Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

34 DÉ I M A r, Y A RT) 7 \ li Vasárnap, 1958 december 2°). vdro I tanácsnok fia volt. A ki eb tckek igy kö .cikiztek: 188. Jen I Mván, 187. Kecskés István, , 186. Boldiz tár Antal, 185. Kis Samu, 184. Kaváts Pái, 183. Tnt Ferenc, 182. Tot Máté. It; kö.c.ke-.ctt az átjáró a Terve vári-fé'o nagy tcck.ro. 181. Varga Jáno?. 180. Horváth' Ádám. 179. Bihat i Ferdi(nánd), 178 Bihat i József, 177. Tóth István (ma 32. szám). Az ezután következő keskeny köz ma is megvan, kiszé'critve és kiegyenesítve, mint Bokorutca. \ XVIÍI. s/ázadban azonban nem igy, hanem tfzr/rí«-köznek, illetve //n/ds-utcának nevezték. Nyilván azért, mert az utca túlsó végén volt . KáJó* István nevü gazdának nagyobb telke és háza. Később épült az utcában egy Bokor nevii ember háza, akiről azután elnevezték az utcát ZIoAter-utcának. A S:entl:dromság-ut.ca itt volt a legszélesebb, ahol a Hajós-utca nyilt. Annyi hely volt itt, hogy egy KtTbcr János nevü szegedi polgár ide rz utca közepére kápolnát épített 1721-ben. Mivel azonban engedély nélkül fogott a Szcntháromsdykdpolna építéséhez, nagy baj lett belőle, betiltották az épitke és folytatását. Nádasdy László gróf akkori c.-anédi püspök, aki akkor Szegeden rczidcált, ntégi- megadta az egyházi engedélyt »a jó katolikus embernek, ki csak szive együgyüségeben ejtett formai hibát*, Ez. a kápolna, nem tudni mikor, eltűnt az. utcából, mert a későbbi térképo liCn már ninc;eii rajta. A Szentháromság-utca elejétől a őoAor-utcáig tehát volt 19 tc'.ck és ház, ma ugyanezen a szakaszon 18 te'ek, illetve ház van. Ha a Zerge-utca szélességét egy teleknek számítjuk, akkor körülOHM és liszii clpQH csizmán specialistlia, at „ORI" 6s a Tiszti A/ADflA Ruházati Egylet íziilitója T A Dugonics-tér be ül ugyanolyan a telckclosztás ma is, mint volt 160 cv c'ött. A Hajó -kö: és a Szentháromság-utca sarkán következő igen 'nagyméretű telek, a 176. sz. Boniz Mihá'yé volt. Egy szokatlan hosszú épület állt rajta a mellékutca vona'ában, ez tehát Valószínűleg nem vo't lakóház, hanem műhely vagy gazdasági épu'ci. Az udvar mélyében p.'dig egy kitcjb, rendes méretű, valószinüüleg lakóház áliott. Ez a totók elfoglalta a ma 34., 36. és 38. sz. házak hc'yét egé-z.en a körútig. Eurót a teVknek a szomszédja volt sokkal kiíC.b telken Leopold W agner 175. sz. háza, akinek Folsötanyán, a mai öszószéken volt 98 holdnyi fö dje és a 371. sz. tanyája. Ezekről a német Wagnerekről volt már szó az utca elején. A következő megint nagyobb telek, a 174. sz. volt, sarkos lakóházzal és az udvarban egy második épülettel. P. D- Joanu Liszka volt a tulajdonosa. Hogy ki volt cz a Liszka 'János, nem tudjuk, lehet, hogy rokona, talán testvére volt annak a Liszka Gáspárnak, aki 1774-től kezdve a minorita-rendház főnöke és felsővárosi plébános volt. A rendesnél nagyobb telkek következtek most egymás után: 173. Bakó Fcrentz, kis lakóház a telek északnyugati sarkában, fordított irányban, mint a városi házak, homlokzatával az utca vonalában. Ez ujitó vo't abban az időben, szokatlan elhelyezés. 172. S:cgt Fcrentz, cz még modernebb volt a szomszédjánál is, mert a hosszú, befelé nyúló házához az utca vonalába épitcit egy rö videbb szárnyat, L-a!altuvá téve a házat. 171, Láddsl Gáspár, 170. Sebők Ferenc, 169. P. D. Gitt. Jan.. ez megint valami úrféle volt, de a rövidítés miatt nem lehet tudni, tulajdönképen hogy hívták, 168. Tót Antal, 167. Bocsó Fer., 166. Hódi Fer., 165. Egresi Fer., 164. Lngi Fcrentz. .V következő 163. sz. utolsó telek az ufcakele'.i során megint nagyobb volt és három utcái vonala volt, mert délről már az alsóvárosi templomhoz tartozó nagy tér, illetve a temető tere határolta, ke'etre pedig az itt véget érő S-'yitö Boldogasszony-utca (ma Apáca-utca). Ez a telek és rajta levő két ház megint valami uraságé volt, mert újra latinul van ráírva a neve, sajnos, részben olvashatatlan: Dn... Splis Andrasiana. A telek keleti szélén volt egy nagyobb U-alaku épület, talán kastély, a déli keritcs mellett pedig egy hosszabb egyenes, valószínűleg gazdasági épület állt. Ez volt az egész utca legtekintélyesebb épülete. Ma ezen a te'ken az alsóvárosi apácák kolostora áll. Ncni lehetetlen, hogy a kolostor Apácauccai része e régi épület felhasználásával épült annakidején. Talán nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy »z a ház volt annak az Andrássy Zsigmondnak a tulajdona, aki, mint esong.rádmegyei alispán, olyan je'entös szerepet játszott Szeged életében is. A töröktől való visszafoglalás után, 1715-ben az országhoz visszacsatolt Csongrádmegye székhelye ugyanis tudva'evőleg egy ideig Szegeden volt. Itt tartották a vármegyei gyűléseket s itt laklak a megyei tisztviselők is. Andrássy Zsigmond alispán Alsóvároson lakott saját házában. Andrássy Zsigmondé volt Ányáspuszta s 1729-fcen nádori adományozás cimén igényt szerzett Kereset, Csórva és öttömös pusztákra, de ezeket egyezség utján átengedte Szeged városának. A kunpusiz® tákért folytatott nagy perben is nagy szerepet játszott Andrássy Zsigmond, ő is benne volt a határmegállapitó bizottságban 1726-ban. [ Szeged Városi Szinház karácsonyi mUsora j j asárnap Hétfőn délután 3 érakor •••••MM Mérsékelt helyérak! Mészáros Agi és Komlós Juci felléptével Legyen ugy mint régen volt délután 3 órakor Mérsékelt helyárak! i Ide gyere rózsám délután 6 ; érakor Rinanm EZREDES KISASSZONY Eredeti operettbemutató! délután 6 órakor tf^ SS SE KISA//Z0NY A legszebb operett! ! cslc órakor EZREDES KISASSZONY A legnagyobb operettujdonság! esle 9 órakor EZREDES KISASSZONY Eredeti szegedi bemutató!