Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-05 / 240. szám

Szombat, 1938. nov. 5 Politikai napilap XIV. évfolyam 240. sz Mit jelent a Felvidék? Szabad-e felvetni egyáltalán azt a kérdést, hogy mit jelent a mi számunkra a Felvidék? Hiszen megfelelt erre a kérdésre hosszú két évtizednek minden elnyomott keserűsége, fájdalma és az utolsó két napnak zászlóerdeje, mámorosan kitörő lelkesedése. Mégis, a legnagyobb lelkesedés perceiben is ugy érezzük, hogy másként is meg kell felelnünk a kérdésre. Érző szívvel, de hideg fővel kell latolgatnunk és mérlegelnünk, hogy mit is jelent tulajdonképen a mi számunkra a visszakapott magyar Felvidék? Jelenti mindenekelőtt a szűkre szállott magyar élet keretének kiszélesedését. Jelenti azt, hogy a csonka ország területe és lakosainak lélekszáma kerekszámban egy tizeddel megnövekedik. A magyar közgazdaSág és a magyar kultura közvetlen hatásköre kitágul; értékben, minőségben és színben meggyarapodik. Ha mérsékelten is, de mindenesetre megnövekszik a gazdasági biztonságnak az érzése, amely annál nagyobb, minél nagyobb egy ország területe és lélekszáma. Kicsiny és gazdasági szempontból a termelési lehetőségek szűk skálájával rendelkező országok sokkal erősebben szokták megérezni a közgazdasági élet megpróbáltatásait és n' váTságokat, mint a nagy országok, ahol egyik országrész, vagy egyik termelési ág jó konjunktúrája ki tudja egyenlíteni a másik oldalon működő veszteségeket: Ebből a szempontból a visszanyert Felvidék nagy értékeket jelent számunkra. Jelenti a Kis Alföldnek fejlett mezőgazdaságát és nagy gazdasági erőtartalékát. A Kis Alfölddel agrárius jellegű területeket kapunk Ugyan vissza, de ezek a területek eltérnek a Duna—Tisza alsó medencéjének túlnyomóan szemtermelésre alapított mezőgazdasági Vidékeitől. A Kis Alföld a magas fejlettségű indusztrilizált mezőgazdaság hazája, ahol a gabonával legalább is egyenlő fontosságúnak az ipari feldolgozás céliát szolgáló növényi nyersanyagok". A Kis Alföldnek ez a jellege a Kusz "évig tartó cseh uralom ideje alatt még erősödött is. A Kis Alföldtől keletre, n csonka országot körülövező formájában erdőben gazdag vidékek kerülnek vissza az anyaországhoz. Gömör és Abauj hegyei olyan érceket rejtenek magukban, amelyekre a magyar iparnak feltétlen szüksége van. A visszacsatolás első percében, mikor megindulnak a honvédzászlóaljak, hogy ténylegesen birtokba vegyék a nekünk ítélt területet, számszerűleg még nem lehet megmondani, hogy a Felvidék fáia a magyar faszükséglet mekkora hányadának a fedezésére lesz elegendő. Egy mindenesetre bizonyos, az a kiszolgáltatottságunk, amely eddig fában szomszédaink vazallusává tett bennünket és legfájóbb pontin volt külkereskedelmi mérlegünknek. egyszersmindenkorra megszűnt. A Felvidék visszacsatolásával megnyílik az egvedülálló magyar fagazdaság lehetősége. Folytathatnánk a felsorolást és mérlegelhetnénk, hogy mit jelent számunkra a Felvidék cukor-, s/esz-, vas-, fa-, bőr- és vegves/e*' ínara. Mindenesetre sokat, nagyon sokat. Mégsem ezt láttuk igazán fontosnak. Uj fogyasztók idek'apcsolásával meg fog növekedni a hazai ipar tevékenységi területe is. Amit eddig Prága és a cseh ipar látott el, Budapest és a magyar iparvállalatok javára fog gyümölcsözni. Mégsem ezt látjuk igazán elöntő jelentőségűnek. Döntő jelentőségű nz a lélektani érték, amelyet fizikai mérőeszközökkel felmérni, felbecsülni nem lehet. Döntő jelentőségű annak a hitnek és bizalomnak a visszatérése, hogy a kitartás meghozza gyümölcsét s az idő mellettünk dolgozik. A gazdaságtörténelem tanúsága szerint a külpolitikai sikereket a gazdasági téren is fellendülés szokta követni. A Felvidék visszaszerzése kétségtelen külpolitikai siker. Ezt a sikert itt is gazdasági fellendülésnek kell követni. Szombaton reggel megindul a magyar honvédség, hogy birtokba vegye a visszatérő Felvidék első szakaszát. Az egész magyarság ünnepe ez a nap, amelyet megünnepelnek az összes magyar templomokban, iskolákban és Pozsony, november 4. A magyar-csehszlovák katonai bizottság vitéz A nd orka Rudolf ezredes és W i s t cseh hadseregtábornok vezetésével pénteken délután újból öszszeült. A péntek délutáni tanácskozáson jrontosan megállapították a demarkációs vonalat. Mindkét katonai bizottság leszögezte azt a demarkációs vonalat, amelyén a leendő batár húzódik, azonban megállapította, hogy ez a katonai demarkációs vonal még semmi körülmények között sem perjudikálta a jövendő batárt, azt külön hutái megállapító bizottság fogja megállajitani. A két katonai bizottság megállapította, bogy Jászó község déli része Magyarországhoz tartozik, ezen a részen van a premontrei rend nagyprepostsága. A Mccenzéftől délre cső vasútvonal, a hozzátartozó úttal együtt szintén Magyarországhoz esik. A cseh katonai delegáció a továbbiakban megállapította, bogy a cseh hadseregben azonnal szabadságolják az ide tartozó magyar nemzetiségű katonákat, azonkívül viszszaadiák a mozgósításkor rekvirált lovakat és jármüveket. A katonák elbocsátása, valamint Ezt jólenti a mi számuukra a magyar Felvidék. De jelent meg cnncl többet is. Jelenti a nem magyar Felvidéket is, amelyet elválaszt ugyan tőlünk a döntőbíróság által megvont határ, de amelyet életérdeke! most mar parancsoló módon ide fognak kényszeríteni. Hogy függhet például gazdaságilag és |)olitikailag tartósan Prágától nz a rutén hegyvidék, amelynek minden völgye dclre, a magyar alföldre nyilik s amelynek már közvetlen vasúti összeköttetése sem maradt Csehoszág felé? És jelenti végül a magyar Felvidék az igazság diadalát, — nem, diadalról még nem beszélhetünk —, az igazság megindulását, rögös és bizonytalan, akadályokkal teli uton az igazi diadal felé. Az igazság útban von. Ezt jelenti a mi számunkra a Felvidék. intézményekben, szivében ujjongó lelkesedéssel ünnepel az egész magyar társadalom. A minisztertanács minden előkészületet megtett, hogy a felvidéki bevonulás minden zökkenő nélkül történjék meg. a lovak és jármüvek visszaadása bizonyos időt fog igénybevenni, mert figyelembe kell venni azt, hogy a magyar katonák, valamint jármüvek és lovak Csehszlovákia egcsz területén vannak szétosztva. A két katonai bizottság nagy súlyt fektet arra, hogy a megállapított demarkációs vonalon a csapatok, illetve a biztonsági közegek elhelyezése olyan módon történjék, hogy súrlódások lehetőleg kiküszöböltessenek. Á>talában 3 kilométer széles semlegességi zónát állapítanak meg a két hadsereg között a megszállás tartamára. Három ujabb község Pozsony, november 4. A Csallóközben Gutor, Szemed és Eberhardt községeket is Magyarországhoz csatolják. Előkészületek a dunai átkeléshez Győr, november 4. A magyar csapatoknak a felvidéki területekre való megindulása Fontos megállapodások a katonai bizottságok pozsonyi tárgyalásán November 5, délelőtt 10 óra megindulnak a magyar csapatok Minden előkészület megtörtént a Csallóköz megszállására - A csehek azonnal leszerelik a magyar nemzetiségű katonákat és visszaadják az elrekvirált lovakat, jármüveket - 3 kilométeres semleges zóna A felszabaduló Felvidék ünnepi díszben és boldog örömben várja a magyar bevonulást