Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vfrárftap, T958 december 55. DÉJ MAGYARORSZÁG 35 MIBŐL ÉLNEK a szegedi festők ?, A müvésznyomor frontján a helyzet válto­zatlan — Látogatás a piktúra frontharco­sainál, fűtetlen műtermekben, kiállításon és családi körben (A Délmagyarorezág munkatársától). A kará­csony költészete évszázadok óta kedvenc témája a piktoroknak Oly sokféle formában, annyi fel­fogásban örökítették már meg a Szeretet születé­sét s talán nincs is igazi festő, akinek álma ne színesedett volna legalább egyszer a betlehemi jászol köré. Kézenfekvő dolog tehát, bogy kará­csonykor gondoljunk festőkre is —, miből élnek a szegedi piktorok ma? Felkerestünk néhány ismertnevii szegedi fes­tőművészt, feltettük sorban, mindnyájuknak nz „indiszkrét" kérdést, őszintén válaszoltak rá, körülményeik és életlehetőségeik megvilágításá­val. íme: Dinnyés Ferenc topott felöltőben, de müvészegyéníségének örök derűjével arcún fogadott fűtetlen, ne­gyedikemeleti műtermében. Három gyerme­ke van, ezek közül kettő műves/egyéniség: Dinnyés Jenő festő. Dinnyés Éva szobrász és iparmüvésznő. Csak a harmadik ment gyakorlati pályára, most végzi u műegyete­met. — Három művész egy családban... — mondja mosolyogva. A mai viszonyok kö­zött talán sok egy kissé. De higyjék el, sem­miféle mesterség nem olyan rentábilis, hálás cs szép, mint a festőművészet. Nem ebben van a hiba, hanem a leromlott anyagi vi­szonyokban és abban, hogy a közönség nem érti és nem értékeli többé a képzőmű vésze­tet. Ott all a képei között a „Iegszegedibb szegedi festő", aki a régi, öreg Palánkot ta­lán százszor is megfestette már s akinek modern tónusok feié hajló képein lelkének derűje ömlik el. Csendesen emliti meg, hogy 1925-ban 50 millió koronát hozott haza budapesti kiállításáról. Három házat vett ratja, de mind a három régen gazdát cserélt mór. Sok pénz kellett a gyermekek nevelte­tésére, felsőbb iskoláira. Dinnyés Ferencnek 1958-ban nincs semmije, csak bizakodó, ra­jongó müvészlelkének örök derűlátása. Ezt mondta: — Hogy miből élünk? A fiam cégtáblákat fest, én is segítek néha neki. A feleségem dohánytőzsdét vezet, de ennek a jövedelme majdnem semnti.. . Kétségbeejtő, potom áron kell tuladnom képeimen, néha csereüz­leteket kötök és van egy pár portrémegren­delésem. Ebből tengődünk ... Nemrég adó­tartozás miatt felcitáltak. Azt mondta az adófőnök, keressek valami rendesebb mes­terséget, •amiből meg lehet élni. Ott áll a műterem közepén kopott kabát­jában, csöndes derűvel, életküzdelmekben megviselt müvészarcán s mint egy áhítatos hitvallást, ugy mondja: — Azért mégis csak szép mesterség a mi­enk! Éhezni jobb mellette, mint más. „ren­desebb" pályán, minden nap bőségesen jól­lakni. Dorogi Imre festőművész, a piarista gimnázium tanára. Na­gyon elfoglalt, kiegyensúlyozott ember, oki ugy osztja bc idejét, liogy az ifjú generáció nevelése mellett áldozhasson a múzsáknak is. A gimná­ziumban kerestük fel, a következőket mondotta: — Talán nem vagyok annyira illetékes, hogy hozzászóljak a kérdéshez, miután husz eve főként tanári működésemből élek. Azonban itt, az isko­la falui között azért harcolok, bogy a jövő nem­zedéke ne álljon olyan rideg nemtörődömséggel a művészek életküzdelmeivel szemben. — A baj kútforrása az, hogy hiányzik az em­berekből a müértés által megalapozott érdeklődés s ezért azok, akik a művészi pályán élnek nem tudnak tisztán munkájukból megélni. Kénytele­nek a közönség Ízlésének koncessziókat tenni, ami természetesen művészetük rovására megy. Olyan alkotások, amelyekben komoly művészeti problémák rejlenek a közönséget nem érdeklik s igy a festő kénytelen állandóan kettős munkás­ságot folytani: egyfelől a közönségnek, másfeiől a kritikának fest. Dorogi Imre, a kiváló festő missziót Iát tiuiá­rl működésében, terjeszteni akarja a művészet megértését, a miiéi-test, amire olyan nagyon szük­ség van. Érdekes m ü vés ze gy é n is cg Erdélyi Mihály aki ötödik éve, hogy visszatért Szegedre. Tizen­két évig élt külföldön, Olaszországban, Svájcban, Németországban és Franciaországban, nagy si­kerek jelölték útját. •— Én vagyok a legjobb állampolgár! — mond­ja mosolyogva. Abból élek, amit külföldön kere­sek. Lassan eladogattam mindent, amit Svájcban, Franciaországban és Olaszországban összegyűj­töttem, aranyórámat, ruháimat és apróbb érték­tárgyaimat. A városnak kötelessége lenne ben­nünket felkarolni, de még nem volt példa arra, bogy ily módon valamelyikünk keresethez jutha­tott volna. Igaz, lakást kapunk a várostól, dc 70 pengős lakbérinegállapitás fejében 250—300 pengős képet kell adnom. — Szeretnék újra külföldre menni, ott mindig akad valami munka. Ha nem csurran, csöppen... Zürichben öt évig éltem, szép sikereim voltak több nagyszabású kiállításon és Rómában, a nem­zetközi kiállításon liárom képpel szerepeltem. Ott ismernek és meg tudok élni. Itthon öt év alatt nem árultam ezer pengő értéket. Művészsors, 1938-ban . . . Modern kompozíci­ója képeiben nemcsak művészi érzék, de igazi ér­ték: gondolat, eszme él. V.-.-lóban, jobb sorsot több megértést é-.t- — ' Fölföldy Mihály a legtehetségesebb fiatal festőművészeink közül való. Festékcs munkaköpenybeu fogad. — Én valóban a festészetből é'ek — mondja. Elvégeztem a képzőművészeti főiskolát s azóta do'gozom, dolgozom és dalgozom. Sdinde.it meg­c.-iná ok, freskót, templomi üvegfestményt, portrét, vagy bármilyen piktorrnunkát. Nagyon szerény », dc megélek abból, amit keresek. Elmond,a, hogy legnagyszerűbb ntunkájí a '.on­doroH tisz'a mar/y írstiiisu tcmp'om kifestem volt, majd igy fejezi bc nyilatkozatát: — Egyetlen egyszer adlam cl képet kiállításon. Kollektív kiállítást rendeztünk, belépődíj nélkül. Akkor jöttek az emberek és vásároltak is. Talán igaz sem volt... A szimpatikus fiatal festőművésztől a sze­gcdi piktorok nesztorához, Hódi Gézához mentünk el. A harmadikémeleti műterem-la­kásban a legszerényebb viszonyok között, de csendes megeléégedettségében él. A fa­lakon Hódi Géza szibériai fogságának emlé­kei, tiszta fény és színhatású portrék és figu­rális képek, családi arcképek, a művész fe­leségének bájos, fiatalkori képe és két gyer­meküknek több életteli oortréja. Hódi Gcza 13 éves kora óta a festőművészet elhivatott követője, a képzőművészeti főiskolán Ballő Ede tanítványa volt. Münchenben Hollósy Simonnal együtt dolgozott. Négy évvel ez­előtt tért haza Szegedre és azóta kénytelen aprópénzre váltani művészetét, hogy nagyon szerényen meg tudjon élni. — Mindent megcsinálok, az állatvilág áb­rázolásától kezdve tájképeken cs figurális dolgokon keresztül a portréi-festészetig, -­mondja az őszhaju művész és lemondóan hozzáteszi: — Sajnos, nálunk nincs képzőművészeti kultúra, nem értik és nem értékelik a mű­vészetet. Cs. Joachim Ferenc is »s;egedi« festőművész, bár most a fővárosban él, ahol két fiát iskoláztatja. Három hónapja Szegeden dolgozik, néhány portré-megrendelést szállított le. % — Hogy miből élek? — kérdezi szomorú mo­sollyal. Azt cn is szeretném tudni. Akad néha n:cg rendelésem, mert visszatértem a portrefes­tésliez. Bizony nagyon küzködütik, két fiamat neveltetem, sokba kerül, bár ösztöndíjas tanulók mindketten. ; Aztán elmondja lelkes hitvallását, hogy a leg­szebb mesterség mégis csak a piktúra és igy fe­jezi bc nyilatkozatát: — Mi vagyunk a társadalom magvetői, mi mu­tatjuk meg az embereknek az élet tökélyét! Dc Ijogyán sarjadjon ki a mag, ha nem megfelelő a talaj? A körülmények, a rossz időjárás elsor­vasztja a legéletképesebb magot is . . . Olyan időket élünk, hogy nem kell a művészet, nem po­étikus többé semmiféle vonatkozásban az cict. Pedig mi vagyunk az emberiség igazi vezérei, mert mi adjuk a legfőbb jót, a Szép szeretetét. Nagyobb szükség van a művészekre, niint va'ali i, hogy felemeljék az emberek lelkét az Eszme, a Gondolat magasságába ... Vinkler László a fiatal, rendkívül tehetséges és rokouszeuves egyéniségű festőművészt elutazása elött egy fél­órával kerestük fel. Budapestre Vészült, portré­megreaadeféséaaek eleget tenni. Ö az a művész, aki körülményei folytán olyan helyzetben van, bogy nem kell fillérekért dolgoznia és nem kell ..kon­cessziókat tennie" művészete rovására. Fiatalon szép sikerek állanak mögötte. „Olasz lány" ci­mü arcképét Mussolini vásárolta meg az olasz állam részére, mig ..Római szobrászon'- rimü arc­tanulmánya megnyerte a Jellinek-dijat és a na-

Next

/
Oldalképek
Tartalom