Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

' Vasamap, 1958 december 25. D fi EMÁGYARORSZSG 37 Csecsemő heienovOhnage v*iaszimaR Po?lák Testvéreknél, ese onlcí ucca 6. k»l4«í 1a4 Sz?chcnyl l«rt7. Unlo ti a SZTANYKOTSZHY TI09R aqümolcsössci ís (gakfarmmal kiscriciczih Ujszöregen A kísérletek nem sikerültek, — eauelícn vaaue, tá tn rabság után tíoiCo/ít ásson es hasznos taöia legyen a polgári társadalomnak - „Dolgozni akarok es váguam, hogij merül­jön feledésbe a mult minden rossz emieke .. (A Délniagyarország munkatársától.) December t-én vo't egy esztendeje, hogy megnyíltak a Csil­lagbörtön kapui és 18 évi raboskodás után szabad tett Sztanykovszky Tibor, Tisza István gróf gyil­kossági perének vádlottja. A Csillagban eltöltött 18 év alatt kitanulta a borbély mesterséget és azt tervezte, hogy mint borbély fog elhelyezkedni a polgári életben. Majd az a hir röppent szárnyra, hogy a rnuzsikiisi pályát választja. Sztanykovszky Tibor hegedülni is megtanul »odabcnt« és akik hallották játszani, nagy elismeréssel bc-zütek já­tékáról. Tény, hogy cl is halmozták ajánlatokkal, dc aztán a miivé-zi tervekből sem lett semmi. Csak egyszer hallatott még magáról ezután Sztany­kovszky: házassága alkalmával. Mint ismeretes, a raboskodás után romantikus happy-enddel végző­dött a 42 éves férfi életének cz a szakasza. Csak regényekben fordul elő, ott sem hiszi el az emto.r azt, ami Sztanykovszky Tiborral valóban megtörtént. Még a börtön lakója volt, mikor meg­szeretett egy leányt, akit jóformán sosem látott. A zene, cz a sziveket megejtő, földöntúli hata­lom szőtte a szerelem szálait és közvetítette a titkos üzeneteket távolságok és vastag falak aka­dályain át. A dolog ugy történt, hogy Sztany­kovszky cellájának ablaka a Cscrzy Miháiy-utcára nyilt és veié átellenben a szomszédos ház ablaká­ból sokszor hallgatta a nyitott cellaablakon ki­szűrődő hegedühangokat a szép Szenicsán Piroska. A hangok elvitték hozzá egy sokat szenvedett férfi szabadság utáni sóhajtásának üzenetét. A felébredt rokonszenv méginkább elmélyült, úgy­hogy a ke.-arü rabság végeztével Sztanykovszky Tibor a házasság sirigtartó édes rabságába vo­nult be. Önkéntes szásnfizetásben Egy év telt el azóta és Sztanykovszky Tibor e'tünt a: emberek szeme e'öl. Mi történt vele, logy r.cm valósította meg terveit, amelyek vissza­ve.ették volna öt a társadalomba? Nem ment messzire. Itt a szomszédban, Uj­s: öregen te'epedett meg, ott kerestük fel kará­csony e ött. Pár po.-c alatt kirepül nz autóbusz Ujszöregre. A megállóhoz közeli cipészmühelybe térünk be ér­deklődni, hol lakik Sztanykov zky Tibor? '— Ír az'án a finom ember kérem, — mondja a me. tar, majd ho.zíteszi: — Népszerű ember it' a fa'ubm a Sztany­kovszky ur. A múltkor olvasóköri elnöknek akartuk megválasztani, de nem fogadta el, azt mondta, elég volt neki a szereplésből. Pedig megvolna ho.zi a tnnultsága, meg a beseélöképességc is... — \ fe'e.-ége is nagyot) kedves asszony — sza­kítja félte az urát a mesterné. A mester vállalkozik ré. hogy elvezet a Sztany­kovszkyék háziig. Jó 7—800 métert kell gyalogolni, mig eljut az ember a Kamara-töltés aljában meg­húzódó kjs hájhoz. Hangos kutyaugatás felel a kapuzörgetésre és már jön is Sztanykovszky Tibor. Odabent Sztany­kovszkyné fogad és hellyel kínál az asztal mel­lett. Nehezen indul a be.-zélgctés. — Itt é'ck ezen az el dugóit helyen •— mondja Sztanykovrz'ty. — Nem hujok nz emberek elől. N«;n, sző sincs róla. Dc annakidején sokat írlak rólam a liapok és szeretném már végleg eltemetni ezt a kéretlen »hírességet«... — Miért nem valósi'.otta meg ipari pályán való elhelyezikedéséne'.c. vagy zcncszi pályára lépésének tervét ? — Szabadulásom után szinte elhalmoztak szer­ződési ajánlatokkal — feleli Sztanykovszky. — Szegeden, Budapesten, vagy akár küllő dön remek szerződést lap'am vo'na, mint zenekarvezető. — működési engedély hiányában azonban kénytelen vo'tam terveimről lemondani. Attól féltek talán, hogy annak a férfiúnak nevével csapok reklámot magamnak, akinek gyi'kossági perébe fiatal fejjel, a vád szerint mint bünsegédi bűnrészes bc'ekeve­redtem. Távolról sem volt szándékomban ilyesmi, éppen ezért nem szerződtem el külföldre sem. In­kább kijöttem ide önkéntes száműzetésbe, hogy két kezem munkájával teremtsek egzisztenciát ma­gamnak. Sikertelen kisérleteh — Sajnos, nem sikerült — vallja be. — Ami­hez fogtam, balul ütött ki. Egy hold gyümölcsöst béreltem: rossz volt a termés. Tyukfarmot csinál­tam: i:Cm fizetődött ki. \ galambja-',m még meg­vannak, do el kel azokat is adnom, mert sok rájuk a kiadás. Rájöttem, hogy gazdá'kodni is csa ugy lehet, ha van invesztíciós költség. Viszont ezt a termésből előteremteni még akkor sem igen lehet, ha sikerül az esztendő. Nem öröm a mai vTágban gazdának lenni... Arról beszél ezután, hogy mint magántisztviselő próbált elhelyezkedni. — Az egyik nagy iparvállalatnál pályáztam tisztviselői állásra, de ide csak ugy vehetnek fel, ha az állástalan diplomások ügyeinek kormány­biztosa engedélyt ad rá. — /I városhoz is beadtam kérvényemet szel­lemi szükségmimkáért. Nem kaptam még választ. — Pedig éppen ideje lenne már valami rends kenyérkeresethez jutni — mondja sóhajtva. — Ed­dig a nővérem', aki Budapesten zongoratanárnő, minden hónapban segített bizonyos összeggel, most azonban beteg lett és kénytelen volt beszüntetni a pénzküldeményeket, • • — A sikertelen kísérletek és a kilátástalan jövő mégsem törték lc hitemet — folytatja —, hogy sikerül majd mcgta'álnom helyemet a társadalom­ban. — Nem kell engem átképezni — mondja ön­érzetesen. — Van nekem mesterségem, csak az lenne a szerény kívánságom, felejtsék el már végre azt a sötét eseményt, amelyért ugy érzem sokszorosan megfizettem és amely mégis beárnyé­kolja mostani ételemet is. — Pedig ugy érzem, :z rrtnek az emberek, akik­kel érintkezem — fűzi hozzá. — Gyakran járunk bc fe'esége.mmel a városba, néha-néha elmegyünk moziba, színházba, vannak barátaink... Barátaim­nak ez az őszinte szeretete nagyban hozzájárul, hogy elviselhetőbbnek érzem sorsomaidehaza pedig a craádi é'ct melege leszi viga.-z'a óvá az életet. A „Gyurka" Ebben a pillanatban hatalmas macska emelkedik fel a tűzhely mellől. — \ Gyurka. mulatja be gardája nz öreg állatot. — Ez a macska volt a börtönben 13 éves keresztül a legjobb cimborám. Ugy ismerjük és szeretjük egymást, mint állat és gazdája csak nagyon ritkán... öléle veszi macskáiét és felszó'it, próbáljuk megsimogatni. — Fráter, — súgja fülébe, mire az előbb még hize'göen doromboló állat egy zűriben megvadul és karmolni, harapni kezd. — Fia is van a Gyurinak, — mondja dicse­kedve Sztanykovszky — és bemutatja Pintyőkét, egy szcp kis cirmoscica »:z:mclycben*. De erre már szűköl kint a küszöbön az állat­sereglot harmadik tagja, a hatalmas doyg. Ő sc:n akar kimaradni az á'talános bemutatásból. Produkálja is magát különböző mutatványokkal, ame'yekért nagydarab csont a jutalma. Ez a ku­tya js csiiiagbe'.í nevelés és e'szakithatatlanul hozzá­tartozik Sz anykovszky éleiéhez. A cigdiiu-nueiv (elles rijelvtána es szótára Sor kerül egyéb fogságbali >müvck« megmu­tai.á-ára is. Legbüszkébb ez'k közül Sztanykovszky arra a szépen bekötött vastag könyvre, amely gép­pel írt oldalain a cigány-nyelv trljns grammati­káját és mintegy 1509 szóból álló szótárát tartal­mazza. Igazságügyminiszteri engedéllyel irta cz.1 a munkát Sztanykovszky 18 évi fogsága alatt, tel­je en önállóan végezve a komplikált nyelv gram­matikai rendszerbefoglalását, a Csillag cigány­lakóitól tanultak alapján. — Nagyjelentőségű lenne ennek a munkának a kiadása — mondja — a cce-.dörség szempontjá­bó'. \ csendőröknek nap, mint nap dolguk akad cigány bűnözőkkel. Nggy segítségükre hnne a nyo­mozás szempontjából, ha megtanulnák a cigány­nyelvet, ami pedig ennek a könyvnek a révén könnyen elérhető... „Dolgozni akarok!" Sokáig kefélgettünk Sztanykovszky Tiborral és mikor búcsúzásra ke-ült a sor, ismét a jövő kilá-< tásta'anságára tc.-elődö.t a szó. — Negyvenhárom éves vagyok — mondotta —, még fiatalnak érzem magam, erőm cs munkakész­ségem teljes épségében. Do'gozni akarok, egyetlen vágyam, hogy a polgári társadalom épitötagfa le­hessek és hogy merüljön a feledésbe a mult min­den rossz emléke... Szász Ferenc, i^ii'sveiir—„üoyfll r/elmefestö és vcgytlsxlltóval. — Kifő­hústalan munka. Olcsó órak. Mérey ucca 6 b. R vidéki uriközönség kedvenc hotelje az ESPLANADE nagyszálloda. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 38-10. Telefonok: 151-735, 151-738, 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdővel cs Csá­szárfiirdővel, a Rózsadomb alján. — Teljps komfort, folyó melegvíz, központi fütes. — A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távol­ságra. A szálloda teljesen ujjá ilakitva. uj vezetés alatt áll. ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT, POL­GÁRT ARAK. Olcsó szobák peusióval. vagy anélkül Hosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom