Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

Easárnsy. 193a juiitus 9 dei. mac. yarorszag 5 „Nincs senki az országban, akt ne íudná: valóban komoly, népies és becsületes politikára van szükség" Payr Hugó érdekes nyilatkozata az Imrédy-kormány politikájá­ról és a külpolitikai helyzetről (A Délmagyarorsz&g budapesti munkatár. sálól.) Mikor a képviselőházban szőnyegre került a sajtótörvény és az úgynevezett zsi­dótörvény tárgyalása, felállt Payr Ilugó és elmondotta mind a két javaslatról véleményét s ehhez a véleményhez, dc az elmondáshoz 's az ország lakosságának nagy tömege tapsolt. A Délmagyarország munkatársa most kérdést intézett a népszerűségben és tekintélyben ro­hamosan emelkedő Payr Hugóhoz, hogy mi­lyennek látja az Imrcdv-kormány bemutatkozá­sa után 9r. ország bel- és külpolitikai helyzetét. Payr Hugó a következőket mondta munkatársunk­nak: — Imrédy kétségtelenül olyan programmal jött, amely minden tisztességes és jóérzésű embernek tetszik. Nincs senki az országban, aki be ne látná, hogy itt valóban komoly, népies és becsületes po­litikára van szükség. Ebben a törekvésében Imrédyt minden poli­tikus örömmel fogja támogatni. Ha az ellen­zéki politikusok mégis várakozó és tartózko­dó álláspontra helyezkednek, ugy ennek nem Imrédy, hanem a mögötte ülő párt mai össze­tétele az oka. A pártban ugyanis még mindég nagy hangjuk és nagy szerepük van azoknak a „Gömbös-árváknak'4, akik a szélsőjobboldali politikával nemcsak kacérkodnak, hanem an­nak kezdeményezői is voltak. Bár a kormány­párt többsége távol áll és elkülöníti magát a Nep jobboldali frakciójától, mégis cz utóbbiak a hangosabbak a pártban. Hangjuk és aktivitásuk Imrédy miniszterelnök­sége óta sem változott. Sőt! Agilitásuk arra en­ged következtetni, mintha ők az Imrédy-kor­mányban segítőtársat látnának. Segilőlársat. aki őket, — akik mögött tömegek nem állnak — megszabad ifja majd az uccai tömegek elölt népszerű riválisoktól: a különböző nyilas frakcióktól. Amig a különböző politikai je­lenségekből az objektív megfigyelőnek ezt a következtetést kell levonnia, addig az Imrédy­kabinet nem számtihat arra. hogy a magyar politikai élet komoly tényezői minden fentar­tás nélkül sorakozzanak mögéje. — Inrrédy programja két mondatban foglal­ható össze: 1. Keresztény Nemzeti és erősen jobboldali politikát csinál. 2. A nyugati korszellem eszméiből megvaló­sítani kívánja mindazt, ami a magyar alkot­mányba nem ütközik, amit az ország gazda­sági életének teherbiróképcssége elbir. — Ismétlem: Ezt a programot örömmel tá­mogatja és segiti elő minden józan eszű és lelkiismeretes politikus, annál inkább is. mert Imrédy személye és nagy gazdasági tudása fémjelzik e programmol. — A program megvalósithaiása azonban esak akkor sikerülhet, ha Imrédy ahhoz nem­csak az ország békeváró, dolgozni akaró, k< moly elemeit, hanem saját pártjának jobb­oldali frakcióját is megnyeri. — Milyennek látja Képviselő ur a külpolitikai helyzetet Magyarország szempontjából? — kér­deztük Payr Hugótól. — Külpolitikailag bár kisért a háború ve­szedelme, annak kitörésében még sem hiszek, mert a háborúnak ma tul nagy a rizikója. — Ma minden állam tudja, — folytatta Payr —, hogy egy háború nem békekötéssel zárulna le, hanem az egyik vagy másik fél teljes megsemmisülésével kell hogy végződ­jön. Ez pedig tul nagy rizikó, amit egy állam sem mer vállalni. — Igaz, hogy Csehország belső struktúrá­jának a lazasága nyitva tartja azt a lehető­séget, hogy ez az erőszakos összetétel önma­gától összeomlik. Ez esetre tehát Magyaror­szágnak ugy diplomáciailag, mint katonailag fel kell készülnie. Ha azonban a cseheknek sikerül államiságuk keretem belül konfede­rációt teremteni, valószínűleg meg tudják menteni országuk politikai határait. — A magyar közvélemény ezt a kérdést, mint általában a külpolitikai problémákat, szereli optimisztikusan megítélni. Kissé köny­nyelmüen, sőt talán lelkiismeretlenül a töme­gekkel elhitették, hogy a felföld minden ál­dozat nélkül — baráti ajándékképen — vissza fog hullani ölünkbe. Tudom, hogy nem nép­szerű, a komoly politikusnak mégis lelkiis­mereti kötelessége a hanlabandázókkal szem­ben figyelmeztetni az ország közvéleményét arra, hogy a mai időkben országok szülelése és halála földrengések és véres vajúdások nélkül nem képzelhető el. A magyarság kü­lönben sem szokott a sorstól ajándékokat kapni. — Ne reménykedjünk" tehát ilyen ajándé­kokban .inkább készítsük elő népünket arra, hogy tudjon majd a sorsdöntő órában áldo­zatokat hozni a nemzeti célok és aspirációk teljesüléséért. MINDENT UNIÓ könyvecskére vásároljunk 100 elsőrangú cég 6 havi A hiíel helyen tizei! Készpénzárakon vásárol ; költségmentesen ; díjtalan könyvecske ! Központi iroda: Klauzál tér 5 Emberi dokumentumok A szert/etremcjtóságról és kifogyhatat­lan anekdotáiról egyaránt ismert bankdi­rcktor beszélte el Londonban élö fiának le­vele nyomán az alábbi kis történetet. Hét­köznapi eset, de engem nagyon megkapott és önzés volna, ha nem adnám tovább. — Itteni ismerőseim közé sorozhatom — irja a fiu a környékbeli uccascprőt, akivel reggelenként köszönteni szoktuk egymást, sőt néhanapján szóba is ereszkedünk, per­sze csak olyankor, amikor leteszi a seprőt, hogy pipára gyújtson. Jó modorú, értelmes ember, szívesen hallgatom véleményét a világ dolgairól, de ezen a napon éppen sie­tős dolgom volt, csak aigy oda köszönteni neki: — Szép időnk van, öreg. — örülök neki, délután Ascolba készü­lök. Nem tartana velem, uram? Kivinném az autómon. — Sem azon nem csodálkoztam, hogy öreg barátom lóversenyre jár, sem azon. hogy autója van, mindkettő megszokott dolog. Az • uccaseprők jól keresnek, használt autót pe­dig kéz alatt mindég lehet 20—25 fontért kapni. Azonban a meghívást nem fogadhat­tam el, mert délutánra más programom volt. — Hát majd legközelebb legyen szeren­csém — mondta az én uccaseprőm De azért ideadhat néhány fontot, ha meg akarná ját­szani a tippjeimet. — Szó nélkül átadtam neki egy egyfontos bankjegyet, az öreg szó nélkül zsebre tette és tovább söpört. — Másnan már messziről integetett, hosv álljak meg. Leolvasott a kezembe húroiu fontot és néhány shillinget. — Vidáman, mosolyogva mentem tovább. Nem a nyereségnek örültem, hanem annak, liogy öreg barátom megbízhatóságában nem kellett csalódnom. Hiszen tőlem akár azt is mondhatta volna, hogy a tippje nem vált be, a pénzem elúszott, sohase derült volna Li, hogy igaz-e, vagy sem. — Ahogy fütyörészve mendegélek, meg­szólít egy jól öltözött, dc bánatos arcú em* ber: — Uram. ön szemmel láthatólag jókedvű. Fel kell tételeznem, hogy a szénája rendben van. — Nem panaszkodhatom uram. Néhány fonttal csakugyan több van a zsebemben, mint amennyire múlhatatlanul szükségeit van. — Akkor ön az én emberem. Nagy zavar* ból segítene ki, ha két fontol kölcsönadna.­Fogadást tehet rá, hogy öt napon belüli visszafizetem. — Elővettem a két fontot és átadtam ne­ki. Nem kérdeztem tőle, hogy kicsoda, <» ellenben megkérdezte a címemet és beje-" gyezte a noteszébe. — Öt nap múlva h postás elhozta a két fontomat. ...Eddig tartolt a történet. A bankdirek"­tor összehajtotta a fia levelét, én pedig azon tűnődtem, milyen rossz érzés lehet az adó­soknak, ha a lelkiismeretük nem engedi meg nekik, hogy adósok maradjanak. p e. Fürdőruhák nyári kUtöttá uk zwickl. l. nnrvdlh ü.u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom