Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-12 / 130. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG Vasámpp. TQ38. Turnus 12. A nélkülözhetetlen GFB harisnyák nyári színekben. Szavatosság mellett egyedül Pollák Testvéreknél szactienyi-ier 17. umo tag Csekonícs-u. 6. Kaiasz lag Horthy kormányzó valószínűleg megieíenik a Hangya országos kongresszusán • élet sok előkelőségének kíséretében. A megny'tó beszédet dr. Balogh Elemér tHkos tanácsos, a Hangya elnöke tartja. Az ünnepi szónok dr. Wünscher Frigyes a Hangya vezérigazgatója lesz, aki a szövetkezet' tábor gyönyörű feladatairól é8 az uj -szövetkezeti Programról beszél. Felszólalnak a kormányiiatóságok és az egyházak képviselői is. A kongresszus után a Hangya minden résztvevőt vendégül Ját ebéden, majd a szövetkezeti vezetők megtekintik a Hangya Ceglédi-uti tárházait, továbbá budafoki pincészetét és egyéb gyárait. A kongresszus résztvevői számára a rendezőség kedvezményes jegyeket eszközöl ki a budapesti színházaktól, valamint minden jo]cntőscbb budapesti kultúrintézménytől. \V Junius 23-án féjáron" utazhatnak fel a résztvevők a z ország minden részéből a Hangya oi-szágos kongresszusára, amelyet a Hangya. Központ alapításának negyvenedik évfordulója alkalmából rendeznek. A kongreszsusi iinii0p6(-gek méltán juttatják majd kifejezésre a magyar szövetkezeti mozgalom> egyro növekedő jelentőségét. A rendezőség 15.000 résztvevőre számit, ak'k vasárnap reggel yz országház elöl indulnak 300 zászlóval, zenével, festői nénviseletben nz Andrássy ufón keresztül a Hősök emlékéhez, majd annak ünnepé]yes megkoszorúzása ufán a feldíszített Iparcgamokba. A kongro'zuson valós/.inüleg megjelenik Horthy kormányzó, számos miniszter. továbbá az egyházi, a társadalmi és politikai deszka kcrllémhes, Epületfa asttalosáru, enyvezett fi Lé c karó, oszlop bach Párisi krt. 35. Volt Somla' te'eo telefon 11 28. Egy szobrászmüteremben, ahol az ui művészeti forrongás legnagyszerűbb stilusviaskodása folyt le és ahol most a kikristályosult magyar szobrászati formairány látható Látogatás Cser Károly munkabirodalmában (Budapest, Junius.) A budapesti százados-utt Művésztelep egyik villájában él már a békeidők óta a magyar szobrászművészet egyik legelőkelőbb és legérdekesebb vezéregyénisége, Cser Károly. Komoly, leszürödött művész és meghajszolt cinber, akiben parallelizálódott az emberi a művészivel, aki szinte cgyvonalban küzdötte meg emberi viaskodásuit a művész óriási metamorfózisával és aki ma szinte az egyetlen olyan valaki a magyar művészetben, aki — a; önmaga harcaiból tisztult fel abba a kristályos forma- ós témagazdag* súg ha, amilyenbe különben sc lehet eljutni elután:ásókkal, egyszerit megtanulásokkal. Cser Károly emberileg és művészetileg egyaránt A nagy sorsot viselő, legmélyebb értelmezésig eljutott művész. Alkotásai kivétel nélkül meg vajúdott átélések, amiket a mesterségbeli eszközök abszolút birtokában, a legtökéletesebb formnlbiztonsúggal és gazdag előadással produkál. Témája kizárólag lelkiséget kereső, dc sose elvonatkozott Szobrászati előadása pedig — hát ez az a kiérett, úgynevezett stílus, amelyet Cser Károly — aki ezekben a forradalmi keresésekben a legnehezebb metamorfózisokat szenvedte — ideális, kikristályosodott, színtiszta megtalálássá tudott kiteljesíteni. Az ut idáig azonban nagy megtagadásokon, égető lazakon, súlyos sorsvállalásokon vezetett keresztül. Pedig ugy indult ez a művész, hogy szinte kiszolgálta a Szerencse. Még a háború előtt kezdte cl müvészéletét, amikor már a legelső kiállitó.-i szereplésén a legáltalánosabb sikert aratta és szinte rapszodikus lendülettel vágódott neve a köztudatba. Müvei hatásos, jól megformált, nagy szobrászati ludassal készült alkotások voltak, amiken csak ugy villózott a lobogó fiatalság és az a nagyszerű áhítat, amivel a milliónyi szépet mutató Élet iránt volt eltelve. Szobrai szinte egytől-egyig diadal szobroit voltak. szinte kivétel nélkül egy rajongó művész hálaiűüvei az Életnek azért, hogy. megmutogatta neki a gyönyörű nyári napsütést és a mesélő csillagsugáros éjjelt; a szélben hullámzó pipacsos búzamezőket és a titokzatos havas hegy ormokat; a nevetöarcu, keményizmu diadalmas férfit és az ölben megbúvó nő: a csudálatos szerelem Szépségét. Diadalszobrok, amiken mindenki fellelkesült, amiken mindenki fellelte a maga külön nagy örömét, békés életigenlését;.. És aztán... aztán az történt, hogy kitört a háború. A művész először csak rácsodálkozott a zűrzavarra, de aztán öt is elkapta a mámoros, katonaindulók, háborús nóták viharzása, — máris ott marsolt Cser Károly a virágokba árasztott csukaszürkében menetelök között, önként jelentkezett bakaként egy pesti pályaudvar felé, az orosz harctérre indult elsők között... És bekerült Przemgsl várvódői közé Gyónt Géza mellé, akinek egyébként is jópajtása... Aztán elesik a. vár... Aztán rohan a háború történelme, esztendőkön át és ottfelejti a krasznoiarszki fogolytáborban a halott Gyóni Géza mellett a magébaroskadó, nagy sorsfordulatot megélt élő művészt... Aki aztán, hogy beteljesült a nagy magyar kálvária, egyszer csak hazajöhetett szenvedéseiből... De aki otthagyta a ronibadöntött przemyslii várban cs a krasznojarszki fogolytáborban egész ifjúságát annak minden hangos, lobogó ujjongásával, életszerelmével, diadalimádatával együtt... Az uj Cser Károly pedig shazaincnt* elhagyott műtermébe, ahol elbújt a forradalmak és emberek elől és ahol elkezdte megtépázott müvészálmait ősszekeresgélni. Ekkor döbbent rá arra a megismerésre, hogy a háborúban meghajszolt cs az utána kerülő nehéz viszonyok emberét, azt a csapzott, kócos szenvedésembert nem leliet ugyanazokkal a szobrászati simaságokkal agyagbamintázni, mint a párév előtti nyugalom élelszerdmcieit... És ekkor látta, hogy a fiatalos d iadalszemié]et is csak mámor, amire ki kell józanodni egyszer mindenkinek és ami igy nem inaga az egé$z Élet, hanem csupán parányi darab belőle... És a nagyobb rész az nagyon ko-« moly valami, nagyon meggondolkoztató, nagyon elmélyítő... Amit bizony ugy tehet csak jól meg* figyelni, ha — őt is elkapja a Sors és meg* heinpergeti. Igy történt. A háború utáni idők egyre sulyosodó viszonyai mindig több és több megrendelést, vásárlót hordtak el a művészektől. Megkezdődött a kemény kenyérviadal. Meg aztán az is történt, hogy Cser Károly uj lelkisége és uj látása mellé most máp uj kifejezési eszközöket is kénytelen volt keresni. Az uj témák és az azokat előadott formák azonban — meghökkentették a megmaradt kisszámú művészeti közönséget, amely konzervatívon visszahúzódott a formaforradalmiak mellől, amelyet két évtizedig kellett ránevelni az uj kifej(ezésbcli akarások megszokására... Amely igy akkor szinte teljesen magárahagyta a nagy metamorfózisokkal viaskodó Cser Károlyt... Do az álneveit művészeti közönség ma ts* inét lelkesen tapsol a letisztult, sok próbatétén elmélyült, ujratámadt Cser Károlynak, aki — bár teljesen megfehérült fejjel, dc változatlan lobogó müvészhiitel — ismét élén jár a maauar szobrászművészeinek, Műterme nagyszerű látványosság és feledhetetlen élmény minden látogató számára. Ott állnak rendezetlen összevissízasagban a »régi« diadalszenilclet alkotásai, a lázas átalakulási évek müvei —i a mai kiteljesedettekkel együtt. Ott áll egymád mellett ennek a három nagyszerű müvészáJlomásnak szinte pillérjeként tekinthető »DiadaJ- cimü szobra, egy görög-római finomságú, crötduzzadó férfiakt, amely a Szépművészeti Muzeum modern galériájában áll bronzbaöntve; egy remek bealkotott ülő nőiaki, kutszobor, amely már a formakerosések lázas szakából való; végül egy egészen különös sugárzású, átszellemült dombormiikonipozi* ció, amely egyébként az ezévi Lodz-difat is nyerte és amely mai művészeti korszakának, kristályosult szemléletének és mesterségbeli hatalmas tudásának egyik legszebb müdarabja. És ezek mellett és ezek körül garmadában a többi sok-sok! mü: remek portrék, igazán parkdisznek emel| játékosan finom térszobrok, meghatóan elméi lg ült tcinetöszohrok, felállított hősi emíéknrüi'cH kis modelljei (köztük az ország legszebb höíiijszobrának, a vácinak is a modellje) és áhítatod templomszobor-kompoziciók... Mind útjelzői egy nagy magyar müvésí forrásának és kiteljesedésének. Cser Károlyról még nagyon sokat fogunk hallani,. hiszen most jutott birtokába nagy forrongásaiból kiérlelt valamennyi előadásbcli eszközei-j nek. És ma van kristályosra megszűrt müvészéletcnck is azon a pontján, ahonnam a »csucsteljesitrnények«, az úgynevezett legigazibb müvek ke* letkeznekl Radnag Oszkár, FESTEK Háztartási cikkek KARDOS Valéria tér.