Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-13 / 195. szám

Kedd, 1938. szepl. 13. Politikai napilap XIV. évfolyam 195. sz. fi Rassey-napok után Csak aki ott volt a szombat esti vacsorán s látta azt, hogy a pártvacsorára jelentkezőket nem lehetett elhelyezni az ipartestület nagytermében, csak aki végigkísérte Rassay |Károlyt tanyai utján s látta, hogy Szatymazon, Felsőtanyán, Röszkén, Szentmihálytelken, Domaszéken és Feketeszélen, a Várostanyán és Zákányban milyen fogadtatásban részesitcttc képviselőjét a szegedi tanyák népe, csuk az tudja lemérni a közhangulatnak azt a mély és nagy változását, ami a lelkekben végbement. Természetesen ennek a t ö n\ e g mozgalomnak nagy sikerét jelentős részben azzal a ragaszkodással, tisztelettel és szeretettel kell magyarázni, ami Rassay személyét Szegeden körülveszi s ami képviselői és törvényhozói munkásságát kiséri, cz azonban nem cáfolja, sokkal inkább erősiti azt, amit a jelenségek összehangolódó értelme mutat. Miért mélyül el a város és tanya polgárságának lelkében az az elismerés és tisztelet, ami Rassay Károly törvényhozói munkáját és közéleti harcait kiséri? Miért van ennek a harcnak olyan rezonanciája a lelkekben, annyi együttérzés miért kiséli minden szavát és minden állásfoglalását, hogy azt már a szabadon megnyilatkozó polgári közvéleménynek is lehet tekinteni? Ha bármely küzdelem jogosultságát akarjuk megvizsgálni, a harcos törekvésein kívül néznünk kell annak az álláspontnak helyességét is, ami ellen a harc folyik. S ezért állítjuk azt, hogy nem kisérhetné Rassay Károly harcait a szegedi polgárságnak ez ez egyre hatalmasabb arányokban megmutatkozó helyeslése, ha a szegedi polgárság helyeselné, jónak, kívánatosnak tartaná azokat az elhatározásokat és intézkedéseket, amelyek ellen Rassay Károly nem a maga, de a magyar polgárság harcát vivja meg. Ami Szatymazon történt, az nemcsak Rassay Károly és a tanyai polgárság viszonyát, hanem az egész kort jellemzi, — Rassay Károly a zsidókérdésről beszélt a szatymazi polgárság előtt, — legalább kétszázötven választópolgár volt jelen — s a tanya népe megtapsolta Rassay Károly beszédét, amikor a zsidó kérdésről beszélt s amikor a kormány erre vonatkozó programjának tévedéseit, helytelenségét, inkább sérelmeket okozó, mint sebeket gyógyító hatását s a javaslatokkal szemben a maga emberséges, humánus és európai követeléseit ismertette. A tanya fiatalságának komolytalan része előtt lehet talán tapsokat aratni uszítással cs a gyűlölködés hangjával, de a józan gondolkodású, tisztán látó, lüielmes és bölcs tanyr^^polgárság mindig különbséget tud tenni azok között, akik gonosz felelőtlenséggel akarják a gyűlölködés szenvedélyét lelkükbe lopni s akik érezvén minden kimondott szavukért és minden állásfoglalásukért á felelősséget az alkotó, a termékeny, a közérdeket szolgáló politika támogatását kérik tőle. Csudálatos, vigasztaló, erőt adó cs céltmutató összetalálkozása volt ez a három nap a város és tanya népének, akik találkozni tudtak most abban a programban, a közélet, p politika ér; gazdasági rendszer jelenségeinek abban a megítélésében, ami együttvéve — Rassay Károly törekvéseit és programját adja. Rassay Károlyt törvényhozói, közéleti és publicisztikai munkája Budapesten tartja, nem jöhet minden héten közénk, hogy a szervezkedésnek és agitációnak azt a munkáját végezze el, amit az élettapasztalatok a pártra bíznak, A három nap sikere s ennek megfontolása kell, hogy egy irányban végre elindítsa a magunk küzdelmének útját is. A szegedi polgárságnak, amelyik találkozni tudott Rassay Károly ünneplésében, találkoznia kell Rlissay Károly követésében is. Nem bukhatunk meg annyira ís a vizsga ismétlésének minden kilátása nélkül), a politika érettségi vizsgáján, hogy Rassayt ünnepeljük s R a ss a y politikai ellenfeleit kövessük. Amerre Rassay járt a szegedi tanyákon végig, a csatlakozásnak olyan jelenségeivei találkozott, amire tizenkét évi szegedi képviselősége alatt a legforróbb siker napjaiban sem volt példa. De őszintén megmondjuk azt is, arra a sikerre sem volt példa, amit a szombati pártvacsora bizonyít. Ezek a jelenségek London, szeptember 12. Az egész világ lázas érdeklődéssel fordult a hétfőn lejátszódó események felé, amikorra bejelentették Hitler nyilatkozatát a cseh válság ügyében. London lázas izgalomban várakozott az eseményekre, a miniszterek nem távoztak el Londonból, teljes permanenciában várták az eseményeket. Hétfőn délelőtt összeült a rendkívüli angol minisztertanács, délután pedig a francia kormány ült össze. London készenléiben London, szeptember 12. Déli egy órakor széledtek szét a miniszterek a miniszterelnöki palotából. A minisztertanácson a kabinet Nürnberg, szeptember 12. Hitler hétfőn este tartotta meg a pártkongresszust bezáió beszédét a kongresszusi csarnokban. Beszédében először visszapillantást vetett az ID23ban Nürnbergben tartott első pártnagygyülésre. . — Ma ugyanezt a harcot kell látnunk, amit egykor az ország belsejében vívtunk, most a körülöttünk levő világ úgyszólván egységes frontot alkot ellenünk és éppen ugy vagyunk ma tanúi annak, hogy miként szövetkezik a demokrácia a bolsevizmussal a nemzeti szocialista Németország ellen. Azt látjuk, hogy az úgynevezett nemzetközi demokrácia együtthalad a moszkvai bolsevizkét irányban hasznosíthatók a közélet harcai számára, egyfelől világosan demonstrálják azt, hogy ez a polgárság Rassay Károly személye és politikája mellett áll s a szive mélyéből helyesli, jogosnak, szükségesnek, a nemzet érdekében állónak tartja azt a harcot, amit Rassay Károly folytat, másfelől kötelességünkké teszi azt, högy — ne hagyjuk a tüzet kialudni. Szegeden nemcsak akkor legyen pártélet, amikor Rassay Károly Szegeden van, mert ha őt pótolni nem is tudjuk, vannak feladatok, vannak kötelességek, melyeket távollétében is v é g e z n ü n k kell. S minél őszintébb, minél elementárisabb, minél bizonyítóbb siker kisérte most utján Rassay Károlyt Szegeden, annál szervezettebben, annál szívósabban, időnket és filléreinket annál kevésbé sajnálva kell elvégeznünk azt a munkát, amit Rassay Károly politikai programjának szolgálata, a legszebb és legtermékenyebb magyar tradíciók őrzése és folytatása tesz kötelességünkké. tagja közül 20-nn vettek' részt. Mialatt a minisztertanács folyt, Masaryk londoni csehszlovák követ n külügyi hivatalban járt. és hosszasan beszélgetett Sir Róbert Vansittarddal, az angol kormány diplomáciai tanácsadójával. A miniszterelnöki palotából délután a következő hivatalos közlést adták ki: — A kormány ina már nem tort ujabb minisztertanácsot, Chamberlain miniszterelnökegész napon át a miniszterelnöki palotában maradt és indokolt az a feltevés, liogy II a lifax külügyminiszterrel és az angol kormány többi vezető tngjqval érintkezésben fog állni este, amikor Hitler kancellár Nürnbergben elmondja beszédét. mussal. Felmerült az a kérdés, hogy vájjon miért éppen a demokráciával • akarunk foglalkozni. Ez főként azért történik, merj a demokraták ugy állítják bc önmagukat, mintha valóban népboldogitók lennének. Az autoritativ államokról pedig nzt állítják, hogy nem egyebek diktatúráknál, f.s mit látunk? A világon csak két olyan ország van, amelynek lakossága 90 százalékban sorakozik kormányai mögé. Ami a többi, ugy© nevezett demokrata országokban történik, nepv egyéb, mint félrevezetett közvélenv'vy fenntartása cs további félrevezetése — monHitler beszéde London é$ Páris kedden válaszol Hitler beszédére A jHelyzet komoly, de a tárgyalások folytatása nem lehetetlen — Hitler befelenteiie. Hogy a nyugati Haláron még az év végével telfesen elkészül a négyszeres erődítési vonal 17 ezer páncél- és beionmüvel — „Németország részéről nem történt semmi támadó fellépés, de minden üiésre visszaüiéssel válaszolok"