Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-13 / 195. szám

9 doltu Hitler. — Tizenöt esztendőn keresztül hiúba kér­te Németország a legegyszerűbb és lfegalap­vetöbb embori jogok megadását. Képesek voltak arra, hogy a bennszülöttek tömegeit megkérdezésük nélkül egyszerűen bekebelez­tek, dc amikor Németország azt kérte, hogy adják vissza gyurmatait, akkor riröl hallani sem akartak. Ugyanezek • a demokraták a saját gyarmataikban nem a (al jak, hogy bombákkal és repülőgépeKkel jobb belátásra birják a népet. Ezek azok a hires civilizáló bombák. — Panaszkodnak afelett, — folytatta —, hogy Németország, az utóbbi időben Olasz­ország is, embertelen módon bánik a zsidósággal szemben, arra azonban ncm hajlandók, hogy ezeket a zsidókat befogadják. Egyébként teljes nyílt­sággal beismerem, hogy sokkal szivesebben látom, bogylui valaki szidalmaz és ncm tud kihasználni, mintha vuluki kifoszt, dc meg­dicsér. Hitler ezután a cscfjsxlováKial fielyxeíröl beszélt. — Ez állam lakoságának túlnyomó részét — mondotta — megkérdezése nélkül arra kényszeritették, hogy tagja legyen ennek az államnak, ugyanakkor elkezdték a lukosság o részének elnyomását és alapvető életjo­gaiktól fosztották meg őket. A világ közvé­leményére rá akarták azt a felfogást kény­szeríteni, mintha a cseh államnak különleges politikai cs katonai küldetést kellene teljesi­tenic. Ez a „feladat" azonban ellentétben áll a cseh köztársaság lakossága túlnyomó iészének létérdekeivel. Nem a nép jogai, ha­nem a/ elnyomók politikai szükséglete az irányadók. Aki pedig ez ellen felemelte sza­vát, az az állam ellensége, akit el lehet pusz­títani. — Az elnyomott nemzetiségek többsége között van három cs félmillió német. A Min­denható ncm uzért teremtette a hat és félmil­lió csehet, hogy a három cs félmillió német­séget erőszakkal elnyomja és kínozza. — Ezeken az állapotokon nem lehet frázisokká] segíteni. — Lehetetlen állapot, hogy valamely nem­zetiség millióit elnyomják. Ez nem mehet igv ölökké. Már február 22-i beszédemben meg­mondottam, hogy a német birodalom nem fogja többé tűrni bárom és félmillió német elnyomatását és üldöztetését és kérem a kül­földi államférfiakat, vegyék tudomásul, hogy itt nem frázisról van szó. A nemzeti szocia­lista állam az európai béke kedvéért nagyon súlyos áldozatot vállalt magára. Nemcsak nem tápláltunk senki ellen revansgondolatot, de azt teljesen ki is küszöböltük. — Mindezek dzért történtek, hogy bizto­sítsuk az európai békét. Ezt az önmérséklést, ezt az önkorlátozást azonban — folytatta Hitler — sok oldalról csak Németország •gyengeségérc magyarázták. Szeretném, ha ( ezt a tévedést eloszlatnánk, inert nem szolgálja az európai béke ügyét, ha kétség marad fenn e tekintetben és ha tévesen azt hiszik, hogy Németország nem akarja minden európai kérdésben vélemé­nyét hallatni és különösen, ha azt hiszik, hogy Németország 3 és félmillió német sor­sával szemben közömbös marad és semmi részvétet nem akar tanúsítani irántuk. — Nincs az az európai állam — mondotta —, amely a békéért többet tett volna, mint Németország Nincs az az európai állam, amely nagyobb áldozatot hozott volna a bé­kéért, de i minden áldozatnak megvan a határa Hitler ezután újból áttért a csehszlovákiai állapotokra. D £í MAGYARORSZÁG — Ebben az évben — mondotta — a nép­szavazás végnélküli halogatása után — leg­alább községi választásokat akartak tartani. Pi ágában azt a hazugságot terjesztették a világ előtt, hogy Németország csapatokat mozgósított és hogy bevonult Északcsehor­szágba. 4 .— Az ilyen hazugság terjesztése — mon­dotta Htiler — nem újdonság. A mostani al­kalommal egy nagyhatalom nagykövetét biztosítottuk, hogy ebből a cseh állításból egyetlen szó sem iga?. — A prágai kormánynak azonban szüksé­ge volt erre a csalásra, mert ez ürügyül szol­gált neki képtelen terrorisztikus eszközeihez a választások befolyásolása végett. Itt most utólag kijelenthetem — mondotta Hitler —, hogy I. abban az időben egyetlen egy nemet katonával sem volt több zászló alatt, mint máskor, — 2. egyetlen egy német katonát sem küldtünk a határra, sőt egyetlen egy né­met katona sem volt a rendes békehelyőrsé­gén kivül. Ellenkezőleg: utasítást adtunk, hogy még a legcsekélyebb látszatát is el­kerüljük annak, mintha részünkről nyomást gyakorolnánk Csehszlová­kiára, mindazonáltal belátható módon olyan han­gulatot teremtettek, amely szinte egész Eu­rópa mozgósításéra vezetett csakis azért, mert a cseh kormány katonai nyomás alatt akarta a választásokat megtartani. — Nem átallották ilyen célból egy nagy államot gyanúsítani, * egész Európát felriasztani, sőt véres háborúba dönteni. Minthogy pedig Németország részéről sem­mi támadó fellépés nem történt cs nem is volt tervbe véve, ezt a körülményt alapul használták olyan állításokra, hogy Németor­szág a csehek magatartása, Anglia és Fran­ciaország komoly intervenciója elől meghát­rált. — Nincs azonban az a nagyhatalom, amely másodszor is elviselhetne ilyen alávaló megtámadást. Le is vontam az elmondottak­ból a konzekvenciákat. Nemzeti szocialista vagyok és mint ilyen, minden ütésért visszaütéssel vála­szolok. — Mindezek tekintetbevételével május 28-ával a következő igen súlyos intézkedé­seket rendeltem el: 1. a hadsereg és a hajóhad bejelentett megerősítését parancsomra azonnal rendkí­vül kiszélesítették, 2- parancsot adtam a nyugati erődítési müveink azonnali kiépítésére. — A nyugati erődítési terepen, ahol két esztendő óta folytak a munkálatok, most 278.000 munkás és további 100.000 mun­kaszolgálatos dolgozik, úgyszintén számos utászzászlóalj és gyaloghadosztály. A német birodalmi vasutak naponta 8000 vagon anyagot szállítanak.. A német nyugati erődí­tések még a tél beállta előtt teljesen elké­szülnek. — Az erődítések védelmi ereje már most is teljesen biztosítva van. Teljes elkészültük után több, mint 17 ezer páncél- cs beton müvet foglalnak majd magukba. Ez az acélból és betonból készült front három, egyes helye­ken négy vonalon épült, mindenütt 50 kilo­méteres területű mélységben. Ezen acélból és betonból való front mögött pedig ott áll a felfegyverzett német nép. — Ezeket az erőfeszítéseket — folytatta Hitler —, azért tettünk, hogy használjunk a békének, de semmi körülmények között sem vagyok hailandó további, végnélküli nyuga­Kedd, 1938. szeptember 13. menuÉfliern egu asszonyt! Bókay János sziporkázóira szelteinrs magyar filmje; PAOíER, LAZAR MARIA, AJTAY és a legjobb mngvar ensemblé Csütörtök BELVÁROSI lommal nézni a csehszlovákiai nemet néptára sak további elnyomását. Taktikázással, be­széddel tárgyalásokat szerveznek, egészen genfi mintára eljárási kérdéseket helyeznek előtérbe, igy azonban a dolog huzamosan nem megy. A németek önrendelkezési jogot akarnak, nem pedig frázisokat, nem ajándé­kokat adni ezeknek a szudétancmeteknek. Ha azonban a dolgok mégis ugy mennek to­vább, mint eddig, hu továbbra elnyomják a német néptársakat, akkor ennek súlyos kö­vétkez menyei lesznek. —- Nagyon sujnálom — folytatta — ha ö követeléseim miatt viszonyunk más európai állammal szemben kart szenvedne. Egyéb­ként Csehszlovákia dolga, hogy n szudétané­metek hivatott képviselőivel ilyen, vagy olyan formában megegyezést hozzon létre. h'A én dolgom és nekünk mindannyiunknak dol­ga, gondoskodjunk arról, hogy a jogból ni* legyen jogtalanság. — Nem vagyok arra sem hajlandó —» mondotta —, hogy itt Németország szivé­ben második Palesztinát engedjek létrehoz­ni. A csehszlovákiai németek nem védtele­nek, sem ncm elhagyatottak. Ncm érdemel­hettem volna meg, hogy németnek nevez­hessem magam, ha nem tettem volna előbbi kijelentésemet a következmények teljes tu­datában. Ha pedig azt a példátlan viselke­dést tekintjük, amelyet egy kis állam az el­múlt hónapok folyamán Németországgal szemben tanúsított, akkor érthető, ha mi eb­ben az államban alig láthatunk mást, mint egy pillanatnyilag az uborkafára felkaoasz­Lodott országot. — A német nép felocsúdott ájultságából és ma az újra fényesen tündöklő birodalmi ' császári koronát muga a német nép viseli. Nincs az a hatalom a földön, — mondottá —, amely minket megdönthetne. London: kedden íanácsRoxlR London, szeptember 12. Lord Halifax kül­ügyminiszter, Sir John Simon kincstári kancellár és Sir H o a r e belügyminiszter es­te a miniszterelnökségi palotába mentek, hogy megfontolják Hitler beszédének összes i vonatkozásait. A Presse Association szerint biztosra ve­hető, hogy a miniszterek kedden ismét ta­nácskozásra fognak összeülni, hogy Hitler beszédének figyelembevételével áttekintscik az egész helyzetet. Drága Prága, szeptember 12. A nürnbergi besze­det hivatalos körök hétfő este még nem te­kinthették át behatóan. Az első benyomás alapján a beszedet természetszerűen néni tartották kedvezőink Csehszlovákia szem­pontjából, de nem is olvan nagy mértékben kedvezőtlennek. Kaionat intéxkedéseU Belgiumban Brüssz-lből jelentik: A belga kormány ka­tenai elővigyázatossági intézkedéseket tett. A „Gazette" cimü lap azt írja, hogy az intéz­kedések nem olyan természetűek, hogy nyug­talanságot kelthetnének a lakosság körében; csupán arról van szó, hogy bizonyos elővi­gyózatossógi intézkedéseket minden körül-, menyek között inetr kell tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom