Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

•n Ili—— PÉT M A ny ARORSZÁG Vasárnap, 1938 december 25. MÁTYÁS LEGENDÁK a szlovén hegyek között A szlovén népköltészet kimagasló alakja „Kralj Matjaz", elegendő, hogy csak kirántsa hüvelyéből a kardját: máris kilenc török feje leröpül... S'atlna Riilenct, a szlovén hegyek között. Az egekkel kacérkodó hegyek és az egymásba fotó szc id dombok romantikus birodalma telistele van bűbájos mondákkal!. ...Fehér szjk'ákon a vilják énekelnek... Tc'ihold idején tündérek fonják patak partján aranyszőke hajukat és tö.-pi manók kergetik egy. má t bukfencet hányva az erdők tisztásain. Radonéi kő.-ül ta'án harminc sistergő forrás ontja vizét. Vihar előtt bugyborékolnak e források, ilyenkor a jámbor paraszt keresztet vet és suttogva mondja: oda'onn most készülnek lakomáj.ukra a boszorkányok, főzik a gombócokat, sistereg és forr a poklok tüze... Kicsiny há.akban Osténkint még mindig régi dalokat énekelnek harmonika mellett és a népkö'tésiet c csodá'atos, épségben maradt strófáinak hőre: Krai Maija:, a törökverő vitéz király... Sarics doktor hivta fel figyelmemet a Mátyáslegendákra. A szlovén népkö!tcs;<A legkimagaslóbb alakja Mátyás, a magyar király — mondta a csöndes dé'c'őttön, amikor e'indultunk, hogy megmésszuk a dombot, aiuc'ynck mélyén a monda sze-rint Attila pihen — és Kralj Matjaz személye a szlovén népköltéseiben minden más alakot felülmúl. Olvastam va'aho', hogy: nincsen pclda arra egyetlen nép kö tészetében sem, hogy hőséül idegen nép lejedelmct tegye meg... Heteken keresztül utaztam, jártam Szlovéniában Métyás.legcndák után. Históriai alapja e legendáknak kevés. /Foijcgyzés alig maradt arról, hogy Kra'j Matjas maga Szlovéniában járt volna. Mindössze jegyese élt a celjl várban, amely, nek .romjai között órákon keresztüli bolyongtam. Amikor Hunyadi János Brankovics György fogságába esett, megígérte a vitéz Scender bégnek, hogy unokáját, Ciliéi Ulrik Erzsébet leányát megházasitja Lászlóval. Később c megállapodás oda módosult, hogy a szépséges Erzsébet Mátyás hitvese lesz. A megállapodás idején Ciliéi Ulrik leánya csak tíz éves volt még cs a házassággal várni kellett. Később kitűzték az időpontot is: ezernégyszázötvonhárom december hatodikán lett volna Vajdahunyad várában a menyegző. Erzsébet hatalmas kisé.rcitcl útnak is indult Erdély felé... Dc: gyász lett a nász helyett és Ciliéi Erzsébet pusztító járványban meghalt Vajdahunyadon... Bécs elfoglalása után járt e vidéken a törökverő Mátyás, a ptuji vár falában ínég ma is mutatnak egy hatalmas golyóbist, amely a monda szerint agyúinak egyikéből került ide, valahol Radonci körül megverte Frigyes hadait is, azonban a mondák, logendák és népdalok nem c néhány átvonulásából maradtak itt. Az ok más: A fekete seregben — cérna i'of.sfra.nak hívjak errefelé Mátyás seregét — sok szlovén is harcolt. Amikor erek Mátyás halála után hazajöttek, inagukkal hozták Mátyás vitézségének és igazságos, tógának hírét. E katonák meséiből születtek meg a legendák és népdalok. A maguk szüzességében megmaradták évszázadokon keresztül... „Kralj Mutjaz" a szlovén irodalomban Az. első Mátyással foglalkozó szlovén könyvet a radoncii fürdő könyvtarában találtam mes. Ez dr. Karol Strefczlj ncpdalgyüj.temőnye. Az első kö ct úgyszólván kizárólag Mátyás-dalokat közöl. Rengeteg variációban. Az epikus népdalköltészict remekei c kis versek. Három csoportba sorozhatók: az clsöten arról énekc'nck, hogyan mentette meg Mátyás aráját, a szépséges Aloncicat, a másik Mátyás török rabságáról mesél, a harmadik pedig a vitéz király haláláról. A népdalokat Auersperg Anton Alexander gróf, aki Anasztazius Gi •üli néven ismert irója volt a szlovén hegyeknek, a mult század kö:epén németül is kiadta. Oton Zupanic, a szlovének legnagyobb költője balladát irt »Kralj Matjaz* cimen. E ballada az egyik mondát dolgozza fel. ...A barlang mélyén alszik Mátyás, a törökverő hős. Körötte pihennek páncélban vitéz katonái, a cérna voiska hősei. Ifjú szlovén téved a barlangba. Jöttérc Mátyás kinyitja szemét. Az ifjú elkéri a kardját és lassan kihúzza a hüvelyéből. A fekete icreg ébredni kezd. Mentől jobban húzza ki a szablyát az ifjú, annál hangosabban ébred a sereg. A fiatalember megijed és visszateszi hüvelyébe a kardot. A katonák visszaesnek a barlang földjére és a'szanak tovább... Címtár Iván, az. ismert szlovén iró »Kralj Matjas in Potcpuch Marka cimen regényt irt. Ez Púurl •Ágoston doktor szombathelyi reálgimnáziumi tanár, városi múzeumi igazgató avatott fordításában -Mátyás király cs Mihaszna András; cimen a sNyugat* kiadásában magyarul is megjelent. A könyv mottója: i Kadar bo Kralj Matjaz Onde bo kniefic dobre kmétovel... Pável Ágoston igy adja vissza c soroiíit: f/a visszatér Mátyás kora, Bo'dog les a paraszt sora...' E dalnak alapja az: Mátyás megígérte a népnek, hogy nem hal meg soha, hanem visszatér és meghozza mindenki számára az igazságot, jólétet és örökké tartó békét... . . . Ha mnjd kilencszer csavarja szakállát az asztal köre Mátyás ki'úly . . . A Mátyás.lcgendák alapja mindenütt az, hogy Mátyás egész seregével egy hatamas hegy barlangjában alszik. Négy ilyen hegyet mutattak nckeni Szlovéniában. A Pscsa és a Bocs itt vannak Maribor és Radonéi vidékén, az ezerszáz méteres Krím Ljubljanánál emelkedik, a Snczil: pedig Krajna Olaszországhoz került részén van. A sz'áv legendákban mindig szereplő tölgyfa alatt, hatalmas kerek kőasztal mellett alszik a bar'ang cött Kralj Matjaz. Olyankor ébred fel, ha hivő paraszt jön arrafelé. És csak hivők láthatják alakját. Szakálla évszázadok óta nő. Köxülcsavarja az asztalt, már hatszor, hétszer csavarja körül. És ha majd akkora lesz ez a szakáll, hogy kilencszer ö'eli át az asztalt: akkor Mátyás felébred. Boldogságot, békét cs igazságot hoz a földre. ...A népkötészet hálás mindig annak, akit a szeretetébe vesz. Nem engedi, hogy elrabolja őt a halál. Ahogyan a francia veteránok még mindig hisznek abban, hogy a nagy császár nem halt meg, a szlovén népkö.tészet fél évezred óta várja, hogy »feléb.red;pn Kralj Matjaz*. A vitéz király olyan nagy hős, hogy a legendák szerint elegendő. hogy puszta kardját kihúzza hüvelyéből és máris ki'cnc lörök katona feje hull a porba. Aíszik a harangjában, mint Barbarossa Frigyes Kyfhhiiutentoen, Nagy Károly Salzburg mellett, Artus, a brittok utolsó királya, vagy a dán Holgcr Kronburgban. Egyszer egy paraszt bort vitt a kocsiján és meglátta a királyt. Mátyás jóságos szóval kérde;tc tőle: »Vannak-e még varjak a földön?* Felelte a paraszt, keresztet vetve: »Bizony vannak még felséges királyom!* Felelte Matjaz: »No akkor menj csak a dolgod után, én alszom tovább és ha majd nem repülnek varjak a levegőben, felébredek.* Radcnci környékén me é ik még: sÉlt ilt a vidéken egy gonosz földesúr, aki rosszul bánt a néppel. Matjaz kralj felébredt, lejött a faluba, igazságot tett, a íö'desurat elkergette, aztán visz. szament és alszik tovább...* Még Orfeusz alakját is Mátyásra aplikálta a népkö tészot. Egy monda szerint Mátyás elhunyt szcrolmcsét vissza akarja hozni 3 túlvilágról. Hegedűvel megy cl a pokol kapujáig, ugy játszik, hogy mindenkit megríkat. Egyszerre azonban a tilalom ellenére megszólal és — Alencica megy vissza... Nemcsak a saját hőstetteit, hapem apjának, Hunyadi Jánosnak vitézségét és még a Gilleiek morá'is ballépését is kénytelen magára vonni. Hunyadi János neve a szlovén népdalokban: Szibinyáni Jank és Szilágyi Mihályt itt is, mint Délszerbiában, Szvilojevicsnck hivják... A Mátyásról szójó népdalok: a szlovén epikai költészet remekel. Mátyás feleségét Alcncicanak hivják. Alencica rejtélyes alak. Csak később tették meg őt Mátyás hitvesévé. A név a nép közül való* Ragyogóan szép, mint minden mithólogiai alak. Á népda'ok első csoportjában mialatt Mátyás a török ellen harcol, kastélyát török martalócok támadják mog és Alencicát elrabolják. Egy madárka, amelyik a faágon dalol, meséli el a tragédiát Kralj Matjaznak. A király barátcsuhát ölt magára és c'rben az á'ö'.tőzctbon Indul el, hogy visszaszo. rczzc hitvesét. Hosszú keresgélés után ráakad. A török szultánnak azt mondja, hogy megölte Mátyást és ezért nagy a becsülete. Marjctitza, a tölök császár szépséges leánya segit Alencica. megszabaditásánál. Marjctitza is halálosan szerelmes Matjazba. Éjjel három arany kulcsot ad át neki ca Mátyás hitvesével és a török császár leányával keresztül ússza á Dunát... Amikor maga is török fogságba kerül, akkor 13 a török szultán leánya szabadítja ki. Mátyás halála: már a Cille;ck legendájából való. Mátyásnak szeretője van. Egy dobos szépsége© feleségéhez jár éjszakánként. A dobos egyszer rajtakapja a szerelmeseket. Leszúrja Mátyást, Mátyás a halálos ágyon fekszik és hivja" a húgát. Arra kéri: nézné mog a sebét. Ha a seb vörös: hivassa a felcsert, ha fekete: hivasson papot... A seb fekete... Mátyás meghal. Temetésre kondul a harang. A szép dobosné ebédel. A lélekharang megkondít, lására ijedten ejti ki kezéből a kanalat... Az urával együtt menekül... De Mátyás nem halt meg, alszik a Pecsa hegy barlangja előtt, a tölgyfa alatt... A jó aranypénzt a szlovén nép Mátyásról nevezte cl. Mert csak Mátyás veretett igaz dukátokat. Amig aranypénz volt forgalomban, ezeket Matjaz-dukát-nak hivták... ...Érdekes, hogy Muraközben, amely a világ, háború végéig Szent István birodalmának volt a része, nem éltek sohasem Mátyás-legendák a nép ajkán... De: pár száz méternyire a régi határtól már Mátyásról énekeltek szüretkor és Mátyásról mesélt unokáinak a nagyapó. Pcrkonig József Frigyes klagenfurti egyetemi tanár, aki a világháború alatt »Dio stillen Königreich* cimen regényt irt, amelyben egy zászlóalj életét elevenítette meg, felhasználja a Mátyás-legendákat, amelyek évsíízadok óta élnek a nép ajkán. A muzcumban, arnely az elmúlt évszázadok, söt évezredek gazdag kincsestára, külön teremben vannak a méhkaptárak, amelyeknek különös alakú falait a fantáziaszülte alakok népesitik be. Itt is láttam Kralj Matjazt. Hosszú szakállával ül a kerek asztal elött, feje karjain pihen és alszik. Szé'e3 nagy kardja hüvelyében pihen és hófehér szakálla hétszer éri már körül az asztalt... Paál Jól,