Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-31 / 161. szám

DÉL MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. julius V. fogva igen sok művész tagját dirigál­tattá n sajtóhadiszállásra — haditrs­töként azzal a céllal, bogy azok harc­téri müveiből nagyszerű hadimuzei. mot alapítson. Hát ez mind Nagy Bándor festőművésznek és részben társának, Kernstock Károlynak volt ered­ménye és érdeme. A hosszú háború, de főként a rákövetkezett for­radalmi idők és súlyos gazdasági válságok azon­ban lesorvasztották lassaD az egyesületnek is, a gödőllöi müvésztelepnek is erőforrásait, az állan­dóan frissülő gárda elfogyott és csak azok ma­radtak Gödöllőn Nagy Sándor mellett, akik Ott időközben letelepedtek, kis birtokláshoz jutottak, családot alapítottak. A Mester pedig egy szép na­pon feloszlatta hivatalosan is a telepet és meg­szüntette a ..Kévé"-t és az a pár festő megkezdte járni Nagy Sándorral együtt — kik! a maga kü­. lön művészeti és. kenyárutját. Ez volt az emberi Nagy Sándor története. A művész — aki a már aorral elhalt legnagyobbak közül való aki, az álla­mi aranyérem, « kormányfőtanácsoHi méltóság, nagy sereg hazai és külföldi művészeti kltttntetée, a francia becsü­letrend, stb., stb. birtokosa — hát a művész ott Gödöllőn, a maga sajátsá­gosan épített gyönyörű — palotának la beillő — „bagolyvárában" éli, foly­1 tonosan és folyamatosan éli a nagy művészek csudálatos álomlátó életét. Hatalmas műterme telisteli van alkotásainak tö­megével — leginkább egyedülállóan sajátságos, fantáziadús és mégis mélységesen magyar grafi­kai munkákkal, rajzokkal, rézkarcokkal, amik vi­lágszerte közismertek és ailágszerte megbecsült műtárgyak. Ablakrajz-tervel, freskókartonjai és szőnyegei ő volt a magyar-perzsa szőnyeg tényé­nek megalapítója, legelső és egyben leghíresebb művelője és exportálója a világ minden részébe — finomak, mefeg müvészszivből eredők és utá­nozhatatlan nagysándoriak. A Mester, akt úgyszólván minden koncentrikus tnuvészmozgalomnak, tárlateseménynek lelke, ve­zetője volt, most már végkép visszahúzódott pát­riájává lett falujába, Gödöllőre és csak a legrit­kábban bukkan elő onnan egy-egy reprezentációs kiállításon. A nagy országos nyilvánosságtól bi­zony megcsömörlött, művészbarátainak, telepi osztályosuinak nagyrésze is elhagyta, Budapestre költözött át. C> Gödöllőn maradt. Ö a telep tör­zse, n „Kéve" Müvészegyesület maradéka, — aki­ben azonban van még akkora lendület és erő, hogy nagyon aktivan résztvegyen most az ő meg­csodált, forrón szeretett, nagy álmait képező Gödöllőnek községi irányításában, „Magyar Ver­sailles" 6 való kifejlesztésében, feldiszitésében és általában minden olyan munkában, amely Gödöl­lőt lgarl modern királyi nyaralóvá tegye. Radnay Oszkár. FOTO­AMATŐRŐK! Márkás filmek, lemezek, géoek Rónainál. Kórász ucca 10. _ „En rajtam akart segíteni..." Szomorú beszélgetés Szántó Jenővel, Sárvári Anna urával Budapest, julius 30. Itt ül velem szemben a széken Szántó Jenő, Sárvárt Anna összetört férje. Alig tud beszélni. Arcán többnapos szakáll és sze­méből már könnyek se jönnek. Anna utolsó nap­jairól beszél. Annáról, Juhász Gyula Annájáról nem esik most sző; most csak az ő feleségéről beszél, Schall Annáról, aki — szerinte — rajta akart segíteni és azért ment a halálba. Igy meséli szag­gatottan és akadozottan az utolsó perceket: — Mikor elbúcsúztam reggel Annától, megsi­mogatta az arcomat és egy pillanatig se gondol­tam arra, hogy ilyen végzetes tervvel foglalkozik. Nem volt szerződésünk, de én minden fillért haza­adtain, amit csak kerestem. És Anna olyan pon­tosan be tudta osztani ezeket a filléreket. Mikor hazamenteni, már elvitték a Rókusba. Könyörög­tem az orvosoknak, hogy engedjenek ágyához, de nem engedtek. Eszméletlen volt mindvégig és egy pillanatra se tért magához. Tüdőgyulladást ka­pott és végül ez ölte meg azt a gyönge szivet, amely mindig csak szeretni tudott, de bánatot nem tudott okozni. Búcsúlevelében, amelyet hoz­zám irt, azt állítja, hogy azért tette, mert én raj­tam akart segíteni. Hát segített ezzel én rajtam? — tört ki belőle a felkiáltás. — Csak tönkretett teljesen — állapította nie.g szomorúan —, mert nélküle szörnyű ez az élet. Mikor reggel bemen­tem a kórházba, senki se állt velem szóba. Már más feküdt Anna ágyában és engem a Stáhly-uc. cába küldtek. Ott kihúztak egy fiókot és abban feküdt Anna. Ott várta szegényke, hogy elszállít­sák a bonctani intézetbe, ahol felboncolják. Tanul­mányozni fogják a méreg hatását. Szegény An­nám, dehogy segített rajtam, pedig ö ezt akarta. Azt hitte, hogyha egyedül maradok, jobban meg tu­dom keresni a mindennapit. Pedig én csak azért dolgoztam, hogy neki szerezzek örömet. És most itt hagyott. Vasárnap temetik. Szörnyű lesz aa a temetés... Ráborult az asztalra és görcsösen rázta egész testét a zokogás. Pályatársai, barátai állták körül és vigasztalni próbálták. Nem lehetett. Mindig csak Anna nevét suttogta. Anna nevét, akinek nevét halhatatlanná tette Juhász Gyula Anna vrrsrivel és akit ebben a pillanatban izekre boncolnak a bonctani intézet márványasztalán Racznak uan sziue! Önnek pénzéért szép és jó cipőt adni. Káprázatos férfi fehér cipőmodellekhel a város elegáns uralt mind lázba hozfa. 4z exkfusiv fazonok, fekoplrozás veszélye miatt csak az üzletben láthatók. A világhírű »Ibolya« crém cipőbalzsam egyedüli lerakafa. Kölesei uca 7. Két nemzetgyalázás és egy kormányzósértés a szegedi ötöstanács első tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék ötöstanácsa hétfőn tárgyal először megalakulása óta. Az ötöstanács elé, mint isme­retes, politikai természetű ügyek kerülnek. A hét­fői napon három ügy kerül tárgyalásra, kit nem­zetgyalázás és egg kormányzósértcs. Az utóbbi ügy vádlottja egyúttal vádolva van az állam és társadalom törvényes rendjének fcl/orgatdsdia irányuló izgatás vétségével is. Az ötöstanács el­nöke maga Paraszkag Gyula, a törvényszék el­nöke. Az ötöstanács reggel kilenc órakor kezdi meg a tárgyalást a második emelet 94. számú te­remben. . Qá L ir m& SZABADI CIANOZ Kölcsey occ» 8. Telofon 18—48. LEGOLC/ORBAN Kérjen ajánlatot! sllm-htimpwwubb Hajnali bicskázás az n'rva-uccában Lgy cigányzenés/ összeszurkálta vetélytársát (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton hajnalban három óra tájban ijedt hangok hivták telefonon a mentőket és a rendőrséget az Arva­ucca 12. számú házhoz, ahol bicskázás történt. Azonnal kerékpáros rendörök siettek a jelzett helyre cs hatalmas verekedést sikerült széjjeluga rasztaniuk. Azt azonban már nem akadályozhat­ták meg, hogy a verekedésnek egg súlyos áldozata na legyen. A helyszinen találták a rendőrök flór­csök András 28 éves Hajnal-ucca 40. szám alatti la. kost, aki az arcán szenvedett több súlyos kés-j szúrást. A mentők részesítették első segélyben, inajd beszállították a kórházba, ahol ápolás alá vették. AHapota súlyos, életveszélyes. A tettc;ft a rendörök elfogták a helyszínen Ajtay Antal ci­gányzenész személyében. Ajtayt bevitték a rend­örségre, kihallgatták és ekkor elmondotta, hogy tulajdonképen egy nő miatt tört ki a verekedés. Beismerte, hogy Börcsököt négyszer-ötször arcon* szúrta, tagadta azonban, hogy meg akarta volna ölni, mindössze az volt a szándéka, hogy Ijáró­képtelenné tegye, mert attól tartott, hogv Bór­csök fog elbá-.iji ve'.e. Ajtav' a rendőr;égcn őri­zetbe vitték. A nvoinozás folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom