Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

Vasárnap, 1938 junius 5DÉLMAGYAR ORSZÁG O Takarékos háziasszony Cah&b — petrolgázgé ppei rortuna főz sut fut óránkint kb. 6 fillérért Perfekt-főzőlapunk utolérhetetlen (SZab. bej > Mindhárom lukon egyaránt íorral. — Kérje képes áriapunkat — Foiiztet: Budapest, VI., flndrássy-ut 33. sz. Régi csanádmegyei választások Irla TARNAY 1VOR Ennek a cikknek is nem az a tulajdonképeni célja, hogy a választójogi törvényjavaslat várhaló lehetőségeivel foglalkozzék, mint in-, kabb a varmegyei mult egy-két mozzanatának kiragadása, remániscenciák felköllése, ami annál is inkább érdekkel birhat, mert mindinkább fogy azoknak száma, akik e le-t 'játszódott eseményeknek aktiv résztvevői, vagy csupán csak szemlélői voltak. Természetesen ennek a múltnak ismertetésé személyekkel kapcsolatos, olyanokéval, akik' döntő szerepet vittek a vármegye életében s akiknek „egyénisége" s nem párthoz tartozása adott érdeket és értéket a kornak, amelyben közszereplésük lejátszódolt. Szükséges ezt külön hangsúlyozni épp most, a nagy átalakulás küszöbén, amikor a törvényhozók akarata mindinkább szerepet juttat a la isiromos választásnak az egyéni kiválasztással és érvényesüléssel szemben. A törvényhozó személytelenségét hangsúlyozza ez a párttal szemben. Ez a metódus jelentékeny mértékben közrehal abban, hogy a választóközönség érdektelenné váljék a törvényhozók kiválasztása! iránt s közömbös legyen a választás ténye iránt. Gyakorolni fogja jógáit, mert inkább a pár percnyi kényelmetlenség, mint a kilátás.*; ba helyezett sulvos birság. A múltban lázba hozta a közönséget Justh Gyula, Návav Lajos, Krhtóffy József .Babö Lajos. Vertán Etele kiállása. Most •.. jón a hivatalos jelölt, egv ciklus lezajlása után megv. az előző választáson (10.'5l)j a főszolgabíró egekig magasztal ja, a következő alkalommal (1935) sem a főszogabiró. somi közönsége tudni sem akaria, hogv valaha a világon volt. i >:. | # A felsorolt nevek közül kétségtelenül JustHl Gyula volt a legalkalmasabb egyéniség, akt legközelebb is állolt választói szivéhez. Nagyi tábora volt, bár az is igaz, bogy erős meg-j győződéstől áthatott tábor volt az is, amely vele szemben állott. A 67-es módos gazdákat értem s nem a línnorációs osztályt. A' tisztviselői kar csekély; száma miatt nem volt döntő ténvező. (Megjegyzem. nem görbült meg a bajaszála sr-irt annak, aki esetleg Justli Gyulára szavazol!.) Korlünet (Levél egy polgármesteri felszálláshoz) Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Mint szegcdi ízülclésü, de szülővárosomból elszármazott — lélekben azonban mindig patrióta — naponta a igy érdeklődéssel olvasom nb. lapjukban szülővárosom krónikáját. A legutóbbi törvényhatósági kisgyülésről adott tudósításukban, a Práger-ügy kapcsán felsziszszentem, amikor a polgármester ur azon kijelentését olvastam, hogy a Práger ur áttérésével kapcsolatban vagy az egyházi hatóság, vagy az anyakönyvi hivatal mulasztásából maradt el a yallásváltozás anyakönyvei feljegyzése, vagyis hogy vagy az egyházi hatóság elmulasztotta az áttérés közlését az anaykönyvi hivatallal, vagy az a vett egyházi értesítés ellenére nem jegyzte fel az íltcrés megtörténtét. Miután ebben a kijelentésben mulasztás vádja emeltetik, ha vagylagosan is. i szeged; református egyházközség annak idején vezető lelkipásztora, megboldogult jó Édesatyám ellen: — kénytelen vagyok én, az 1919-ben oldala mellett működő segédlelkész, jelenleg hódmezővásárhelyi parochus, a polgármester ur eme vádját elrántani. Mert ugy áll a dolog, hogy áttérés esetén a vallásváltoztatás megtörténtét nem az illetékes egyházi hatóságnak kell az anyakönyvi hivatallal közölni, — hanem az anyakönyvi utasítás értelmében a vallástváltoztató félnek személyesen kell a valásváltoztatás tényét uj egyházközsége áttérési anyakönyvi kivonatának felmutatása kapcsán az illetékes anyakönyvi hivatalnál kérnie. Uíetőleg ezt sem kell kérni, haz az illető nem tartja szükségesnek az anyakönyvi bejegyzés megváltoztatását. S a mult, a jó s elmúlt békebeli mult idején Vájjon az iskolahagyott korban történt vailásváltoztatásnál fontos volt-e dokumentálása a villásváltoztatásnak? Nem az ember legbensőbb , cs legszentebb magánügye volt-e a vallásos meggyőződés? Kcrestük-c ki, milyen szertartás szerint imádja az egyedülvaló igaz Istent, aki megértette a lélekből és igazságból fakadó fohászt akár Jehovaként, akár Mennyei Jó Atyáként szólítva őt bocsátottuk útjára zsolozsmánkat? Jellemző kortünet a Práger-esetnok ez a része Viszont azt hiszem, a fentebbi felvilágosítást hozzá kellelt füzr.öm a polgármesteri kijelentéshez és arra kell kérnem a polgármester urat, hogy nc az állami anyakönyv, vagy az egyházi hatósággal szemben folytattassa le a vizsgálatot, liancm egyszerűen kérdezze meg Práger urat, hogy kérte-e a vallásváltoztatás tényének feljegyzését az állami anyakönyvi hivataltól J Mert na kérte volna: az azonnal feljegyeztetett volna, mert az anyakönyvi utasítás értelmében az anyakönyvvezető azt azonnal feljegyzi és havonkint közli a feljegyzett változtatásokat — a városi levéltárban őrzött anyakönyvi másodpéldányokon is megtörténendő átvezetés végett — az elsőfokú anyakönyvi felügyelő hatósággő —, a polgármesterrel. Bocsánatot kérve az alkalmatlankodásért, teljes tisztelettel vagyok a „regi szegcdi lélekből" fakadó testvéri üdvözlettel Vásárhely kutas, 1938 junius í. Bereczk Sándor rcf. lelkipásztor. Meglepetést keltő részvétlenség mellett folyt le az országgyűlési *képviselőválasztói jogtól szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mintha az országos közvélemény számára elegendő lelt volna maga az a tény, ligy a Darányi-kormány benyújtotta a jqvaslatot s mggok a részletkérdések, a javaslat tartalma nem is bírt volna már jelentőséggel. Az országgyűlés kep-' viselőházának egy-két szónoka kiterjeszkedett ugyan részletekre is, de nem oly mértékben, ahogy ez az óriási jelentőségű javaslat indokolttá tette volna s felszólalásaikban sok olyan kérdést hallgatással mellőztek, amiknek megvitatása a jövő szempontjából nagyon is kívánatos lelt volna. A lelkeken közöny lelt úrrá, a vágy „tul lenni rajta". Pedig hátra van még a törvény gyakorlati alkalmazása. Ekkor fog igazán kitűnni, hogy minő átalakító hatása lesz a közélclre s ennek sok szereplője fogja utólag vádolni önmagát azzal, liogy nem fordított kellő figyel met a javaslat tanulmányozására s bár az elleninditványck, javaslatok sorsa előrelátható volt, mégis nem bizonvult volna meddő munkának, legalábbis a figvelmet reáiránvitani. Ezt leginkább azok a képviselők fogják lenni, akik a beleülnek a mindenható kormánypárt karámjában, de akiknek előrelátható sorsa, hogy a magvar közélelet ennvire átalakító törvény első gyakorlati alkalmazásánál kereszlülhullanak a rostán s helyüket fiatalabb törtetők foglalják el. A hallgatag mérsékeltek, a centrum, amely elhatározó pillanatokban mindig leszerelt és sohasem tudta dűlőre vinni a sorsdöntő kérdés megoldását, elhullanak, küzdelem nélkül elvéreznek, mert az jjj választás során rrai politikai helyzetünkéi tekintve a hangosak, az erőszakosak azok, akiknek elsősorban kedvez a törvény hézagossága, továbbá azok. akik nz egyes vármegyékben az omnipotencia hajtó ereiét a maguk vitorlájába tudják dagasztani. Mert az kétségtelen, hogy a liimeg erőszakossága, a demagógia tág terel nver az érvényesüléshez és ezzel párhuzamosan n terror alkalmazásának énugv meglesz a lehetősége, hogv ily tényezők' érvényesülése mellett mi marad meg a független közvélemény száriiárn, liogv nyilvánul meg a néoakarnf, amelv „törvényhozót'' akar választani nolilikai üífvnökök, vagy demagógok helyett, ennek méltatása es illusztrálása a jövő történetírójának feladata. JustH Gyulát 1884-ben választotta meg először Makó város közönsége országgyűlési képviselővé T a nárkv Gedeon államtitkár és Széli György volt képviselővel szemben. (Ez utóbbi, aki 1878-ban és 1881-ben is mandátumhoz iutolt Makón, most mindössze 99 szavazatot kapott, Sic transit glória mundil Antiszemita programmal lépett fel s igv mondhatni fél évszázaddal megelőzte korát. Tisztviselői szavazat nem esett reá.) Justh Gyula Békésmegyében kezdte meg tisztviselői, egvben politikai pályafutását. Hamarosan szembekerült a vármegye erősen szabadelvüpártt főispánjával, Beliczav Istvánnal s ez kibuktalla őt a szolgabírói stáb lumból Ekkor költözött Csanádba, Tornyán telepedett meg édesalviánál. Justh Istvánnál, Az antiszemita mozgalom ekkor már erősét! hanyatlóban volt s a makóiak figyelme reá* iránvult az crőtelies, szangvinikus fiatalemberre. felajánlották neki a mandátumot. Nagyobb nehézség nélkül győzött, épugv, cind Csillárt, rádiót, állólámpát METEOR Csillárgyár rf. egyedárusitáiánál vásároljon Részlet Csere tlnio tag Kárász-ucca 11. szám.