Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, 193Ö doccmbcr 25. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged legrégibb utcája: a Szentháromság-utca 160 év előtt i Irta: CS. SEBESTYEN KAROLY, egyetemi magántanár i. Szeged város utcahálózatában, sajnos, már csak egyetlenegy utca van, amely nemcsak a helyet és nagyjából az alakját, hanem a nevét is megtartotta legalább 400 év óta s ez az alsóvárosi Szentháromság-utca. A neve először 1522-ben fordul ©lő, de az utca maga természetesen ennél 6okkal idősebb lehet, ösi eredetét főleg az teszi valószínűvé, hogy ez volt mindig az összekötőút Alsóváros és a tulajdonképeni belváros, a régi Patánk között. Keletkezését ts ugy lehet magyarázni, hogy az •alsóvárosi ősi települési! falut .a középkori várral összekötő országút mentén sorjában letelepedtek a mindcnfé'e árusok és iparosok vagy azért, mert nem fértek cl a Palánk körülkerített területén, vagy azért, niert üzleti érdekeik A/szaged gazdavároshoz fűződtek. Mert ott a faluban magában nem igen volt hely ilyeneknek. Ebből a kettős háztsorból lett IdöveJ a két városrészt összekötő utca.i Az utca, mint mondottuk, ma is körülbelül olyan, amilyen volt az 1879. évi nagy árviz előtt, hisz néhány vizelötti háza még ma is áll. Csák itt-ott tették egyenesebbé, párhuzamossá a házsorait és egyenlő szélcssp az árviz utáni rekonstrukció alkalmával. Ez lehetett valamikor Alsóváros előkelő utcája, ahol a földművesek mellett iparosok és kereskedők is laktak. Ezért elég különös hogy még az árvizkor, 1879-ben is 86 háza közül csupán 17 maradt meg, mert csak ezek voltak téglából építve. A többi 69 mind összedőlt, mert a fala vályogból vagy vertffalból volt készítve. Az ilyen régi utcák nagyon nehezen változtatják meg az alakjukat. Maguktól, azaz a ház- és telektulajdonosok akaratából soha, leginkább cs3k külső beavatkozásra, hatósági kényszerre. Ezért föl lehet tételezni, hogy visszafelé menve időben, a legrégibb időben is csaknem ugyanolyan volt az utca vonalvezetése, tclekfelosztása. Jórészben még a házak* elhclyezése is , mint közvetlenül rz árvjz előtti években. Bár a házak — nálunk elég rövid életűek • leginkább változtatják meg az utca képét az idők folyamán. A városi muzeum birtokában van egy régi, rendkivül becses térkép az 1776. évből. Ez az úgynevezett Ba'la-féle térkép, amely Reizncr János szerint ugyan elveszett, de az ő halála után mégis előkerült a városi mérnökség lomtárából. Ez nentcsak az egyes utcák pontos vonalát mutatja, hanem minden telket és házat is feltüntet s a telekkönyvi szám mellett még az akkori tulajdonos neve is bele van írva a térképbe. Ez a ma már 160 évnél is öregebb térkép várostörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű s mivel a papírja a hosszú idő folyamán természetesen erősen megrongálódott, kivánaíos volna a térkép adatainak megmentése, megfelelő feldolgozás vagy sokszorosítás utján. Az alsóvárosiakat bizonyosan érdekelni fogja, hogy kjk is vo'tak szá-hatvankét év előtt az egyes Szentháromság-utcai házak és telkek tulajdonosai. Lehet bogy egyik vagy másik ház még ugyanannak a családnak a birtokában van, az egykori tulajdonosok közül pedig soknak az utódai bizonyosan élnek még ma is Alsóvároson, vagy máshol Szegeden. Ezért alább közöljük az egész utca, minden házának tulajdonosát. Megjegyezzük, hogy a név c'őtli szám a régi, 1776. évi helyrajzi és egyszersmind tc'ek-, vagy házszámot jelenti. A felsorolást az utca északi, tehát Palánk fcíö'i végén kérdjük, még pedig a keleti házsoron. Végig megyünk egpszen a déli végéig, ott visszafordulva az utca nyugati házsorát vesszük számba, felfelé és vissza a kiindulási pontig. Az utca kc'eti során ma 36 ház, illetve telek van, 1776-ban 33 vo't. Ennek az a magyarázata, hogy ma az utca alsó végén valamivel hosszabb, mint amilyen a XV11I. században volt. A nyugati olda'on ma 39 telek van, akkor 41 volt. Ez a sor felső végén volt hosszabb néhány háztelekket a májnál. Ebből az tatszik ki, hogy a háztelkck száaki nem vo't paraszt, aki ur volt, hivatalt viselt, azt la in nyelven jegyezték a térképbe, például D. (Dominus) Joicahi Temesvári, vagy P. D. Joann Ltszka. Akt pedig iparos vagy kereskedő vo't, akik közül igen sok éppen abban az időben telepedett lc Szegeden, azt németül írták ki a tervrajzban. Például a fent említett Gottlieb Wagner, vagy Andreas Reiszncr, vagy Franz Rab. A következő 632. sz. te'ek Gosz Pálé volt. Nagy te'ek volt cz is, északi szélén állt egy ház, végével a Szentháromság-utcára. Ez a ház és telek alighanem azé a Gro*z Pál tanitóé volt, aki abban az időbe.1 az uj nemzeti ísko'a III. orz áiyát tanitotta s akinek a felesége szintén tanítónő vo't. A férfi 1810-bea, a feleség 1838-ban halt meg. Ezután következett egy keskenyebb telek, ame'ynek déli szé'cn állt egv hosszú ház véggel kil'c'é s ez a város tulajdona volt. Miiyen célt szolgált o; a 633. sz. ház, nem tudjuk, lehet, hogy városi mevtiárszék, vagy városi korc.-ma volt. \ 634. sz. ugyancsak keskenyebb te'ek háza ma és szélességük is körülbelül egyezik a mai számmal, illetve méretekkel. A mai Gtze'la-tértől kezdve, balkéz felé, tehát a kc'eti házsoron, az első te'ek a 631. sz. volt. Hatalmas telek, mely átnyúlt a Segítő Boldogasszony-utcára is. Ma körülbelül a Szentháromság-ucca 4,'b. és 6. sz., valamint a Boldogasszomj-sugárut 1. és 3. sz. telkeit foglalta magában. A trapczalaku telken négy kisebb-nagyobb épület állt, tulajdonosa Gottlieb Wagner volt. Ez a Gottüeb Wagner és az utcában lejebb következő Leopo'd Wagner alighanem annak a mészárosdinasztiának a tagjai voltak, akikről Szeged történelme is megemlékezik. Egy Wagner Bertalan úgynevezett remekelt tagja volt a sjcr/edi mészároscéhnek 1718-ban, egy Wagner Fülöpöt pedig 1730-ban 2 forint bírságra iléltek, njert a font husiból 5 latot »e!spórolt«. Még az 1848. évj mozgalmakban is résztvett a kk agner mészár osdinasztia. Hogy ezek a Wagnerek milyen rokonsági viszonyban vo'tak a későbbi ily nevű szegedi családokkal, nem tudjuk. A Klauzál-téri lFar//í<?/'-csa'áddal nem voltak rokonságban. Itt közvetve meg kell emüteni azt, hogy ez a Ba'.a-féle térkép igen érdekes módon tünteti fel az egyes telek- és háztulajdonosok közötti nemzetiségi, sót szociális rangkülönbségeket is. Mégpedig a következőképen: A bennszülött szegedi »polgárok«, tehát gazdaságot mlvclők, egyszerűen magyarul vannak a térkép illető helyén felirva, tehát Ladányi Mihály, vagy Szibö Pál. Ellenben | már a Kádár-ucca, ma Vitéz-utc« sarkán állt s j tulajdonosa Kolb Ferenc volt. Llehet, hogy Kolb Ádám vá.ro-i jegyzőnek (1846 —48.), vagy Kolb Antal polgármesternek (1871.) volt az öse. A Szentháromság-utcának cz a része a Kádárutcáig rcm ta.rtoaolt Alsó/ároshoz, hanem a bővít tett, vagy külső Pálunkhoz, ami a telekszámot zásból tűnik ki. Itt a Kádár- és Nagy festő-utcában (ma mindkettő F/fdr-utca) vonult végig a Belváros és Alsóváros közötti határvonal. A sorban kö etkező ház már a Kádár-utca dél! oldalán és a Szentháromság-utca sarkán feküdt, a régi száma 191. volt. Ma a 10. sz. ház áll « hülyén. Ezután következett megint egy nagyobb telek, a 190. számú, Benedek Grini van tulajdonosnak beleírva, uem lebet tudni, melyik a család- s melyik a keresztnév. A 189. sz. hosszú keskeny tolok és a rajta* levő ház Halász Ferencé volt. A következő kilena te'ek rendkívül kis méretével tűnik fel, amennyi-* bea nemcsak az utcafrontjuk volt keskeny, hanem a tc'ek mélysége is igen kevés volt, még pedig azért, mqrt mögöttük terpeszkedett egy óriási kettős telek, P. D. Josophi Temesvári tulajdona, amely azonban a túlsó Segitö Boldogasszony-utcára szolgált 199. sz. alatt. Csak a 182. és 181. sz. tc'kek között volt egy keskeny utcányi kijárója a Szentháromság-utcára. Ebből lett késöbW Kemyi-, aztán a Körngs-utca, az árviz után pjdig Zerge-utca lett a neve. Temesvári József 1780ban lett postakezelö, különben Temesvári András Az összes uri és női divatcikkek, férfi kalapok, ágy- és asztalnemtlek, teljes kelengyék. GFB harisnyák egész éven át legolcsóbban. Pollák Testvéreknél