Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vnsárnnn. TQ38 december 25. DCLMAGYARORSZÁG Megdőli a szépirodalom hegemóniája, az olvasóközönség érdeklődése a tudományos könyvek felé fordult 4 Somogyi-könyvtárnak 1800-2000 látogatója van fjavonta - Panaszkodik az egyetemi könyvtár: nem jut (jely az uj könyvek számára (A Délmagjarország munkatársától.) Az új­ságíró, a betű közkatonája örömmel állapítja meg, hogy a Ma emberének elsőrendű szükségleti cikke a könyv. Az. élet minden vonatkozásában szükségünk viu a könyvre, a betűre, amely a tu­dást szolgálja s az ismeretbővítés célkitűzésein kiírói szórakozást, gondfelejtést és nctn utolsó­sorban a nyelv szépségeinek kincsesbányáját nyújtja az olvasónak. Korunkat szeretik a „technokrácia" kora jelzővel disziteni. Büszkéu mondhatjuk, hogy talán még sokkal inkább a könyv kultuszának korát éljük. Hiszeij ojt tartunk már, — hála a magyar rádió ismeretterjesztő előadásainak —, hogy a Uérges­tenyerü, fizikai munkában agyonfáradt mezei munkás könyvet vesz a kezébe, olyan könyvet, amelyből megtanulja: hogyan gondozhatja földjét gazdiságosabban, hasznothajtóbb módon s va­sárnaponként talán olyan könyveket is, amelyek­ből megismeri fajunk, népünk, hazánk történetét, földrajzát és közművelődését. Meglátogattuk a város két nagy könyvtárát, beszéltünk néhány könyvkereskedővel arról, bogy mit olvas a közönség, milyen munkákat kedvel leginkább az ifjúság és milyen könyvek azok, amelyekért a hölgyek, vagy az idősebb pol­gárok lelkesednek. A SOMOGYI-KÖNYVTÁRBAN Szőke Mihály dr. könyvtárnok szíves elő­zékenységgel ad felvilágosítást a könyvtár láto­gatottságáról, működéséről és arról, liogy ki milyen tárgyú könyvet olvas leginkább. A könyv­tárat főként a tanuló ifjúság látogatja, de megfor­dul ott a társadalom minden rétege az intellek­tueltől a munkásig és földművesig. A leggyako­ribb látogatók természetesen az egyetemi hallga­tóság, a polgáriiskolai tanárképző és a különbö­ző főiskolások köréből kerülnek ki. Tanulnia nyaikhoz szükséges szakkönyveket olvasnak, mig a középiskolai fiu- cs leányhallgatóság szépiro­dalmi könyvekkel foglalkozik, többnyire kötelező olvasmányokkal és a magyar irodalom ielességei­vel. — A közönség minden más különleges érdek­lődésnek is eleget lesz a könyvtár — mondotta kitűnő informátorunk, majd a szépirodalom irán­ti érdeklődésre vonatkozó kérdésünkre azt &z ér­dekes megállapítás tette, liogv a szépirodalom többé nem vezet; az olvasóközönség érdeklődése az általános is­meretterejsztő müvek, a tudományos könyvek felé fordul. Különösen a magyar irodalomtörté­net, a történelem és magyar művészettörténet, ze­ne .technika ,technológia és az emberiség törté­nete körébe vágó könyvek érdeklik elsősorban a közönséget. A könyvtár felszerelése olyan, hogy a tudomá­nyos élet minden kitűnősége megtalálhatja azt a forrásmunkát, amire szüksége van, viszoul a müveit nagyközönséget is ellátja olvasnivalóval. Nem érdektelen nz sem, bogy ujabban nagy ér­deklődés tapasztalható a teológiai irodalom Iránt, a nyelvészetről nem is beszélve. Feltűnően so­kan tanulnak angol, olasz és német nyelvet a könyvtár olvasótermében s legújabban a délame­rikai nyelveket: spanyolt és portugált is. A könyvtár és a közönség között megvan a közvetlen összeköttetés, miulán az az elv érvé­nyesül, bogy a könyveket elvinni nem lehet s ez alól a szabály alól nincsen kivétel. Viszont ily­niódon a közönségnek állandóan, — tanulás, vagy olvasás közben —, rendelkezésérc állanak olyan szakképzett vezetők, akik bármiben és bármilyen irányiján fölvilágosítást tudnak adni. A Somogyi-könyvtár látogatói között süriin megfordulnak érdekes külföldiek is. Mialatt Sző­ke könyvtárnokkal elbeszélgettünk, egy ]iwer­Ha családjának trinnet akar szerezni vegyen gáz­és villamos háziaviási készülékei tűzhely vizraelegitö vasaSó kenyérp'rifó tea- és kávéfiw me'egKflitártK főzőlap hajszárító perszívó Használatuk olcsó, a kedvez­ményes háztartási gáz- és villany larifákkal. Ha ezeket még nem ismerné, forduljon felvilágosításért a Gázgyár­hoz. Telefon 34-90. II készü­lékek kaphatók az összes villamos szeretüceifeknd. pooli angol tudós kutatott a könyvtár katilógu­ában görög szakmunkák után. A külföldieknek szerencséjük van, mert a könyvtár vezetője egész sereg idegen nyelvet beszél tökéletesem EGY KIS STATISZTIKA Egy kis statisztikát is sikerült ellesnünk, bár az évvégi pontos összeállítás még nincs készen­Megtudtuk, áiogy havonta körülbelül 1800—2000 Intoga® tója van a Soniogyí-könyvtárnak, amely délelőtt 9—l-ig, délután pedig 3—7-ig láto­gatható. Az olvasóközönség egyharmada nő s a hölgyek legnagyobb része a főiskolák hallgatói közül kerül ki Az olvasott müvek száma havon­ként 3—1000 között mozog. Az clmutt 11 hónap­ban a látogatók foglalkozásra nézve igy oszlot­tak meg: Egyetemi hallgató: 6170, középiskolások 5425,1 papok: 310. tanár, tanitó: 1137. művész: 181, ügy­véd: 110. mérnök, építész: 187, földműves: 82, ezenkívül iparosok, munkások és más foglalko­zási ágak művelői is látogatták a könyvtárat, örvendetes jelenség, hogy a földmunkások, kis­gazdák is érdeklődnek a Somogyi-könyvtár szak­könyvei iránt. Erre nézve Szőke Mihály a kö­vetkezőket mondja: — Egy-egy órára jönnek hozzánk és minden esetben valami gyakorlati dologgal kapcsolatban kérik tanácsukat. Természetesen/mindenben se­gitségükre vagyunk, amiben csak lehetséges. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRRÓL Ereky István dr. rektorral sikerült néhány szót váltanunk. Az egyetem rendkívül rokonszen­ves, kiváló vezetője fölhívta figyelmünket arra, hogy az egyetemi könyvtár működését hát­ráltatja a könyvtárhelyiség szűk volta, Ilymódon hatalmas mennyiségű, uj szakmunka és tudományos könyv nem jut el az ifjúsághoz. Illetékes köröknek fel kell figyelniük erre és mielőbb gondoskodni kell arról, hogy Magyarország közművelődésének ez a kitűnő szerve. » szegedi egyetem könyvtára megfelelő körülmények kö­zött fejthesse ki működését. SULICA SZILÁRD Dr. NYILATKOZATA Az egyetemi könyvtárral kapcsolatban beszélge­tést folytattunk Sulira Szilárd dr. könyvtárigazga­tóval. A maga részéről is mcgcmlitottc, hogy mi­lyen súlyos probléma a könyvtárhelyiség szük volta, majd arra a kérdé-ünkre, hogy milyen mű­iteket olvas legszívesebben az ifjúság — persze a tanulmányi .szakkönyvektől eltekintve —, a kö­vetkezőkben vá'a zolt: — A szegedi egyetemi könyvtár jellegénél fog­va általában tudományos könyvanyagot hoz for­galomba, emellett, a lehetőség határain belül, mindenre kiterjedő figyelmű felkészültséggel várja olvasóit. Az olvasók érdeklődését i:tetőén tapaszta­lataink alapján bízvást mondhatjuk, hogy a tudo­mányos müveket oivasókörönségünk szé'cs rétegei forgatják. Az ismeretterjesztő irodalom, mint más könyvtárakban i-, népszerű, különösen a földrajzi, utazási és népszerűsítő műszaki irodalom. — A magyar szépirodalom a helyben és otthon olvasott (kikölcsönzött) egész könyvmennyiségnek jelentős hányadát teszi ki. A legolvasottabb szer­zők: Gárdonyi Gézi, Gulácsy Irén, Herczeg Fe­renc, Jókai, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kál­mán, Móra Fc.-enc, Zi'ahy Lajos, hogy csak né­hány irót említsünk. Meg kell itt jegyeznünk, hogy ereket főleg középiskolások olvassák. Kivüiük Ady Endre, Babits Mihály, Harsányi Zsolt, Komá­romi János, Kosztolányi Dcz-ő, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Móricz Z-igmond, Surányi Miklós, Szabó Ccz-ö, Tormay Ceci'c. Tóth Árpád mellett a fiatal irói nemzedék gárdájára irályai a közön­rög figyc'mc: Vszlányi Károly. Ba.'a Bori.z, Be~ czá-sv Judit Bcrdo Maria, Födi Mihálv. Alárat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom