Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG Vz-' :ap, 1938 Juinus B. miBl KORDB-RUHA Tropikál- és sportöltöny Ballon Kabát, gumi Köpeny Sport és tiroli clKKeK Intézeti rufják, sapkák Vlftarkabát, cscrkészáruk olcsó ára szenzaciű! Széchenyi ier 15 Elsőrendű * uriszabóság 1887-ben, amikor a szabadelvű párt nem is Állitolt neki ellenjelöltet. Széli György újból kísérletezett s habár ezúttal több száz szava­zatra sikerült szert lennie, mégis jelentékeny kisebbségben maradt. An nál nevezetesebb, erősebb küzdelem volt az 1892-iki, gróf Szapárv Gyula híres téli választása, <• majdnem 20 fokos hidegben. Megtörtént elő­ször és utoljára, bogy Justh Gvula elbukott Makón, hivoinck mérhetetlenül nagy szégye­nére és elkeseredésére. (Nemcsak naracsma­gen, do íi befagyott „Szárazéren" el lehetett csúszni! Ez a makói vízszabályozási kérdés rendkívül izgatlá a kisbirtokosokat s az uj adózás sokat vitt át közülük a szimpatikus megjelenésű (és református) gróf Teleki József táborába. Telekv 840 sznvnzatot. Justh Gvula kerek 800-nt kapott. Nagv dicsőség volt ez a szabadelvű párt elnökére. S z e n ­t e s Vidor közjcgvzörc. a makói nagvgazdák­ra. de lelkes ölömet keletle a Tisza, Teleki, Radvánszky, gróf Károlyi Tiborék család iá­ban. De a nagy agitáció ellenére is meg lelt volna Justh Gvula. ha el nem bizza magát. Am feltétlenül bizonyosra vette a makói gvő­zelmet s hivei bátorítása beívelt elment Rat­(omára az idősebb Pitrglv Jánosnak segí­teni (nemzeti párt, Anponvista), aki gvőzött is, kibuktatva a kerületnek régi, szettdlelkü, "reg képviselőiét, báró Wasmer 'Adolfot. Hogy mrnnvire megvolt a régi ragaszkodás .Tuslli Gvula híveiben, mutatja a következő választási eiklus eredménye, amikor Justh Gvula (aki még 1892-ben megszerezte n szol­noki mandátumot), játszva győzött gróf Te­lekivel szemben. Ez 1806-ban volt, a Bánffv-félc választás, amelv megtizedelte ugy a függetlenségi, mint a nemzeti pártot. A kormánypártnak most is megvolt a maga 700—"50 főből álló derékha­da, dc Justh Gyula ezúttal ár felvitte 1000 szavazatig, tehát több mint 300 szótöbbsége volt. Sokat jelenlett ez abban az időben, jól­lehet Makónak, mint volt mezővárosnak na­gyon alacsony volt a cenzusa. (4 korona 17 fillér.) Ezzel szemben Apátfalván 49 korona Földeákon, Püspöklcllén 30-on felül, a leg­több községben 26—90 között, mig Battonyán csak 14 korona.) Az 1901. évi választás a jog, törvény és igazság Jegyében játszódott le, aminek jellemzője volt az, hogy kétszerannyl nemzetiségi kép­viselő jött. mint a Bánffv-félc választáson. A budapesti központ nein akart Justhnak ellen­jelöltet állítani, ebbe azonban nein nyugodott pele Csereszifyés János, a szabadelvű párt erő­sen harcias tagja s akkor cgvuttal helyettes­polgármester. Mindenáron jelöltet kerestek s ezt ínég is találták a gazdák közt népszerű gróf D'Orsav Olivér s/mélyében. Justh Gvula sze­rette az egveneslelkü derék katonát és óvta a hiábavaló kísérletezéstől, de a politikában já­ratlan grófot annvira megtévesztették esáhiló kilátásokkal, hamis adatokkal, liogv felvette a küzdelmet. A választás napján azután csú­nyán cserbenhagyták épp a leghangosabb korlesek, ugvhogv szavazalainak száma épen­hogy elérte a 60Q-at A nagv tábor oszladozn­ban volt. ligv 1905-re végkép megsemmisül­jön. (Szenles Vidor ekkorra meghalt, a másik elnök dr. Dózsa Sámuel a függetlenségi tá­borba pártolt át, Cseresnyés János pedig vál­lalta o Feférváry-kormány gyászos emlékeze­tű főispánságát). . „ Széli Kálmán bukása illan erősen elborult a polílikai égbolt. Jölt Tisza István kísérleté­vel, a tiszta választással. Makót megint ki­hagyták a számításból, de az orthodoz libe­rálisok gyűlölete olyan nagy volt Justh Gyu­la iránt, hogy mindenáron jelöltet kereslek. Budapesten megalakult a koalíció s előre Vetette árnyékát a szociáldemokrata előretörés. De 1905 januárjában még Tisza István állott szemben a *koalicióval. A szo­ciáldemokraták Garhai Sándort jelölték (később hírhedt név, kommunista miniszter­elnök), de nem vitte feljebb 23 szavazatnál s ennek is a, fele szabadelvű párti szavazó volt. Megbukott a darabont kormány s Wekcrle Sándor másodízben lett miniszterelnök. Első dolga volt az országgvülés feloszlatása, uj vá­lasztáson a szabadelvű párt végleg megsemmi­sült. Jelölteket sem állított és Mikszáth Kálmán volt az cgvetlen, aki megtarthatta kerületét. Mondani sem kell, hogv a makói választás ezúttal egyhangú volt s Jusih Gyula immár hatodszor jutott hozzá a makói man­dátumhoz. A koalíció uralma négy évig tartott s ádáz teslvérliarccal végződött. Felfalta saját mi­niszterelnökét. akinek gróf Khuen-Héderváry Károly lett ulóda. 1916 emlékezetes esztendő a választások történeté­ben Erős gvülölettel tekintett egvmásra a két függetlenségi nárt. a Kossuth-párt és Juslh ­nárt. inkább kívánva a versengésben a mun­kapárt gvőzelmét, mint a gyűlölt festvérnár­tét. Makón is megalakult a munkapárt Návav T.aios és Návav Tamás veretése mellett, a Pártelnök dr. Dcmkó Pál királyi közjegyző. Szokásuk szerint vérmes reménvekkel nézlek a választás clcbe. Felszólították Vertán Istvánt, az Arad-Csanádi Takarékpénztár igazgatóját, azonban a központi párt nem akceptál iá. Gon­doltak Eölvös Károlyra, Barabás Bélára stb., de végül is Rényi József műegyetemi tanárt akceptálták jelölt gyanánt, aki nagy svádá­val és kevés helyiisnierettel rendelkezett. Prog­rambeszédc botrányba fult, nem beszélhetett a városháza erkélyéről (óh, szólásszabadság) s a városháza belső udvarán tartotta azt meg. Ez volt Juslh Gyula legnagyobb győzelme. 1200 szótöbbséggel győzött, (Rénvi 460 szava© zat), de a győzelemben sok üröm volt. Az országos párt 157 főről 32-re csúszott te, a párt legtöbb neves embere elvérzett a válasz­tási küzdelemben s a makói választásnak is valahogv fanyar volt az ize. Egyedül a tanvai kísliii tokos osztály ragaszkodása volt megha­tó. A kcső esti órákig rendületlenül kitartot­tak, várva, amig rájuk kerül a sor. Nem he­lyesel lék a vezér programját, főleg az általá­nos választójogot, de — ennek ellenére is, megválasztották Justh Gvulát. Törődött örpg ember volt már ekkor, aki a mcgyegyülések­re is ritkán járt már el. * Jött a világháború s ezzef lezárult ez a korszak, amelynél? volt sok derűs napja, sok zivatara és — sok megoldatlan nroblémáia. És iólét is volt. bár nagyon szidták a közös vámterüle­tet és a közös bankot. S az clnvomás is elvi­selhető volt, sok öreg ember sóhajt fel a mai nvomasztó viszonyok tudatában: mennyire más volt akkor! Nem rosszabbak az emberek, de közbül van Trianon — a magyar sors megrontóia. Azok az emberek, akik valami­kor buzgó támogatói voltak Justh Gyulának", azok is, akik elvi alapon szemben állottak ve­le. — ma már békés, csendes emberek. Emlé­küket egyesek, a hozzátartozók kegyelete őrzi, gondolkozásuk, cselekvésük megnyilvánulása a kortörténeté. .Tusth GvnJa elnöke volt az Országos Függetlenségi Pártnak Azzá tette önál'ó efivén's^ee. feddhetetlen férfias jelle­me. Hogv noh'tikáia belves, karos volt-e, en­nek meeité'ése a történelemre tartozik". Éli mindö«*T" az események krónikása akartam lenni et'ben a nár sorban. De egyéniség volt, nem listavezető, a liogv a mai kor nagv embe­rei. szokás mondani. Ma aligha kerülhetne T lista étére. 'Azok' gátolnák meg elsősorban, akii? ma (sinc periculo) hivatkozni szoktak reá. PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK ALAPÍTÁSI ÉV 1841­SZEGEDI FIÓKJA SÜRGÖNYCIMl COMMERZ SZEGED # ALAPTŐKE: 25 MILLIÓ PENGŐ KIMUTATOTT TARTALÉKALAPOK 36.7 MILLIÓ PENGŐ­BETÉTÁLLOMÁNY ÖSSZEGE 193a. ÉV VÉGÉNl TAKARÉK-KÖNYVBEN 156.S FOLYÓSZÁMLÁN tnsfí ÖSSZESEN ....... 290.2 MILLIÓ PENGŐ. LEBONYOLÍT MINDEN BANKÜGYLETET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom