Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938 juinus 5. 100 elsőrendű cég milliós raktárából választhat és pénz nélkül mindazt megveheti amireszüksége van „NVmrcti ruknrékossftg l?0nyvöcskévé'. A könyvet cilf m entcgen kapta, Kárász ucca 5. szám. (udvarban) i fals/eglctekbcn és az ablakközökbeu lefu'ó vékony kerek fa!oszlopokra szaladnak. Ez utóbbiak eredeti'og valószínűleg lejebb, talán a padléig értek. A templomhajó mostani, harmadik boltozatát •j/onbau nem akkor épile.ték. Nemcsak a bordázat idomaiban van különbség, hanem a bordák ke:csztmetszete is különböző. A templomhajó roskadozó boltozatát ugyanis 1624—25-ben lebontották és ujat készítettek. Hogy oz a boltozat már nem a középkorban készült, bár középkori stíluselemeket alkalmaz, mu.atja az, hogy cz a munka a gót stilus teljen nemisnierésével, a gót stilus szellemének valóságos megcsúfolásával készült. A hatalmas dongaboltozat felületére utólag vannak fe'erősitve az égetett agyagból készített boltozalbordák, kampók, kapcsok és szegek segítségével. A szövevényes hatágú csillagidőmből szerkesztett hálóboltozat erőteljes bordázata tehát nem szerkezeti •lem, ahogy a stilus szelleme kivánja, hanem csupán díszítés. Ezeket az égetett agyagbordákat valószínűleg a szentélybordák utánzásaként készítették ezen 1624—25. évi restaurálás alkalmával, ámbár lehet, sőt valószínű, hogy már a XV. század végén is, tehát a szentély boltozása alkalmával, a hajó is ilyen különleges anyagú boltozatot kapott. Mert ez bizony különleges építőanyag, hiszen mindenütt másutt kőből faragták a boltozat bordákat, még a téglaépitésü templomokon is. Ahol pedig nem tellett köre, ott erre a célra készitett íorma'.églákból falazták a boltozathordó bordák iveit. Szegeden is volt ilyen szerkezetű templom, crröl tanúskodnak a városi muzeum kőtárában levő ilyen célú téglák. De itt nem ilyen falazott tégla-bordákról van szó, hanem, bár szintén égetett agyagból való, de nagyobb darabokiban készitett kész bordákról, amelyeket — mint mondottuk — a kész boltozatra erősitettok. Ezt az építészeti ujitást valós;inüleg valamelyik leleményes épitész-fráter találta ki, aki talán a körülbelül ugyanabban az időben épült nyirbálod, most református templomon is alkalmazta e/.t az ujitást, mert annak a bolto/.atbordái is hasonló módon készültek, azok is ulólag vannak vaspántokkal a dongabolto/.atra erősitve. De nemcsak a boltozatok bordái, hanem az aolakok keretei, osztóoszlopai és kőrácsai is kő helyett égetett agyagból készültek. Ma már ebből semmi sem látható, mert egy mult századbeli •restaurálás* alkalmával minden kegyelet nélkül leverték cs elpusztították azt, ami még megvolt belőle, ahelyett-, hogy kijavították és kiegészítették volna. Egy igénytelen kis rajz a városi muzeum birtokában mutatja, mi volt akkor még meg az ablakok kő á?sa:ból. A kőrácsok a halódó gótika jcllegze c >1, az úgynevezett orrnélküli halhólyag-stilusn k cls/egényede'.t formáit mutatták. A kórus és szentély hat ablaka kétosztásu volt, a hajó hét ablaka pedig háromosztatu. Érdekes, hogy ugy a hajón, mint a kóruson és szentélyen csak a déli o'd ilon voltak és vannak ablakok, az északi falakban régen sem voltak. A templomhajó padozata az é/századok folyamán feltöltés utján, folyton emelkedett. \ legnagyobb volt ez az emelkedés v lószinüleg az 1496—1503. évi átépítés alkalmával, okkor bc is falaztuk az ablakokból alul egy körülbelül két mé'er magas darabot, éppen a padló emelkedése miatt. Ugyanakkor épült a szentély és a kórus alatt egy, eredetileg csak a konvent részére készült osíarium. Ebbel azután a XVIH. századi barokk-rcs'aurá'ás rlknlmával kö/.haszna'atu kriptát alakított' k, amelybe a város előkelőségei temetkeztek. A fentebb elmondottakból tehát kite'szik, hogy a templomhajó felérek Közepén, közvetlenül a tetőcsatorna alatt elhelyezett kőtáblán látható 1503. évszám nem azt jeleni, hogy (mint eddig hittük) cz a templomrész ekkor épült, hárem azt, hogy a templom áfa'dnos nagy átépítését ebben az évben fejezték b\ A szegediek szeretik az alsóvárosi Havi Boldogasszony-templomot Mátyás-templomnak nevezni. A szegedi hagyomány ugyanis azt tartja, hogy a templomot Mátyás király építette vagy pénzt adott a »fejedelmi bazilika* építéséhez. A templom ié0abbi íésze, mjnt láttuk, ínég a XIV. században épült, tehát messze Mátyás előtt, a kórus és szeqtély épitcse, szóval a fcieiiccsck restaurálásáa pedig 1494—1503. között történt, tehát Mátyás ha!ála után. De másként is kimutatható, hogy ez a templom nein volt fejedelmi építkezés, sőt ellenkezően, a legegyszerűbb, legszegényesebb, igazi szegény kolduló barátok egyháza, Ipolyi Arpold, aki annak idejében a templomot alaposan megvizsgálta, azt mondja, hogy ez bár a téglaépitészet legkifejlettebb korában épült, mégis •a müszegénység non pius ultrája*. A Mátyás-hagyományt okirat nem erősíti, sőt minden ellene mond. Ezért sokkal jobb volna, ha Szeged népe és a fercncrendi barátok nem Mátyás kiráiy nevéhez fűznék a templom keletkezését, hanem ellenkezően, büszkék lennének arra, hogy ezt a hatalmas templomot saját erejükből építették. Ez sokkal nagyobb dicsőség ugy a barátokra, mint a szegediekre, mint az a kétes értékű •hagyomány*. Deszka kerítéshez, padozáshoz Epületfa asztalosáru, enyvezett lemez Lé c karó, oszlop BACH Párisi krt. 39. Volt Somlai te'ep- Telefon 11—26. Görgey és az egykorú szegedi sajtó A katonai erények legszebb ékköve: a vitézi bátorsággal kivivo.t győzelem. A hadi történőiéin lapjai sorában a legszebb fejezet kétségen kivül a szabadságharc tavaszi hndjáratánák sorozatos hét győzelme, köztük Budavárának bevétele, amelyeknek most van 89. évfordulója. Honvédéiul? dicső hírnevét e gyönyörű fegyvertények még nagyobbá tették itthon s kivivla bámulatát annakidején egész Európa közvéleményének. A legyőzhetetlennek hitt híres osztrák ármádia egymás után szenvedte a súlyosabbnál súlyosabb vereséget a Lenézett s fegyeJmezettkinraek vélt fiatal magyar honvédségtől, amelyet a zseniális, alig 31 éves Görgey Artúr tábornok vezetett. Nincs tehetségesebb hadvezére, igazibb katonája a magyar hadtörténelemnek, mint Görgey, de nűies történelmünknek egyetlen egy alakja sem, akivel csúnyábban elbántak volna kortársai, akivel mostohábban foglalkoztak volna a történetíróink, akivel szemben hálátlanabbak Jcttek volna, mint vele szemben. Immár kilenc évtizede abban a tévhitben élünk valamennyien, hogy annál fényesebb Kossuth, minél sö'écbh Görgey! Pedig cz csalfa narkotikuma a ha.afiui fájdalomnak. Emellett igazságtalan:ár/,' Nincs szük-ége Kossuth történelmi nagyságának arra, hogy az 1348—49-es szabadságharc égboltján tündöklő másik fényes csillagot: Görgeyt befeketítsél?. De nem engedhetjük me(g magunknak azt sem, hogy árulón k bélyegezve, erkölcsi ha!ot;kéit ke éljük azt a férfit, aki igazi ma-, gaslaton állott, mint hadvezér és ki mintaképe a ka o áiiak, a jó ha,alinak, az » gazi kiiályhü forradalmárnak*! Igen, ez a legjellemzőbb megállapítás Görgeyről, akinek személyével 40 év óta foglalkozom, mert ő volt Kossuth m?I ott a szabadságharcban az egyetlen igazi forradalmár, aki azu'án — király bü volt s ebben volt Görgey tragikuma, benne és általa a* egész nemzeté is! A királyhüség cs a nemzetének szeretete viaskodott lelkében. liogy Görgey nem volt áruló, azt legnagyobb történetíró kortársi: Horváth Mihály már 1850-ben megállapította. Görgey koronatanuja a mártírhalált halt aradi vértanú: gróf L e i n i ngc r Westerburg Károly táornok emlékirata, dc főleg nia§i az ellenséges orosz fővezér: herceg Paskievits tábornagynak a bécsi hadtörténeti muzcumból napfényre került naplója. Cikkemnek „Görgey és az egykorú szegedi sajtó'' címet adtam. Tettem ezt részben azért, hogy felhívjam az olvasóközönség figyelmét arra, hogy Szeged népe, amely a Mohi-pusztai csatától kezdve Doberdóig minden véráldozatos nagy nemzeti élethalálharcokból oly nagy százalékban vette ki részét, mert becsületesen teljesítette kötelességét, maga a város közvéleménye és később a sajtója mint annak hü szócsöve, mindig tárgyilagosan veit minden eseményt s igen reálisan bírált el minden tényt. A szegedi sajtó volt 1848. év végén s 49-ben is az első az országban, amely felhívta a kormány és a város vezetőségének figyelmét a honvédelem s a város biztonságának hiányaira. „Tiszai Újság" volt az első, amely Görgey nagyságát felfedezve, komolyan állást foglal, a nagy tehetségű magyar hadvezér mellett. A „Tiszai Hírlap'' volt az első, amely észrevette, hogy a tehetetlen és lasáu kormány kezéből, mint hullik ki oz ország gyeplüje. E sajtóorgánum állapítja meg, nagy és áldozatos részvételéért a szabadságharcban Szeged, nem kapott kellő méltánylást! Do másrészről a Görgey-kérdcst olyként kivápoin taglalni, amely méltó a nagy hadvezér emlékétmz, méltó az igazsághoz, főleg méltó a szegedi sajtó hagyományaihoz liallonkabátoli Vihark abálok Esőkabátok készen. Tavaszi felöltők cg öltönvök méret szerint legelőnyösebben Nemzeti Takarék cs Unió könyvecskékre is beszerezhetők. KRIER, Klauzál-tér 3 Hezmfny oluasöinhnaH. Kiadóhivatalunk megállapodott Buda pesten a polgári vezetésű szállodával VII., Kiír! ucca 6. szám (Pátria kávéház m ögö tt) bogy 20% engedményt nyújt előfizetőinknek és olvasóinknak. Igénylésnél e lap bomutalása s zükséges.