, pár mélert Iramodnak, gurulnak, majd megállanak. A kihalványodoll kormos cankók vjlágoss/ü'-t-e csapata n halárkok szegélyét fürkészi. Hasig inak a vízben; csőrük, fejük mélyen a vif alélt. \z egyik hirtelen mozdulattal a szárazra szo'nd. v ilnmi fénylővel a csőrében. Leteszi a kis fic. ndozó apró halat maga elé. Nem tudja lenyclii .meri keresztbe akadt a szájában. Felveszi, fel-meli, megint leleszi, bajlódik vele. Szük torkán •vnk nem nknr lemenni a -1—5 cm-es halacska, de aldig, ididg . . . lent van és most boldogan szaIcdt lársnjhoz. Messziről n tyütyümadár (vörös!i*.bu ennkó) kettős szólama hangzik. A nagy aojzerokből ninr csak keltőt látok, t gylátsxik a sokszázas csapat már elvonult és i-ost valahol n görög szigetek partjain ébresztik I ingos szavukkal az otlani halászokat. Ez a ketI. valahogy elmaradt a többitől, nem voltak jcen az indulás előlli névsorolvasásnál. Péli/nak, hívogatnak, hangosan, választ nem kapnak. Mehetnek kettesben a nagy útnak. Dirucsapot busán krugat a magasban; pár risztcletkört ir le a ló fööltt ,azután továbbveszi útját egyenest délfelé A magas, kopár hav i»t legelők madárkája, a havasok pai-irtájq is megszállott vándorutjában. Ijedten rebben fel előttem a magasba. Tsmrrrtlcn hangok ütik meg a fülemet. Sirftlvrsérocásboz hasonló kellemetlen, érdes, erős, szólam Meglátom a csapatot, ahonnan a hang jön Távcsövemmel tíjdoui csak tpegismenij a madarakat. A libanagyságu sarki búvárok érkeztek. I madarak "z északi sark madarai és ritkán, egyesével szoktak a kemény teleken megjoKnm nálunk. Ititknság ilyenkor és itt ilyen népes csap ilot megfigyelhetni. A karácsony áhítatában, gyrrtyafcnyes melegségében, a hosszabbodó napok uyomábau uj remény, uj bizakodás ébredt a mi szivünkben. Uj eiet hajnalpirját látjuk magunk elölt. Január elteltével megdobban c madarak kicsiny szive, indulnak, jönnek, hogy kora tavaszon megint uj bitet, uj bizakodást hozzanak i mi télen kifakult életünkbe. Hozzák a megujulás, a feltámadás hitét, a tavaszt, a természet örök igazságát nz Elet diadalmaskodását n mulandó. Ság fölött. . Szeged legrégibb utcája: a Szentháromság-utca 160 év előtt Irta: CS. SEBESTYEN KAROLY, egyetemi magántanár II. A Szcntháromság-utea végig igen széles volt a régi időben. Ami 1770. évi térképünkön is 20— '21 m, legszűkebb részén is 18—'9 m széles. Legszélesebb a közepe tájáu volt, mint említettül;, a Hajós-köz betorkolásánál, ahol a Szentháromságkápolna állt, ott ?>2 m széles volt. Alsó végénél lölcsérszerüen kitágult az utca, 60 m szélességre. Ebbe az utca-deltába bc volt ékelve két kisebb telek egy-egy házzal- A felső, 162. sz. tulajdonosa Andr. (hihetőleg a szomszédos Andrássy-bir tokhoz tartozott). A másik 161. sz. telek tulajdodonosa Mih. Sárhányó volt. A Szentháromság-utca alsó végénél feküdt az alsóvárosiak régi temetője, hatalmas háromszögalakban terjedt el a templomtól északkeletre Az zetett keresztül még a rault század 30—10-es éveiben a Palánk és Alsóváros közötti plébániahatár. , Az utca végétől idáig fcslorolt telkek mindegyiken egyformán volt egy-egy lakóház, egyenes, a keskeny végével az utca felé, a telek északi határvonalán. A legtöbbnek a vége az utca vonalában állt, kivétel csak a 154, 153, 152. 119, 143, 116, 140 sz. háznál volt, ezek valamivel hátrább álltak az utca kerítésénél. A Kürt-közön tul következő 135. sz. ház Is kivétel volt, amennyiben az L-alnku lakóház nem az utca vonalán, hanem beljebb állt. A következő 134. sz. Hutzka Imre tulajdonában levő ház megint olyan, mint | az elébb fölsoroltak. 1 Itt most két nagyméretű telek ékelődik a sor* uj temető Is megvolt már akkor a mai olsóvárQsi Icmető helyén. Később, mikor megszűnt itt a temetkezés, Barátok terének nevezték el a térségei. A Szentháromság-utca nyugati oldalát délről északra haladva a következőképen Ismertetjük: 155. Vcsernyés Pál, apró saroktelek volt kjs lakóházzal. 151. Ónozó Ferenc, 153. Szegi József, 152. Hódi Mihály, 151. fsányl György, 150. Palotás József, 119. Palotás Gergely, 148. Kazi István, 117. Szekeres János, 116. Ludáui Forentz, 1 (5. Bito Mátyás, 114. Ladányi Mihály, 143. Lüeas Krozlngej, 112 Tótb Jakab, 141 Török Islván, 140. Losonlz János, 139. Gábor István, 138. Szabó Pál, 157. Losontz József, 13A. .Tenej Ferenc. A 136. és 135. sz. telkek között volt egy keskeny átjáró a nyugatra fekvő Ingj en-ulcába (ma Alföldi-utca). Ezt a mai Bécsi-körut iáján fekvő átjárót később Kürt-köznek neveztek. Ezen veba. Ezek azonban nem a Szentháromság utcába tartoztak, hanem a túlsó oldalon húzódó Ingyenutcához, meri annak a számozását visellék. 105. D. Ladislai pétsi, igen nagy. két utcára szolgáló és 32 öl szeles telek, rajla egy L-a!aku épület a Szentháromság-utcán, a telek északkeleti sarkában, a telek mélyén pedig egy kisebb épülcl. Hogy ki volt cz a nagy ur, nem tudjuk, lehet, hogy annak a Pécsi Gergely mészárosnak volt a leszármazottja, aki 1597-ben volt tagja a szegedi szészároscéhek. Későbbi időben (XIX. sz közepe táján) utcát vágtak keresztül ezen a telken, Bátorság- vagy Bátor-utca volt a neve. 106. Megint igen nagy telek, egy házzal a Szentháromság-utcára. Tulajdonosa újra valami ur, D. Pclri Kászonyi. Erről sem tudjuk,, ki voi^ de a Kászonyi-bcgy nevü szőlőtelep, amply körülbelül abban az időbeu keletkezett, bizonyosan tőle kapta a nevét, mert akkoriban minden uj s/.öltelepitést qz első vagy a legnagyobb ültelőröl nevezték eL Tizenkét telek és ugyanannyi ház következeit ezután a sorban, amelyekről nincsen különösebb frljegj-czni való, mint az, hogy az egyetlen épüld a telek északkeleti sarkában áll, véggel az utca felé. Ezek voltak: 133. Bite Mihály, 132. Kiss Gergely, 131. Révész Mátyás, 130. Földi Mihály, 129. Tóth András, Magyar nótadélután január 6-án az Ipartestületben. Jegyek a Délmagyarorszáanál.