Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Vasérmtp, 1950. fanuár T. DÍL'M A GYÁR ORSZÁG 13 128. Tóth Péter, 127. Lippai Márton, 126. Tóth Jakab, 125. Vég József, 121. Jósó Tamás, 123. Dér Márton, 122. Pitti Mihály. Ez utóbbi már saroktelek volt a Kádár-utca folytatását képező Nagy fcstő-ulcán. A mai Koresolyázó-tér (Szukováthy-tér) helyén a régi időben nagy tó vagy pocsolya volt „Lacuka Cscpc-rke diéta" mondja a térképünk, s ez a pocsolya régebben összeköttetésben állt a Tiszával. Ebből az összekötő pocsolyaárokból lelt később a Nagy ítstő-utca. Az utca túlsó sarkán következeit: A 585. számú telek egy 20 öl hosszú házznl, de tulajdonos neve nincsen ráírva. Amint a számból látható, innen kezdve a telkek megint a bővített Palánkhoz tartoztak. 584. Harus Michi, ez lehetne Haris, közismert regi szegedi család. Dc a mi térképünknek van egy másodpéldánya, amely szintén egykorú és ezen a név másként van irva: Hans Michi Schucpaeher. A telek L-alakban átnyúlt a Nagy fcstőuteára is, a végében egy kisebb pocsolya volt s kél épület volt rajta, a telek mélyén a kisebb ház, az utcára pedig egy L-alaku nagyobb lakóház. Talán valami iparos lehetett ez a Sehnepaeher. 583. Pálfi József. Nagy telken vagy 35 m bosszú L-alaku lakóház, véggel az utcára, szemben vele egészen kis ház, szintén az utca vonalában. Ez a ház minden valószínűség szerint azé a Pálfi Józsefé volt, aki 1763—65 között Sieged főbírája volt, akit később városi tanácstag korában, 1785-ben kitettek a hivatalából, mert nem tudta a kitűzött határidőre a német nyelvet megtanulni. Ez akkor volt, mikor II. József császár alatt felfüggesztették a magyar vármegyék önkormányzatát, Szegedet a nagyváradi kerülethez csatolták s a hivatalokba az eddigi latin helyett n német nyelvet tettek meg hivatalos nyelvvé. Akkor már Szeged belvárosa, a Palánk merőben idegen lakósokkal volt tele, német iparosokkal és rác kereskedőkkel. Pálfi József cs a többi állását vesztett városi tisztviselő azonban 1790-ben elégtételt kapott. A rendszerváltozással visszakapták állásaikat „a három föfö tanácsnokot, úgymint Ilúdy Imre, Pálfy József és Rózsa Vincze urak, akik 30 s több esztendőkig telt hív szolgálatjuk után a német nyelv nem tudása miatt kitétettek volt a belső tanácsból, most újra clöbbeni székeiknek elfog'nlására, a külső tanács szószólójátul, örömkiáltások között bevezettettek". Az uj -városi hatóságnak — Dugonics Ádám volt a polgármester — első intézkedése az volt, hogy a jogaiba visszahelyezett latin nyelv helyett n magyar nyelv használatát rendelte cl s a hivatalos iratokat a városnál ez időtől fogva magyarnyelven szerkesztették. Ez a Pálfi-félc ház a mai Szentháromság-utca 11. sz. ház helyén állt. A mostani emeletes ház is még a nagy árvizelötti idöbl való ugyan, de nem ez a Pálllék XVIII. századbeli háza. A Pálfi vagy Pálfy — az különben ősi szegedi család. A XVIII. sz.-han már sok Pálfi család élt Szegeden. Voltak ''--dálkodók közöttük, igy Pá ifi Antal, (575 sz.), . álfi István (282 sz.), egy másik István (29 sz.), Gergely (016 sz), Anna (586 sz.) Ezek mind alsóvárosi lakosok, illetve háztulajdonosok voltak. De voltak „városlakó" Pál fiak is, akikhez elsősorban a fenti 583. sz a. Pálfi József számit. Az 1522. évben volt egy Alhertus Pállynak háza a Kis J,atrán-u teában, ez a mai Rudolf-tér táján volt. Egy Pálfy Benedeknek ugyanekkor a Szent Demeter-templom közelében volt Szántó-utcában volt háza." Ezek tehát városlakók voltak és nem gazdálkodók. Valószínűleg ezektől a Pálfyaklól származott Pálfy József főfötanácsnok is. A Szentháromság-utca következő házas 582. Frqnz Rab. Ez valószínűleg nem a nöcyar rab, hanem a német Rabe vagy Raab-uak felel meg. mert az, hogy német volt az illető mutatja az, hogy a keresztnevét előre tették s németül írták. 581. .Tohunn Adamovits. Ez sem volt magyar Itt már nyilvánvaló, hogy a külső Palánkhoz AltCIO n unharutiát hlzarOtat» a PIVATCSRNOKBAN Szeneden, Klauzál lér 2. szerezheti be. unió könyvecskére is. (iépészöllönu köper 3 30101 Egybeszabott „ 3.30 „ Clolh köpeny 4.30 „ KOpeny köper 4.30 föl Pincerkabát „ 3.30 „ Hentes „ „ 4.20 „ tartozó területen vagyunk, ahol legfőképen idegennyelvü polgárok voltak Itlelepedve. 580. Andreas Rciszner. Ez is német iparos volt, aki a sopronmegyei Rusztból származott és 1776-ban kapott polgárjogot Szegeden. Reiszner András nagyapja volt Rcizncr Jánosnak, Szeged történetének írójának, a Somogyi-Könyvtár és Városi Muzeum első igazgatójának. 579. Franz Rab. Ugyanaz lehetett, akic az 582. számú telek és ház. 578. Sida Mihály. Nagy saroktelek a Kis utca, később Nagy Péter-utca sarkán. Ez volt az utolsó ház a Szentháromság-utcában, mert a következő ház már a Buzapiac házsorához tartozott. „ELIT E" hölgy fodrát*- ét Uoxmeiikal t Fodrászán osztályát uj berendezéssel mosraagyobbito'.ta, szalon munUáfa szenzációs •raod0rIliz41tal TflrtŐS OlldOláláS. HajfeStéS garanciával. Fővárosi kozmetikusnő vezetése alatt álló kozmetikai osztálya fogaimmá lott. Üzlet: Széchenyi tér 2. Te'ofon 15—54. így dolgoznak a családgondozónők, a szegények lélekmentő őrzőangyalai (A Dcirnagyarország munkatársától). Csöndes évforduló fölött suhan át észrevétlenül az idők rohanó ritmusa. Szeged cgvik nélkülözhetetlen, nagyszerű munkát végző szociális intézménye ötödik esztendejébe lépett. A népjóléti ügyosztályon vetődött fel az az eszme 1933 ijyarán, hogy a szellemi inségmunkásnők közül válasszanak ki néhány alkalmas jelentkezőt, akik kellő körültekintéssel és felkészültséggel rendelkeznek ahhoz a nagyarányú szociális munkához, amelynek alapjait 1933 decemberében vetették meg. Ez a nélkülözök, az elesetlek szárira annyira fontos, gyámolitó munka: a családgondozás. Ali is a családgondozás? Állandó kapocs és általános közvetítő a lüktető, szenvedő élet és a segjteniakarók között ... A családgondozó, a szociális közigazgatás lelke, cnyhit a hivatalos intézkedések merevségén s a nyomor csökkcn'éséuek leghivatottabb előmozdítója. Leginkább óvónőket, tanítónőket alkalmaztak erre a murikára s hogy szakszerű felkészültséggel indulhassanak a nyomor kikulatásáért és enyhítéséért folytatandó nehéz harcba, négyhetes tanfolyamon képezték kj őket. A tanfolyamot L u n g Mihály hivatalfönök és buzgó helyettese: Bánfalvi Károly rendezte meg, dc segitségükre volt a szociális munkás-kiképzésben a megfelelő felkészültséggel biró I) c t á r i Dezső is. A NEMZET ALAPJA A CSALAü Valamikor, az iskolában ugy tanultuk, hogy a nemzet alapja a család. A nemzetvédelem a.apja tehát a családvédelem s ha igy van, akkor a családgondozónők a nemzet legelső kalonái . , . Mert ezek a lelkes, szerény s mégis szívósén munkabíró nők ötödik esztendeje azon dolgozlak, hogy kiépítsék a családvédelmet ott, ahol i nyomor sötét árnyéka szétdúlta a családi clelet. Az intézmény megalakulásakor egy irgalmasrendi nővér vezetése és irányítása melleit 18 képzett családgondozónö dolgozolt. Az elmúlt évek alalt a családgondozás munkájából egyre inkább kiveszik részüket a Szent Vince-rend nővérei, akiknek igazi célja, hivatása a szegények gondozása, gyántolilása- Jelenleg Aurea irgalmasnővér vezetése mellett kilenc vinccrcndi nővér és nyolc vjlági gondozónő dolgozik. A népjóléti hivatal Szeged területét négy l.crüjetré osztotta be, a családgondozónők viszont (6 körzetre tagolták éjt a négy kerületet s igy minden kerületre 3—1 gondozónő jut. A családgenőozónő napi működéséről írásbeli jelentést ad be a vezetdnövernek. aki azokat ellenőrzi és könyveli. Ugyancsak a vezetőnővér végzi az ellenőrző iátogatásokat is. Nehéz, úttörő munka volt, amig a gondozónők odáig küzdöttek magukat, hogy megnyerjék a szerencsétlensorsu családok bizalmát, szeretetét. Eleinte kémet, ellenséget láttak a gondozónőkben, akiktől féltek, kis segélyüket, vegetációjukhoz szükséges pár pengőjüket féltették. Ma már oP tartanak, hogy a szegény nem hivatalnokot lát a gondozónőben, hanem igaz barátot; segítőtársat, akinél mindig, minden bajában vigasztalást, megértést és védelmet talál. Ezt elősegíti a Szent Vince-nővérek áldozatos, szép munkája is. akik szinte csodálatos befolyással bírnak a szegényekre. A családgondozónők hatásköre enyhítő, megelőző és alkotó jellegű. Enyhítő, mert a csüggedt lelkekbe bátorságot öntenek s az égető nyomort pénzzel cs tenmészotbeni adományok nyújtásával, kicszküzlésévcl csillapítják. Megelőzik azt, hogy a baj, betegség, elkeseredettség, erkölcstelen életmód — elhatalmasodjon s szclid rábeszéléssel cdahatnak, hogy a szerencsétlen család visszanyeri az cicibe vetett bizalmát és — ha munka-1 képes — munkakedvét. A családgondozó intézmény minden elképzelhető módon elősegíti a család talpraállilását. A munkabíróknak munkát szerez, a betegeknek orvosságot, vagy kórházi ápolást, a gyermekeknek erkölcsi nevelést nyújt s a tisztaságra is felügyel. Ellenőrzik, hogy a gyermekek pontosan lálogalják-e az iskolát jó magaviscletüek-e, a felnőtteket munkára serkentik és végiglátogatják P gyárakat, hogy elhelyezkedést találjanak számukra. MEGHATÓ PÉLDÁK Megindító példák egész sora bizonyítja, hogy milyen áldásos, gyönyörű munkát fejt ki a családgondozó intézet. Itne egy hétgyermekes család törtenete: Az apa iszákos volt, feleségével és gyermekeivel durván hánt s a család a legnagyobb inség napjait élte. Most már ott tartanak, hogy a család olyan rerdcs körülmények közé jutóit, hogy minden városi segélyről ie tud mondani. Ez kizárólag a családgondozónö érdeme. Meghaló vo'.t egy vak koldus ere'e is. akit vadházastársa kénysze.-itctt a ko'dmásra. A város emiatt az asszonyt kitolonoo'.tutta s ekkor a szerencsében vakember magára maradt. A családgondozónő közbe éoé 'éra visszavonták az asszony kitl'.tá át, hogy a vak férfi ne maradjon minden lámasz né kii). Ez annyira jr.cgha.o ta a vak em-