Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-12 / 130. szám

Vasárnap, 1958. junius 12. DÉLMAGYARORSZÁG Tanulságok Ivia dr. BERETCK PETEK Bárhova UTAZIK nyaralni, üdülni vagy szórakozni: minden tájékoztatást és prospektust díjmentesen Vasúti és hajójegyei! az összes kedvezményekkel a szükséges valutákat hivafa'os árfolyamon megkaphatja Neu Ernő banküzlet utazási irodájában. A napokban kézbesítette a posta számomra a „Kosmos" cimü természettudományi folyóiratnak juniusi számát, mely lap azt lehet mondani, egyik legelterjedtebb, legnépszerűbb német képes tudományos közlöny. Ez a Stuttgartban megjelenő, a természettudomány minden ágával foglalkozó sajtótermék eljut a világ minden zugába. A német kutatások eredményét propagálja az egész világon. Ennek a folyóiratnak juniusi füzetében az első átlapozáskor egy eikk ciinc ötlött a szemembe: „Neue Pflanzen und Ticr© Grossdeutschlands". Miután a gondolatom az volt, hogy az uj növényés állatvilág az újonnan gyarapodott területtel: Ausztria elcsatolásával került Németországhoz, nagyon érdekelt a cikk. Nem is csalódtam. Felsorolja azokat a növényeket és állatokat, melyek ma már német polgárok a „Heimatrecht" alapján. És milyen meglepő az eredmény ! A gyarapodás jórészc a Burgenlandból, a Trianon által elszakított magyar területről származik, A növényvilágból ugyan igy sok alpesi uj növény Tirolt és Karinthiát mondja őshazájának, de a növények egyik jelentős része magyar eredetű. Uj emlősgyarapodást nem tud felmutatni a kutatás, de annál nagyobb és értékesebb a gazdagodás a madárvilágban. Az uj madarak kivétel nélkül régi magyar állampolgárok, amelyek csak most lettek német állampolgárokká, miután egyideig osztrákok is voltak. Közléseimben többször reámutattam arra a körülményre, hogy Magyarország mily érdekes helyet foglal cl állatföldrajzi tekintetben. Észak-dél, kelet-nyugat vízválasztója zoológiai értelemben. A Trianon által elszakított nyugatmagyarországi területtel egy darab sajátos magyarországi fauj.it veszítettünk cl, amely most a németek által felismerve, számunkra felbecsülhetetlen értéket jelent. Ennek a területnek sajátosságát és értékességét, az Alföldet jellemző szikes tavaknak egyik legnagyszerűbb képviselője a Fehér-tó adja. A német folyóirat felismeri ebben a különös világban élö értékeket és elragadtatás hangján ir erről az ujon. nan szerzett nagyszerű és páratlan értékű területről és a dicsérő synomiák tömegével grossartig, prachtwcll, wunderlicht stb. stb. magasztalja az ott található, eddig Németországban és tőle nyugatra még eddig nem ismert növény- és állatvilágot, megjegyezve, hogy ez a csodálatos óriási sóstö Németország egyetlen ilyen sóstava, ahol valóságos madárparadicsam van. Felemlíti sorrendben az uj német honpolgár madarakat is (talán már német szóra is tanítják őket!?), a kanalas, a biborgémet, a barna Íbiszt, 3 nagy sólyom egy faját, a törpe sast. Az eddig ismeretlen siki növényeknek soregével uj halakat fedeztek a Lajtában. Nagyon jellemző a németek módszerére, hogy ahol már hete előtt a fegyverek ereje biztosította a területek szerzését, ott nemsokára a kultura munkájával igyekeznek behálózni a területeket, azt németté tenni és azt igy megtartani. \Valljuk :suk bc őszintén: törődtünk-c ml valaha is annyit a Fertő-tóval, . mint csak amennyit most ez a német tudományos közlöny ir a csodálatos elragadtatás hangján? Hiszen cszre kellett vennünk, hogy ott speciális magyar értékek vannak, mert a bécsi Burg-muzcum ritka madáranyaga jórészt a Fertőről került be, mégis ha gondunk volt a Fertővel, az talán csak annyiban állott, miként lehetne ezt a semmirevaló, hitvány terültet lecsapolni és ezt a szikest is búzatermővé tenni. Ugy látszik azonban nemcsak mi, de az osztrák sem méltatta sokra a Fertőben nyert ritka értéket. Legalább is osztrák 'döben nem sokat hallottunk róla. A német azonban felismerte ezt. Bizonyosra veszem, hogy rövidesen német madárvárta fogja világgá szórni csodálatos „felfedezéseit" a volt magyar földről. Azon a napon, midőn a „Neusiedler Sec" csodálatot olvastam a „Kosmosból", a szegedi Egyetembarátok Természettudományi Szakosztálya hozta azt a figyelemreméltó határozatát, hogy megkeresi a város hatóságát aziránt, hogy a szegedi Fehértavat nyilvánítsa védettnek azoknál az cgydülálló értékeknél fogva, amelyek ezt a kis darab magyar földet jellemzik. Nem különös, hogy ezer éve élünk szomszédságában ennek a területnek és még csak most kell aira felfigyelnünk, hogy egész külön világot rejt magában ez a párezer holdas térület? De nemcsak Szegeden, de seholsem tudlak az országban arról, hogy a Fertőn kivül itt van az országnak nagyságban a Fertő után következő, összefüggő, egységes nagy szikes tava, amely még a Fertőtől is különbözik, mert itt szerencsés földrajzi fekvésénél fogva olyan madárfajok is vonulnak keresztül, amelyek a nyugatibb vidéket már nem szokták meglátogatni. 1932-ben K a á n Károlynak könyve jelent meg a természetvédelemről. Itt felsorolja •azokat a területeket, amelyeket kivánatos volna védetté tenni. Hiába keressük a felsorolt névsorban a. szegedi Fehértavaf, nem találjuk. Elveszett, elfelejtett magyar érték cz, azaz mondjuk meg őszintén: inkább ma is gond, haszontalanság, amellyel nem érdemes sokat vesződni, miután gazdaságilag haszontalan, terméketlen terület. És még ma is igy gondolkodunk! Most Ítélték halálra a területet azzal, hogy a birkalegeltetésből befolyó párszáz pengőért ebek harmadjára dobták oda a területet csak azért, mert a „gazdák érdeke" ert kivánja. Eddig még ki lehetett zavarni a tó területén tojásokat szedő rablókat, ma már a szabad legeltetés cimén bentjárhat a pásztor bárhol és próbálja öt valaki a térdig érő vízből kizavarni. Ahhoz jussa van, mintahogy a birkának jussa van az ösvegctációt kiirtani. Az idén doktorátusra készülő egyetemisták tanulmányozzák a fészkclést, disszertációkra készülnek, sokezer pengős teleobjektivekkel fényképeznek, hogy nemcsak maguknak, dc dicsőséget szerezzenek Szegednek is. Sajnos, kutatásuk meddő fog maradni, mert a fészkelő madárnak tojása meg sem melegedhetik a fészekben. Ugyanakkor, amidőn indítványomra kimondotta a közgyűlés, hogy kiveszi ezt a területet a községi vadászterületkből, egy lépést tettünk a ccl felé, a másik intézkedésével a város hatósága azonban elsőbbre helyezte a „gazdacélt" a tudományos kutatás lehetőségeinél és halálra Jtélto a területet. Ila például Németországnak ilyen területe volna, milyen hirnévre vergődött volna már az! A Keleti tengerben .van egy kis sziget a: Dcrgriine Inscl. E területen fészkel a gulipán, ez a kékiábu fehér-fekete felfelé hajló csőrü szép madár. A kezemben volt ez a könyv, hol a madár élete fényképsorozatokban van megörökítve és bámulatba ejti a világot ezzel a madárral. Az idén 20—30 pár kezdett fészkelni itt a Fe« hértavon ezekből a madarakból. Már készttettük is a fészkekhez a leshelyeket, da vesztünkre, mert ezzel is felhívtuk a tojásrablök' figyelmét és másnap már üres volt a fészek, Igy nem lehet tudományosan működni. Így nem lehet a Fehértavat propagálni, igy nem lehet a magyarértékeket a világ szeme elé tárni. Arról nem ia beszélek, hogy a mostani korlátlan legeltetés a tónak minél előbbi kiszárítására törekedik. Nagy magyar értékek forognak kockán. Nem szabad ilyenkor garasosan anyagiaskodók'mk lennünk és semmiféle úgynevezett érdekekért nem szabad a tudományos kutatási lehetőségeket felRícznaK uan szive! Önnek pénzéért szép és jó cipőt adni. Káprázatos férfi fehér cipőmodellekkel a város elegáns urait mind lázba hozta. Az exltluslv fazonok, lekopirozás veszélye mtalí csak az üzletben láthatók. A világhírű »Ibolya« crém cipőbalzsam egyedüli Ierakaía. Kölesei uca 7. Olcsó nyári áraiánlatunk! Férfi öltönyök P 21.-től Tvopieai ruhák P 18.-tól Trópus öltöny több szinben P 29.legnagyobb választék az összes ruházati cikkekben Női crepe de schin D^ii Sfifitáfy ruhaáruháza, esőköpenyek P 17.-től Didll ggllclll Kelemen-u.5.