Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)
1938-05-26 / 117. szám
Csütörtök, 1958. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG Ötévi fegyházra Ítélték az uradalmi ispánt* aki egy tanúvallomás ulán bosszúból lelőlie a gazdasági cselédei (A Délmagyarország munkatársától) Január 21-én, Kunágota határában eszméletlenül találták Balogh János gazdasági cselédet. Megállapították, hogy közvetlen közelből lövés érto é« a töretek alaposan összeroncsolták a mellét, karjá t, lábát, Nein messze az eszméletlen embertől egy fához állított va-, dászfegyvert találtak azon egy cédula lógott a következő felirás8al: Igy jár, aki haitiis^n esküsziki A tetteseket ilyen körülmények között nem volt nehéz kinyomozni. A lövóst Glavogits József uradalmi jspán adta le Baloghra, aki pőrében január 5-én tanúvallomást tett a szegedi törvényszék előtt. Az ispán ellen kormányzósertés cimén indult eljárás és január 5-én a törvényszék három hónapi fogházra ítélte. A csendőrség előtt Glavogits beismerte, bogy ő adta le a lövést ég bevallotta, hogy előre megfontoltan készü\t Balogh l elővédére, mert bosszut akarf rajta állani. Vallomása szerint ugyanis Balogh hnmisan vallott ellene é« már a, főtárgyalás után le akarja szúrni. Hazatérve azon gondolkozott, hogy míképen állhatna rajta bosszút, Kicsalta a közBég határába azzal. hogy beszélni akar vele. Lesbenállott és amikor Balogh a jelzett helyen megjelent, mintegy négy-öt méterről reálótt. BajogH hosszú betegeskedés után felépült, ide örökre megrokkant.. Az ispánt szerdán vonta felelősségre gyilkosság bűntettének kísérlete cimén a 6Zegedi törvényszék Sáray'(•öáega. Glavogits a főtárgyaláson már tagadta, hogy előre megfontoltan követte el tettét ós hogy Balogh meggyilkolása lett volna a célja. Védekezése szerint csak a lábába akart lőni, ezzel akart bosszút állni rajta, rlc nem volt szándékában életét kioltani. Azzal is védekezett az ispán, hogy a kérdéses alkalommal ittag volt, majd előadta, hogy Balogh ellene hamisan vallott cs emiatt volt felháborodva. A törvényszék több tanút hallgatott kJ, akik terhelőén vallottak a vádlott ellen. Maga Balogh azt vallotta, hogy Glavogits egyenesen a fejére célzott. Dr. Regdon József ügyész és dr. Burger Béla védő felszólalása után a biróság gyilkosság bűntettének kísérletében mondotta ki bűnösnek Glavosits Józsefet és ezért ötesstendei fegyházra ítélte. A törvényszék nyomatékos enyhítő körülménynek tekintette, hogy hét gyereke van, akiknek eltartása sz ő feladata, azért a lehető legkisebb büntetést szabta ki rá. Az ítélet indokolása szerint nem kétséges, hogy a vádlottnak a gyilkolás volt a szándéka. A csendőrök előtt is azt vallotta, hogy le akarta lőni Baloghof, a gyilkolási szándékot bizonyítja az is, hogy áz áldozatot, kicsalta olyan helyre, ahoj zavartalanabbul végezhetett vele, de az is beigazolást nyert, hogy a mellére célzott közvetlen közelből, az is kétségtelen, hogy a vádlott már a főtárgyalás alatt le akarta szúrni. Az ítélet nem jogerős. Egy voll dijíalan városi ílszlviselő 7700 pengős pere a város ellen 01 évi gyakorlati munka után — próbaper (A Délmagyarország munkatársától.) Nem mindennapi érdekességü kártérítési pert tárgyalt a szegcdi törvényszéken dr. Schwcpler János törvényszéki biró. A felperes: dr. Viczián Károly volt városi tisztviselő arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze Szeged városát 7700 pengő és annak öt és félévi ötszázalékos kamatainak megfizetésére. A tárgyaláson dr. II c v i z y András tisztiügyész képviselte a várost, Vicziánt dr. Grcsz György ügyvéd. A felperes volt városi tisztviselő előadta keresetében, hogy 1932 május 15-én ideiglenes és díjtalan minőségben tisztviselői teendők cl' látására alkalmazta őt nchai dr. Somogyi Szilveszter, azzal, hogy díjtalan alkalmaztatása csak rövid ideig fog tartani, mert a legközelebbi megüresedő állást vele fogják betölteni. Néhai Somogyi Szilveszter cs utódja, dr. Pálfy József polgármester ismételten megígérték kinevezésemet — mondja keresetében Viczián — cs munkám elismeréséül 1935 májusában tb. fogalmazóvá neveztek ki. Szolgálati időm egész tartama alatt díjtalanul a fogalmazási szak körébe eső felelősségteljes munkakört töltöltem be, mialatt ismételten felvételek voltak a városnál és olyan tisztviselőket neveztek ki, akik egy pillanatig sem álltak díjtalan minőségben a város szolgálatában. Miután láttam, liogv a város igéretét nem váltja be. hanem munkaerőmet minden ellen szolgáltatás nélkül erkölcstelen módon kihasználja, de meg azért is, mert anyagi körülményeim is késztettek rá, újólag fizetés folyósítását kértem. Midőn ezen méltányos, sőt jogos kérelmemet ismételten és végleg elutasította a város, 1937 október 7-én kénytelen voltam a város szolgálatából megválni és az olt eltöltött öt évet meghaladó idő teljes elvesztésével uj életpályát választani. Mindezeknél fogva olyan összeg megtérítését követeli a várostól, amelyet hasonló munkakörü tisztviselőnek fizetett, vagyis havi 120 pengőt, ami 1932 május 15-től 1937 október 7-ig 7770 pengőt tesz ki. A felperes keresetét a következőkre alapit ja' — Sarkalatos tételes jogszabály — mondja —, hogy senki másnak ingyen munkát végezni nem köteles, kivéve mégis, ha erre kifeje. zetten vállalkozott. Azonban a munka ingyenességére vonatkozóan létrejött megállapodásnál is vizsgálni kell a felek valódi akaratát valamint azt is, liogv a munkaadó részéről az ingyenes munka elfogadása tiem ütközik-e a jó erkölcsökbe. A fiiunk a elvállalásakor abban a jogos feltevésben voltam, hegy alperes a munkámért valamilyen formában — esetleg végleges alkalmaztatásommal — ellenértéket fog nyújtani, viszont alperesi közülettől nem tételezhető fel, hogy mint erkölcsi és jogi közület, díjtalan állásban engem, aki teljesen vagyontalan és családos ember vagyok, a fogalmazási tisztviselőkével egyenlő ertekü munkámat éveken át minden ellenérték nélkül kivánta volna igénybe venni- Ilyen értelemmel pedig, mivel a jogosan remélt ellenérték nem következeti bc, az alkalmaztatásom ingyenességére vonatkozó kikötés, mint az alperes város részéről a jó erkölcsökbe ütköző megállapodás, hatálytalan. Még arra is hivatkozik keresetében dr. Viczián, hogy a város az ő kárára jogalap nélkül gazdagodott, miután egy díjazott •Munkaerő alkalmazását megtakarította. A tárgyaláson a várost képviselő dr. Hévizy tisztiügyész bemulatott egy polgármesteri határozatot, amely a következőképpen szól: .,Dr. Viczián Károly szegcdi lakost a város közigazgatásán gyakorlatszerzés céljából 1932 junius 15-től kezdódőleg dijíalan minőségben alkalmazom és szolgálattételre beosztom az árvaszékhez azzal a kikötéssel, hogy jelen alkalmazása ideiglenes, az alól bármikor minden indokolás nélkül felmenthető és ez esetijén a várossal szemben semmiféle cimen kártérítési igényt nem támaszthat." Dr. Gresz György, a felperes jogi képviselője bemutatott két levelet, amelyeket E r ő d yHarrach Tihamér országgyűlési képviselő, Viczián protektora kapott Somogyi Szilveszter és Pálfy József polgármestertói, akik ag| irták a képviselőnek, hogy mihelyt arra lehetőség nyilik, alkalmazni fogják Vicziánt. Ilcgy valóban volt időközben ilyen alkalom, 14 tanú kihallgatását kéri és a felperes beosztására, munkateljesítményére vonatkozólag dr. Pálfy József polgármester kihallgatását. A biróság a kért bizonyításnak helyt adott, elrendelte a polgármester és a többi tanifk kihallgatását. Az Ipari vásár filléres vonata Közöltük, hogy a Máv. igazgatósága fontos tárgyalásokra Budapestre kérette a Szegedi Ipari Vásár vezetőségét. Rainer Ferenc, a kereskedelmi és iparkamara elnöke jelent meg a tárgyaláson, amelyen Tüske Jenő kormányfőtapácsOs elnökölt ég réeztvett azon a Máv. f'llércs vonatainak szakelőadója. Rainer elnök ismertette a szegedi gazdasági kezdeményezés jelentőségét és arra kérte Tüske igazgatóhelyettest. hogy vegye pártfogásába az idén is a jubileumát ünneplő Szegedi Ipari Vásárt. Dr. Tüske Jenő meleg szavakkal emlékezett meg Szeged iparosságának nagyjelentőségű mozgalmáról és közölte, hogy vitéz fmecsfaivi dr. Imecs György főispán is külön pártfogó előterjesztéssel fordult a Máv. igazgatóságához és Tóth Tibor üzletigazgató is párroló javaslatot terjesztett a Máv. igazgatósága elé. Tüske igazgatóhelyettes közölte Raine>" elnökkel, hogy a maga részéről a legmesszebbmenő támogatásban kívánja részesíteni Szeged törekvéseit, majd az értekezlet a szakelőadó előterjesztése ufón junius 12-ére összeállifotta a Szegedi Ipari Vásárra indítandó filléres vonatok tervezetét. Pünkösd két napjára a Máv. menetrendje annyira zsui folt, hogy filléres vonatot nem indíthat, ellenben erre a két napra, a Szeged-Csanád' ; Vrvutak igazgatóságának megértéséből a SzCsV vonaláról érkezik filléres vonat. ugv a i uíinküsdi ünueuekrc. uiint junius 12-érc, i