Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

Vasárnap, 1938 junius 5. DÉLMAGYARORSZXG « 17 ilihor cpOH a fcrcncrcndich alsóvárosi temploma? IrlO dr. CS. SEBE51YEN KAROLY Szegednek egyetlen középkori építménye — ide nem számítva a lerombolt Demeter-tempói megmentett Árpád-kori tornyot — a ferencrendi szerzetesek alsóvárosi, Havi Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma. Amit a templom keletkezéséről és építéséről eddig tudtunk, azt megírta Reizner János »Szeged története* cimü könyvében. Előtte is, utána is, egészen napjainkig, sokan foglalkoztak a régi templommá], illetőleg irtak róla, legtöbbször és legtöbbet természetesen mindenféle hozzá nem értő laikus helyi műtörténész. Reizner János szerint 1301-ben épült a mostani templom helyén egy kisszerű templom, ame]y helyett a ferenc rendi barátok Szeged közönségének támogatásával uj templomot építettek; a szentélyt az 1497—98. években, a hajót 1503-ban fejezték ba. Karácsonyi János mondja, hogy a szigorú ferencrendinek 1480. táján Mátyás király engedelmével és segitségével Alsóvároson kezdettek építeni egyházat Havi Boldogasszony tiszteletére. Más helyen ugyancsak ő mondja, hogy kolostorukat 1494-ben kezdték építeni. Mivel nem valószínű, hogy előbb a templomot s azután a kolostort építették, mégis csak az 1494., esetleg a Reizner közölte 1497. évet kell a templomépítés kezdöévének venni. Okiratok hiányában ezt a kérdést évekre pontosan eldönteni nem lehet. Mátyás király segítségét sem lehet bizonyítani, mert ez csupán helyi hagyományon alapszik. Ilyen körülmények között segítségünkre lehet maga az épület, ha megvizsgáljuk alakját, szerkezetét, építési anyagát, köveit, tégláit, vakolatát, műrészleteinek formáit, mert mindezek együttvéve mindig megmondják megközelítő pontossággal azt az időt, hogy mikor keletkeztek. A művészettörténet ismer olyan példákat, amikor meglepő pontossággal állapították sneg egy-egy templom építésének idejét ilyen, képen, amit utólag előkerült okiratok igazoltak. A Havi Boldogasszony-templom restaurálása kiváló alkalmat szolgáltatott ilyen kormegliatározö vizsgálatra, A falak és téglák vizsgálata ajapján kiderült, hogy a templom hajója és szokatlanul hosszú (négyszakaszos) kórusa és szentélye nem egy időben épült. A két építmény keletkezésének kora között legalább 150—180 év különbség van. Ez magában véve néni meglepő dolog, igen sok középkori templomnál előfordul ilyen időbeli különbség, mert abban az időben rendesen a kórus és szentély falazásával kezdték meg az építkezést s ha ez a rész készen volt, használatba is vették s a templomhajó építéséhez csak ezután fogtak hozzá. Eképpen a templom építése évtizedekig, sőt évszázadokig is elhúzódott. A művészettörténet sok példát tud erre. Arra lehetne gondolni, hogy a szegedi templom is ilyenképen épült: cjöbb megépítették a szentélyt és a kórust, azután 150—180 év niulva befejezték a templomot a hajó építésével, még pedig pontosan 1503-ban, miként azt a falba illesztett, köbe vésett évszám tanúsítja. A vizsgálat azonban azt a meglepő tényt derítette ki, hogy Szegeden ez az építkezés éppen fordítva történt: nem a hajó van a szentélyhez, hanem a fiatalabb kórus és szentély van egy régebbi, templomhajóhoz hozzáépítve. A 'téglafalazat vizsgálatából kiderült, hogy a kórus és szentély valóban az 1494— 1497. körüli időben épült, ellenben a templom hajója akkor már régen fennállott, mert ennek a téglái a XIV. század elejének vagy közepének méretét mutatják. Ebből az következik, hogy a szigorított ferencesek nem építhették az egész templomot a XV— XVI. század fordulóján, hanem csak a szentélyt, és kórust, meg a csatlakozó toronynak alsó részét cs a sekrestyét. A templomhajót azért nem, mert a XIV. század elején vagy közepén a szigorított ferencesek még nem voltak Szegeden. Ez tehát egy régebbi templomnak a része, szerintem a hirtelen eltűnt és nyomaveszett szegedi Szent Péter-templomé. Valószínűleg ez volt az Alsóváros pjébánia-temptoma, melyet Mátyás király 1458. évi oklevele emlit meg a szegedi plébániák sorában. Lehet, hogy ez a templom a XV. század végén már romladozó állapotban volt, hogy alapos restaurárJásra szorult, lehet, hogy valami elemi csapásí érte, talán tűzvész áldozata lett, összedőlt a boltozata s ezért a szegediek szivesen odaadták a jelentkező ferenceseknek, akik arra vállalkoztak, hogy helyreállitják. A minoriták is igy akarták megkapni a felsővárosi Szent György-templomot, két évszázaddal későbben. A XIV. században épült templomhajót ma hatalmas dongaboltozat fedi, melyre díszítésül hálóboltozatot utánzó bordák vannak felerősítve. Valamikor a templom boltozata nem donga volt, hanem két szakaszból állt, mint azt a külső támpillérek és a bclsö kerek faloszlopok mutatják. Ezek a faloszlopok azonban nem hordják a mai dongaboltozatot, vagy pontosabban nem ennek a boltozatnak a hordására épültek. Kiderült, hogy ezek a faloszlopok nem egyidősek a templom falával, hanem későbbi pótlások, más méretű téglákból készültek s nincsenek bekötve a falba, hanem nagyon kezdetleges módon csak oda vannak támasztva a falhoz. Építésük kora a XV. század közepe lehet. Ebből viszont az következik, hogy az eredeti XIV. századi épületnek más boltozata volt, mint az, amelyet ezek a XV. század közepén emelt Xfaloszlopok hordtak. Ezek nyilvánvalóan egy már második boltozat kedvéért épültek. Ez a második boltozat azonban senimiképen sem azonos a maival, ezt abból tudjuk, hogy a faloszlopok a mai boltozat fölé érnek és a padlás térben folytatódnak, tehát nem a mai boltozat hordására készültek. A mai boltozat tehát sorrendben legalább a harmadik. Érdekes párhuzamot ad erre a kolozsvári Farkas-uccai, egykor fcrcncrendi templom. Ott is a faloszlopok magasabbra nyu]nak föl s azt mutatják, hogy a hajó boltozata egykor magasabban állhatott a mostaninál, mejyet 1644ben egy olasz épitész »körivbsn alakított*. Hogy milyen volt a Szent Péter-templom első, eredeti boltozata, azt persze nem tudhatjuk, mert nyoma nem maradt. Nehezen képzelhető azonban, Az összes nbbaziai szállodák penziók szanatóriumok szegedi eepuiseieienei: prospektusok díjtalanul kaphatók; átutalások, szobafoglalások költségmentesen. Neu Ernő utazási irodája. i hogy a 13.20 méter széles hajóteret, a XIV. század elején vagy közepén, egyetlen egy boltozással borították volna. Ez csak ugy képzelhető cl, hogy a templom eredetileg háromhajós volt s tekintve az igen magas oldalfalakat (és a főpárkányig nyúló" négyszakaszos támpilléreket), ez úgynevezett csarnoktemplom volt, mely templomformának akkor nagy divata volt, Szegeden is kimutattuk a Szent Erzsébet- és a Szent Demeter;, templomoknál. Hogy a hajóelválasztó két sor pillért mikor távolították el a hajóból, illetve mikor alakították át a háromhajós csarnoktemplomot egyhajós templommá, azt nem tudjuk. Lehet, hogy a XV. század közepén, amikor a kerek faloszlopokat állították, de valószínűbb, hogy a XV. század végén, amikor a szalvatoránius fcrencrendiek átvették a templomot, hogy saját céljuknak megfelelően átalakítsák. A prédikációs szerzeteseknek ugyanis alkalmatlan volt a külön hajókra osztott templomtér, azért leginkább csak egyhajós, tágas templomokat építettek. A fcrencrendiek, akiknek a XV—XVI. század fordulóján valószínűleg küjön épitöiskolájuk volt Magyarországon, alaposan restaurálták, illetve átépítették a régi Szent Péter-templomot s átalakiiása, után felszentelték Havi Boldogasszony tiszteletére. A Péter-teniplomnak valószínűleg kétszakaszos kórusát és szentélyét lebontották s a helyérc építették a mai, sokkal szélesebb és négyszakaszos nagyobb kórust és a szentélyt a hatszög három oldalával zárták be. Különös, hogy az építkezés az ablakok könyöklőinek magasságában egy időre megakadt. Valószínűleg elfogyott a rá való költség s meg kellett várni, amig ujabb adományokból összegyűlik a továbbépítéshez szükséges pénz. Dc ekkor érdekes változás is történt. Nemcsak az, hogy ezentúl már a lebontott régi kórus tégláit is újra felhasználták, hanem az építésvezetés is láthatólag megváltozott. Megváltoztatták az epitőtervet is. A kórus cs szentély négy szakaszát úgynevezett csillagboltozaltii fedték bc. Négy darab nyolcágú csil'Iagidornot ábrázolnak a boltozathordó köbordák, melyek a Kácznak van szive! olcsó áron szép és jócipőt adni. Tavaszi férfi cipöujdonságaim már megint a legnagyobb meglepetést kellettek a föl öltözködő urak körében. u f a I á v h o t a f I n n Rácz-cipő árban, formában, anyagban ul üici iicichc u. Nézze meg világvárosi kirakataimat. Kölesei uca 7.