Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-30 / 236. szám

Vasárnap, 1958. olttóKor 50. D fi LMAGYA R ORSZÁG 9 • T EMOQ TAMAS ES JUHÁSZ GYULA Két költő mindörökkétartó barátsága Váradtól Szegedig — Husz éves levelezés megható dokumentumai ...Ki tudja tuajd, ha elmegyünk DJÍ sorba, A mi busz evünk tűiről álmodott, liogy mi bulit velünk — magyar sois — a porba, Ki látja majd a regi Véradót? . . . (Dutka A kos). Ady, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi,Móra Ferenc, Somlyó Zoltán, Karinthy után most elment Ernőd Tamás is. Ki van itt még a régi Váradról, atni nemcsak Szigligetit, a Bcmert-teret, a „peceparti Fársit" jelentette^ hanem egy korszakol, három évtized elölt egy korszakot, amely azóta az uj magyar irodalom történetének egy korszakos fejezete lelt. A Holnap „hétmagyarjai" közül Ady, Juhász, Ernőd az égi Bodcgábau álmodoznak vissza a régi Váradra és azokra, akik meg itt vannak. Az olvasó, a régi ifjúság még ilt van és tanúskodik egy heroikus korról, amelyben esemény cs forradalom volt egy-egy vers megjelenése, hét ismeretlen fiatal költö harcbakezdése, amely ujraszántotta a magyar irodalmi életet. Néhány bajtárs, acliány barátf néhány kő, kávéházi márvány, p-gy-egy levél, egy-egy furcsán visszanéző fénykép még idézi a váradi idők regényes, könnyes emlékeit, azlán ezek is elmúlnak, sárgán és mcgrakullán zörögnek és hangtalanul elmúlnak térben és időben. Néhány eleven dokumentumot szeretnék megmenteni a gyorsan cs kíméletlenül lovagoló évekből, amelyek még őrzik ezl a korszakot, ennek a korsziknak egy-egy fájdalmasan szép személyes emlékéi, amelyekből megépül az uj magyar irodalom néhány felejthetetlen épülete. Költök, lázas-lelkes fiatalok kerüllek össze a váradi lombok között, akiket nemcsak a közös eszmények, a magyar szó uj zenéje hozott öszszc, de akik ebben a heroikus harcban mindvégig barátok is maradlak és kitartottak egymás mellett még akkor is, ha a múló életek növő lázában hosszú évek szakították is cl őket egymástól. A váradi ,,hétmagyarok" közül Ernőd Tamás egy éleire szóló élményt és barátságot ápolt 'Juhász Gyulával, aki másfél évvel megelőzte az ulon Ernőd Tamást. Nyolc magára bilincselt néma év és annyi reménytelen kísérlet után másfél év clöttr egy hűvös koratavaszi napon aztán sikerült. És most annyi év után az égi szérűkön találkozik a két váradi költő. A barátságot számos szomorúan szép levél dokumentálja. Egy-egy fakó sor megvilágít okokat és indokokat, amelyekből kialakult egy-egy küzdelem és amelyek miatt beleli két köllő sorsa. A bolnaposok a maguk ..Benjáminjának" ucvczték még az első váradi években Ernőd Tamást, a finom rímek és a halk énekek poétáját, aki alig volt még tizennyolcéves, amikor közösséget és lelkes harcot vállalt az akkor kialakuló váradi csoporttal. A többiek okkor újságírók, tanárok, szerkesztők, vezércikkírók voltak, akik maguk közé fogadták az iskola padjait csak éppen hogy elhagyó tizennyolcéves költőt. És cz a meleg szeretel a gyengédség érzésével megmaradt mindvégig, akkor is, amikor már elmúlt a lázasan lobogó Ifjúság kora, Adv Parisba került. Juhászt tót falvakba sodorta helycttcstanári sorsa és Ernőd Tamás az egyik pesti színház élére kerüli. Juhász Gyula halála napjáig gyengéd szeretettel őrizte meg Ernőd T imás barátságát és ezt az irodalomtörténeti dokumentumot őrzik azok a levelek is^ amelyek a muló. öregedő évek során egymáshoz kapcsolták a két elválasztott éltű költőt és amelyeket most kutatott fel a sárguló, porladó, elvesző, néhány papírlapból álló hagyaték közül Kilényi Irma. aki a lelkes szeretet minden gyöngédségével végezte Juhász Gyula mellett a legnehezebb é.s legbetegebb évek során is az önként vállalt, titkos titkári teendőket. őrizte a verseket, Levelezett egy-egy kéziratért, könyvért, hogy megőrizze a költöző, búcsúzó költö számára — a kíméletlen életet. Ezek közül a sárguló, zizegő dokumentumok küziii került niosl elő néhány sok mindent meghirdető levél, amely egy korszakra szóló költészetet és egy életre szóló barátságot is jelöl Juhász Gyula és Ernőd Tamás közölt. VARAD — SZEGED A háború alulii időkből Szól az a néhány sor, uniit E mód Váradról küldött Szegedre. „Édes Gyuláiul Kérlek, liogy a Hét-ben jelzett készülő uj kötetedből egy ciklusra valót, — olyasmit, amik néhai váradi napjaidra való emlékezések és amik mostani életedről beszélnek — küldj nékem a Nagyváradi Napló szerkesztőségébe. A könyvnek akarok bejelentő tárcát és külön rólad egy tárcát. Érdemes, mert itt sokat gondolnak rád cs a könyv ügyét fogja szolgálni. Ez pedig a legfőbb. Ne íustálkodd cl a dolgot. És olyasmit küldj, ami Pesten nem jött, mert a pestiket én hűségesen átvágtam mindenkor a Naplónak. Én őrült sokat kínlódtam: két hcie, hogy levetettem a katonaruhát. Hallani fogsz még ezekről a napjaimról. Végtelenül le vagyok törve. Vesebajjal szabadságollak bárom hónapra. Hogy mi lesz velem, az Isten tudja. Ady jön héten Váradra és cgv hónapig itt lesz. Most Mária GMinben van Fehér IV'zsőnével és Wertheimstein Viktorral. — D u t k á n a k is gyönyörű nj dolgai vannak. Antal Sándor itt van. itthon is marad. Tisztel. A fiuk ölelnek és csókol szerrtclő szívvel Tamásod". A HATÁRON AT . .. Négy-öt év niult cl a háború és az összeomlás, a megszállás fekele éveiben, amig a két költő ismét összetalálkozik. Juliász Gyula akkor már tul volt első kísérletein, amelyekkel menekülni akart az életből. Visszahozták a meredek széléről és ezekben nz években bezárkózott szegedi falai közé, ritkán járt emberek közé. csak a szegedi redukciókat látogatta és a ..Szeged", majd a „Dclmagyarország" számára'irta kristálytiszta verseit és lietenkint egy-egy áhítatosan szép vezéreikkél. Ernőd Tamás már Pesten van, onnan irja 1921 februárjában a következő levelet Szegedre: „Drága Gyulám, furcsa ugy-e, hogy egyszerre, nemistudomhány esztendő után levelet kapsz tőlem? Istenem, hányszor akartam ii-iii Neked, hányszor akartalak meglátogatni. Volt már ugy is. hogy állomásig jutottam, de jiem lehetett. — vissza kellelt fordulni. Nem magyarázom én ezt bővebben, tudod, hogy van ez. Ígérni magunknak folyton a legkedvesebb fiatalságunk legdrágább embereivel való találkozást, azlán eltenni szépen, óvatosan, áhitatlnl ezt í kérdést legbelíilre, pihentebb napokra. Én igy vagyok a Veled való találkozással; tartogatom magamnak, félreteszem, halogatom, várok rá és sokszor kiélem magamban, ahogy gyerekkoromban cukorral, könyvvel tettem: ellettem, élveztem, liogy van és csak sokára nyúltam hozzá Tartogatom magamnak a mi találkozásunkat egyszer, mert már kevés tartogatni valóm van a váradi évekből. — liizom. kopaszodom erősen, fogynak a szenzációim. Ha nagy szükségem lesz rá, hogy kisírjam, kiERANO szál loda Budapest, IV., Bécsi-ucca 2 szám Exclusiv belvárosi családi ház. Vropau""'laaruU hlxiirolaq hrlfnl.il inasok sxttmrti a. — Klfoqaslalannl hrrrnilrxrli. hl<trq-mrlr.p Inlyoi'lxrs. itiixpnoil füttyös sxahök: Egyágyas 5.— Keiagyas 8.—, Egyagyas Háromszori Mezessel 8.— Keiagyas Háromszori Mezessel in.50 Egy licti tartózkodásnál a taxi költséget a pályaudvartól ós vissza megtérítjük. Szódat ajánlatos eiore rendelni. beszéljem már magamul, mégis le fogok szaladni Hozzád. Addig jól eldugom az egy aranyomat, ami még megvan. Majd lent Szegeden felváltjuk egy éjszaka. Dc igy vagyunk Dut kával is. Egy városban élünk, tudjuk egymás cimét, mélyebben, igazabban és gyöngédebben szeretjük egymást, mint valaha T's. nem találkozunk sohase. Neki is, nekem mindennap élőiről kell kezdeni a küzködést, várunk mindukcttcn az egy nyugodt délutánra. Talán a nyár meghozza, tiz-tizenket év után. De sok vallani és vallatni valónk volna. talán összeülhetünk hármasban valahol. Égy évet otthon töltöttem Váradon, egy szőlőben. Udvardyval. Tabcry Gézával, Balogh Pistával üldögéltünk estéket és délutánokat a Knrgerbcn, sokat emlegettünk. Ott volt a tányérod, borod, széked mellettünk. csak le kellett volna telepedned mellénk Most megint itt vagyok és csinálok tovább kabarét, mert ncin lehet élni máskép, még most sem. De — hosszú gilározás u'án — most. tavasz végére jön talán egv más féle vcrseskönvvcin. mint a váradi ak és a pestiek. Gvül-gvül és csak akkor irok, amikor ráérek egy kicsit magamba, magamnak, sírni. Van mér, elég. nehezen, csúnyán éltem 911 óta. Most Budán lakom évek óla. Maraitkőrut 54 alatt. Pestre nem járok, csak a postám megy be. már egy-két év óla, — magam, ha nagyon muszáj. Múltkoriban egy délutánon át vártaink a Gellért-kávéházban. Ültem estig. nem jöttél. — nem sikerült most s-m. Hozzám nem jár senki, csak Pisla. Tibéiy Ivánnal. Szombat csténkint jönnek, ilyenkor Adyt, Téged olvasunk, iszogatunk, emlékezünk. éjfélig. Betoppanhálnál közénk! Most is oka van. liogy irok Neked. Váradon összeszedtem, kivasdostnm régi lapokból. levéltárból egy csqinó ott megjelent versedet. miknek nagyrészét nem látom a könyveidben. Most kaptam a Nefelejcs et. — abban sincs benn egyik sem Hozzád akarom juttatni ezeket, pár napja. Iiogv álesenipé-./ték őket határon és felküldtek hozzám. Ha kell. elküldöm. Add meg a pontos elmedet. Dc csak ugv küldöm, ha előbb Te küldsz nekem egy arcképet, olyat, amilyen a Nefelejcs-ben van! Sokszor ölel. csókol Ernőd Tamásod. Akkor már határ választotta el Pesttől, Szegedtől Váradot és csempészni kellett a verseket . . . Két költő megható barátsága gyul ezekben a so rokban, a hazajutott barát azzal tölti váradi otthoni napjait, hogv a másik váradi költö elk ülődött. egv napra iléll versit kutassa a megsárgult váradi újságok- hasábjain . . . VERSET, DARABOT KÉR A SZÍNHÁZ* Megint évek múlnak, inig egymásra talál a kél váradi barát. Ernőd ekkor már az Andrássy-ntl riüuclem! Németországi tanulmány utamon szerzett tapasztalataim napján létesített Mechanikai Gvorsfalnaló Női sarok P 0 40. fői Férfi sarok P t OO-íöl 'a muuba Női félfalp P 2 0«-iől Féri. féKalp P 2 TlMőI jjJjS'fíioI.Má. j !» anyagok Papp Béla