Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-18 / 200. szám

npi mncyjpopwif, Vasárnap, 1958. szeptember T8. a Déímagyavovszúgban Tizenöt gyönyörű baba dij a Domán-szönyeg­áruház Kár ász-uccai kirakataiban. nok muzulmánjainak. A szfiráj kávéházában pi­hentünk meg és ittuk az illatos feketét török­rnódra fölkuporodva az alacsony padokon. És éne­keltünk. A régi, háborús nótákat. vVigydzzba áll a század, Öletem, is, csókolom a babámat...* Salih Gacklcs rekedt hangja pattogtatta ke­ményen a régi ritmust, fis kifogástalanul diktálta az ujabb és u,'pbb régi bakanótákat: oVckony héja, da vékony héja van a piros almának, Szcp szeretője, de szép szeretője van a bosnyák bakának...* Jöttek aztán a hajdani pesti nóták, a Zerkovica­kesergők, meg a többiek, a HuUú falevél, a Károg a varjú a jegenyén. Közénktnlepedett az öreg, szikár kávés Is. Hoz­zánk csalta a niagyar nóta, hiszen ö is a pesti regimentben szolgálta a hajdani császárt, akit I. Ferenc Józsefnek ismer a közös történelem. Előkerültek aztán az ujabb nóták is. Szerelmes­s/ivii fiatal vezetőnk csengő tenorján minduntalan fölsírt, persze horvát szöveggel, a Szomorú vasár­nap, mint a magyar nótatermés nemzetközi vi­szonylatban legelterjedtebb gyümölcse. Ezzel a nó­tával különben mindenütt lehet találkozni az egész Balkánon. Szólt az ének még a halvány sárga ró­zsáról, a piros rózsáról, meg a rámás csizmáról is. Közben néhány világjáró idegen vetődött bo a szerájba, németek, angolok és értetlenül bámész­kodtak furcsa mulatozásunkat. Mi pedig valósággal beringtunk a feketekávé mellett és aztán mámoro­san összeölelkezve mentünk végig a bazárnegyed föuccáján. Szánkról nem hervadt le a magyar nóta egyetlen pillanatra som. Az ucca népe megállt és mosolyogva nézett utánunk. Néhány yiősebb bos­nyák, aki értette a nótát, hozzánk csatlakozott és együtt éneke.t velünk. A legforgalmasabb ponton, ahol jugoszláv egyenruhás rendőr vigyáz a forgalomra, az egyik öles termetű bosnyák hirtelen megállt cs kurjantva kiáltotta boic a nótába: — Heil Horthy! Az ereimben megfagyott a vér. Lestem a rend­őrt és már éreztem a börtön hüvössógét. De a rendőr mosolygott és szalutált. Forsriftosan, aho­gyan csak a Monarchia ármádiájában tanították. Kiderült, hogy <5 is a pesti bosnyák ezred vi­téze volt. Később persze szétmorzsolódott a társaság. Csak a fiatal szerelmes muzulmán maradt velünk. Elveretett a Miljacska partjára és megmutatta azt a sarkot, ahonnan Gavriló Princip ieiötte Fe­renc József trónjának várományosát. Az épület fa­lán széles márványtábla ékeskedik, rajta a me­rénylő diék nevével. — Nem bosnyák volt! — bizonykodott a ba­rátunk. Rettenetes hely. Itt Ismét, érezni kellett a bor­zongást, amelyről a mecset udvarán és a karaván­szerájban olyan szívesen megfeledkeztünk. Itt éreznünk kellett, hogy Szarajevóban vagyunk. A Miljacska kedvesen, csacsogva futott a kes­keny vashíd alatt, amely Szintén Gavrilo Princip nevét viseli. Magyar László. Iskolai kötöttáruk ZWICKL L. HORVÁTH MIHÁLY !TC'C\ 10. SZAM 313 MAGYAR PORTRÉK Dr. BOGSCH ALADAR Az idegenforgalom ma már igen számottevő erkölcsi és anyagi tőkéje Magyarországnak. En­nek köszönhető, hogy egyrészt köztudatba jutot­tak a velünk esett történelmi igazságtalanságok, másrészt cz a nagyszerű tőke segített ahhoz is bennünket, hogy városaink rohamos iramban hozzáfogtak a maguk szépítéséhez, hogy fürdők és gyógyhelyek támadtak országunk dúsgazdag mincráliájából, hogy nemes kulturprodukeiók lé­tesültek és általában pompás versengés indult az ország minden táján történelmi, szépészeli és spe­ciálisztikus kiépülésre Ma már közhasználati fogalom az Idegenforga­lom terminus-technikusa Mindenki tudja, hogy ez annyit jelent, hogy teli lesznek a szállók, ide­gen arcok özönlenek az uccákra. autókárok cirku­lálnak, üzletek megtelnek, a sétányokon helyisé­gekben angolul, németül, franciául, olaszul, hol­landul, svédül beszélnek, fis hogy ezeknek a ma­gánosoknak és csoportoknak el lehet mondani a trianoni magyar szenvedéseket, amikről aztán ők a világ minden táján beszélnek és továbbmondják a magyar szenvedések hirét. De ebeknek a magá­nosoknak és csoportoknak meg lehet mutatni ér­tékeinket is, amikről aztán ngyanugy beszélnek majd a világ minden táján és küldik tovább ér­téket látni a rákiváncsi, vagy rászoruló más cso­portokat és egyedeket. És tiogy ezek az egyedek és csoportok bizony pénzt hagynak itt, pénzt az utazásért, a városok látogatásáért, a szállóért, •az étkezésért, a fürdőért, kulturtényeinkért, a vá­sárlásokért . . . Sok pénzt, ma már évente 25—30 millió pengőt — valutában! Az idegenforgalom tehát megteremtődött. Ezt mindenki kitűnően is tudja. De vájjon a legilleté­kesebbeken kivül hányan tudnák ebben az ország­ban, hogy kik is azok, akik évtizedes szakadat­lan munkával, éjiátvirrasztó ötletkereséssel, si­kerek s kudarcok között, lemosolygott prepozí­ciók kiverekedésével — általában komoly iigycsi­nálássál megteremtették ezt az idegenforgalmat? Akik belcvitték a világköztudatba azt a ma inár sablont kapott tényt, hogy Magvarország geográ­fiai. ncpraizi, specialiszlikus, történelmi és kul­turális érdekesség, amit minden magát valamire tartó művelt embernek fel kell keresni és min­den piagát meggyógyítani akaró betegnek ill für­dőkurát tartani . . . ? Dr. Bogseb Aladár kormánvfőtanácsos, é.l­lamvasuti igazgatóhelyettes, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal (mint legfőbb országos idegenforgalmi központi szerv és kereskedelmi minisztériumi ügyosztály) helyettes vezetője va­lóba n kimagasló személye annak a kis csoport­nak, amelv ezt a nagy müveletet végrehajtotta. De az ő személyén nvugszik ez a- kitűnően meg­alapozott és most már óramű-pontossággal funk­rlon.áló idegenforgalmi ügyvitel továbbcsiná'Ssa Is, tehát az a feladat, botrv egyre fokozódiék Ma­gi' irország felé az idetzeniárás. hogv egvre han­gosabban beszéljen a világ a magyar történelmi sérelmekről, cgvuttal fokozol! szükségét érezze a világ -> magvar georráfía. néniság knltnmarvsze­rftaégpk és balneológia! egvedülyalóság megis­merésének! Dr. Bogseb Aladár nz Idegenforgalmi megmnz­rP'lásr\- gverm»VUorá'mn több mini tir évvel ez­elatt. 1< n /. rlnj l l-lrt é'i r> •» —vynn, ­lunn a rr,unkába Akkor államvasút! frtfelÜgve'ö az elnöki osztály vezetője volt és pozíciójánál fogva hozzá futottak bc az idegenforgalmi mun­kálatok első tényei. Széles horizontális látókörű és abszolút műveltségű adottságával azonnal fel­ismerte a kezdeti magyar idegenforgalmi munk i fontos jelentőségét és kezébe vette, illetve az államvasutak ügykörébe hajtotta át a további munkálatok irányítását. Megszervezte a Máv. ide­genforgalmi osztályát, ennek keretében sajtótájé­koztató kőnyomatos újságot szerkesztett ugy a hazai, mint a külföldi újságok informálására. Egymásután lesttelte meg a n.ár kitűnően ismert Máv. idegenforgalmi plakátokat, amikkel kezde­ményezte és megteremtette a vikendmozgalmat. Egyidejűleg külön utazási vikendkedvezményt is dolgoztatott ki a tarifaosztállyal. Majd nemsoká­ra diadalmasan bevezette az -azóta már sokfelé leutánzot; ..Filléres gyors"-tipust, amely valóban kiválóan alkalmas a belső idegenforgalom egyrfl fokozottabb kiterjesztésére, a legtávolabbi or­szágrészek, városok és kulHirprodukciók látogat­tatására. Amikor aztán a Máv.-szervezet kezdte lassan túllépni a vasutaspropaganda, illetve az utazta­tás-szervezés kereteit, a kormány országos mé­retű uj intézményt létesített a kereskedelmi mi­nisztérium hatáskörében Országos Magyar Ide­genforgalmi Hivatal cimen, emellé par3llelizálta a már régebben is dolgozgató idegenforgalmi ta­nácsot cs ennek az uj intézménynek élére a len­dületes akarása Tormav Béla államtitkárt és al nagyszerűen felkészült dr. Bogsch Aladár Máv. főfelügyelőt állította. Az uj hivatal és íz uj lehetőségek most már aztán egész nagyságukban előmutatták dr. Bogsrli Alr.dár értékeit. Eredményeinek útját rang- é.s trkintélyemelkedések mutatják. Rövidesen Máv. igazgatóhelyettesé lép elő, majd hamarosan tény­leg kormányfőtanácsossá nevezi ki a kormányzó. G ma a magyar idegenforgalmi ügyek legfőbb irányitókőzegp, akinek idegenforgalmi koncep­ciója behálózza tfnyleg az egész világot. Aki ter­veket dolgoz ki és hajt is aktive végre; aki ösz­szcköltetéscket lé'.esit és tárgyalásokat vezet Ifl mindenfelé. Dr. Bogsch Aladár természetcsen a nagyfe­szűltségü nempihenő emberek típusába tartozó az a valaki, aki folyamatosan alkot és akinek al­kotásaiból niég sok esemény támad elő a — ma­gyar idegenforgalom javára. HOTEL R 1 O BUOJtéEST n város szivében, ragyogó tiszta. Hideg-meleg folyóvíz. Erősen mérsékelt árak. Vll., 1 Kürt ucca 6. Pátria kávéház mögött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom