Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-21 / 158. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1938. Julius 21. Politikai napilap XIV. évfolyam 152. sz. Költségvetés, ami nincs Mull cvi költségvetésünk, •— Kol kcsel az éji homályban? A város törvényhatósága a törvény parancsának engedelmeskedve olyan időben alkotta meg az 1958. évre szóló költségvetését, hogy azt a város polgármestere 1937. évi október hó első napjaiban már felterjeszthette a belügyminisztériumba. S a költségvetés iratai még a mai napig sem jöttek vissza a belügyminisztériumból. Ha ez a késedelem csak személyes érdeklődéseket hagyna válasz nélkül, nem lenne hozzá egyetlen zokszavunk sem. Végtére várhatunk s ugy vagyunk már, hogy ainak is örülünk, ha nyugodtan várni hagynak bennünket. Itt azonban másról is szó van: Hogyan követelheti meg a felügyeleti hatóság s ami számunkra éppen ilyen fontos: hogyan követelheti majd meg a város közönsége, hogy valósággá váljon mindaz, amit törvényes képviselete a költségvetés megalkotásával elhatározott s aminek költségeit a város polgársága nevében magára vállalta? Hogyan lehet a várost igazgatni, ha egy fél év a költségvetés megalkotásával telik el s a másik félév azzal, hogy hiába várjuk a költségvetés jóváhagyását? Benne taposunk a hetedik hónapban, ránkköszöntött a nyári pihenő korszaka, félgőzzel és félerővel dolgozik a közigazgatás s legalább még egy hónapig tart ez a mozdulatlanság és aktivitás közötti állapot. Közben leérkezhetik a költségvetés is, nem foghatunk hozzá anr.ak megvalósításához, nem készíthetjük elő a közmunkákat, melyeknek költségei fedezethez jutottak benne, nem csökkenthetjük azokat a kiadásokat, melyek csökkentésére o költségvetés restrignált tctele jelent parancsot, — ugy kell gazdálkodnunk, mintha egyáltalában nem volna költségvetésünk. Mire másra vezethet ez az állapot, mint az önkormányzatok költségvetési jogának teljes elsorvadásác a. Nem elég az, — dehogy nem elégi ^ — hogy a belügyminisztérium felügyeleti jogköre határozó és intézkedő jogkörré változott s egy iv papirt, egy ceruzát a város nem rendelhet meg a belügyminisztérium jóváhagyása nélkül, mert vagy költségvetési tétel keretén belül eszközli ezt a megrendelést s akkor már a belügyminisztérium jóváhagyása kell hozzá, vagy póthitel jelöli ki fedezetét s akkor külön kell felterjeszteni a kormányhatósdghoz jóváhagyás végett. Itt tartunk az úgynevezett önkormányzat legfontosabb jogának gyakorlása terén. S ehhez jön most az, hogy — még ezt a költségvetést sem kapjuk vissza a belügyminisztériumtól is nemcsak azt nem tudjuk, hogy abból, amit a városi polgárság törvényes képviselete megalkotott, mi az, ami valóban meg is valósitható, de már azt sem tudjuk, hogy a belügyminisztérium elvégzéseiből mi válik számunkra végrehajtandó paranccsá. Mindebből pedig nemcsak' az a Határozatlanság, bizonytalanság és tájékozatlanság születik meg, ami ennek nz állapotnak egyenes leszármazottja, mindebből előáll az az állapot is, hogy megbénul az egész város közigazgatása s elvégzetlenek és betöltetlenek maradnak feladatai. A város költségvetése például iskolák javítására megszavazta a szükséges összeget. Miniszteri jóváhagyás előtt ezt az összeget elkölteni nem lehet. A költségvetés jóváhagyása után lehet csak kiírni a pályázatot s kiadni a munkát. Az i s k o 1 á k javítását természetcsen az iskolai szünetben kell elvégezni, mert másként amennyit javitottunk az épületen, annyit rónunk az előmenetelen. De mihez kezdjen a város, ha rég benne vagyunk a szünidőben s még a költségvetés le sem érkezett s még a munkát sem lehet kiírni akkor, amikor egy részének már készen kellene lenni. U j u c c á k burkolásához, régi uccák kövezet dinek megjavításához ncm lehet hozzá fogni az erre a munkálatra legalkalmasabb hónapokban, mert nincs jóváhagyott költségvetés. Építkezni még o legszükségesebb keretek között sem 'ehet, mert az erre a célra felvett igen szerény öszszeget sem költheti el a város addig, amíg a költségvetés elintézetlen. S igy végigmehetnénk a közigazgatás egész területén, mindenütt találnánk elvégzendő feladatot, teljesítendő kötelességet, kiadható vállalatot, de megáll az élet és megáll a munka, mert meg kell várni, hogy a költségvetésünk, amit fiatalon és jcménytkcltően küldtünk fel vagy kilenc hónappal ezelőtt a belügyminisztériumba, körszakállas aggastyánként térjen vissza közénk. Mintha a pénztelenség, a lehangoltság, az áldozatkészség hiánya, a megbénult forgalom és kihunyó vállalkozási kedv amúgy is nem szegné kedvét mindennek, ami a lüktetést hozhatná a város egyre lassú vérkeringésébe — nincs arra szükség, hogy ilyen módon iszaposodjon el régi medrében a friss elet is, de nincs szükség arra sem, hogy a bürokrácia a várakoztatásnak ezzel a hoszszu idejével kiszárítsa belőle a gondolatnak; áldozatkészségnek és alkotó vágynak mindért csiráját. A költségvetés kerete és bázisa lehetne az alkotó városi életnek, ne légyért akadálya és temetője. Hivatalos jelentést adtak ki a római tárgyalásokról Teljes egyetértés a Duna-medence kérdésében, ssoros együttműködés a béke és igasság céljaiért Imrédy minissterelnök a pápánál — Kánya külügyminisster eluíasott Rómából Róma, julius 20. rAz olasz fővárosban tegnap folytatták a magyar és olasz miniszterek a hétfőn megkezdett tanácskozásokat, amelyeknek eredménye elé egész Európában nagy figyelemmel fordulnak. A magyar kormányfő és kísérel c több nevezetes olasz intézményt látogatott meg, majd a programot a Caraccalla-lermákban megrendezett nagyszabású díszelőadás zárta be. Szerdán délelőtt először Pacelli bíboros fogadta a magyar államférfiakat. Délelőtt 3 órakor a pápai udvar gépkocsijai a Villa Madama elé érkeztek. A miniszterelnök, felesége és Kánya külügyminiszter gépkocsin a Valikánba ha jlatlak és látogatást tettek Pacelli biboros-államtitkárnál, akivel hosszasan és szívélyesen elbeszélgettek, felemlítve a májusi budapesti eucharisztikus kongresszus felcjthe1 tctlen eseményeit. A pápánál Castelgandolfóban Imrédy miniszterelnök, felesége, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter ezután a pápai udvar gépkocsijain Castelgandolfóba utazlak 11 órakor gördültek bc a gépkocsik a XVII. század elejéből származó kastély belső udvarára. ahol a niagyar államférfiak a svájci gárda tisztelgése közben leszálltak a gépkocsikról. A pápai lakosztály küszöbén Arborió Mclla di Saul Eli a udvarmester fogadta és a pápa nevében üdvözölte a vendégeket. XI. Pius pápa ezután a könyvtárszobában magánkihallgatáson fogadta Imrédy Béla miniszterelnököt és Kánya Kálmán külügyminisztert. A pápa liz percig tartó beszélgetést folytatott a magyar miniszterelnökkel, majd pedig kíséretének tagjai vonultak bc a pápai könyvtárszobába. A kiséret tagjait a miniszterelnök egyenként bemutatta őszen tségének, aki mindannyiukat megszólításával tüntette ki. A Szent Atya a kihallgatás befejeztével inz Íróasztal mellett állva, néhány közvetlen szól intézett a magyar vendégekhez francia nyelven. — Nagy szeretettel üdvözlünk titeket >— mondotta a pápa, Imrédv Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter felé fordniva _ és a ti személvetekben az egész kedves magyar nemzetet. Igen, valamennyi magyart! — tette hozzá a pápa még egyszer —, akiket tj itt oly méltón képviseltek. Áldásunkat adjuk rátok és az egész magyar nemzetre, a nagyokra és kicsinyekre, a gazdagokra cs szegényekre egyaránt, dc főként, mint azt mindig mondani szoktuk, a szegényekre, akik erre az áldásra jobban rászorulnak. A pápa ezután külön áldási adott a jelenlevők hozzátartozóira. A magyar vendégek ezután hódolatteljes bucsut vettek a Szent Atyától, aki még egyszer kezet szorított Imrédy miniszterelnökkel és Kánya Kálmán külügyminiszterrel. A pápai kihallgatás befejeztével a castclgandolfói csillagászati ntézet tornyába vonultak, ahol Páter Tibor, az intézethez beosztott , fiatal magyar jezsuita tudós kalauzolta őket és megmagyarázta nekik a csillagászati intézet nagyszerű berendezését. . . Amikor a magyar vendégek' a palota clőltí térre érkeztek, magyar zászlók alatt felvonult a 13- számú „Ezermester" Bezerédy-cserkészcsapat. A miniszterelnök és külügyminiszter ellépett a magyar cserkészek sorfala előtt, n miniszterelnök fogadta a csapat parancsnokának' tisztelgését. A palota előtt felgyülekezett tömeg lelkesen megtapsolta a magyar vendege-j