Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-26 / 117. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1938. május 26. Politikai napilap XIV. évfolyam 117. sz Szeged ~ Belgrád Nemrégen hírt adtunk arról, hogy a sza­badkai jogi fakultás hallgatói Szegedre át­rándulást rendeznek s utazásuk vezetésére a magyarság őszinte, kitűnő barátját, Ivics Alekszát, u jogi fakultás dékánját kérték fel. A tudós professzor vállalkozott is arra, hogy a szabadkai egyetemi ifjúságot átvezeti Sze­gedre. Ha ez a kirándulás el is halasztódott, el nem maradt s Szeged város népe őszinte szeretettel várja ennek a sokat jelentő, ked­ves Ígéretnek beváltását. Az útépítés technikájában, több jelből lát­szik, forradalmi változás készül. Nem kö­vekből és nem betonból, vagy aszfaltból ké­szül a legmodernebb ut, hanem össze­dobbanó szivekből. Szeged város ki­tárja szivét és kitárja kapuit Jugoszlávia né­pe előtt s kérő-hivó szóval fordul hozzá: testvérek, legyetek erősebbek, mint határ, vizűm, útlevél és finánc, győzzétek le és győzzétek meg azokat, akik itt felejtett silbakokként még útjában állnak a közeledésnek. Nem beszélünk impériumok­ról és nem emlegetünk országhatárokat, min­den tényen és minden adottságon tul is meg­találhatjuk egymást az összedobbanó szivek legyőzhetetlen impériuma alatt. A magyar népnek és á szerb népnek testvéri érzése év­százados történelem eredménye, a Z r i ­n y i e k e t nemzeti hősökként ünnepli mind a két nép s vannak dalaink, melyek egyfor­mán csendülnek fel az országhatár mind a két oldalán. A hősiesség, a bátorság, a vitéz­ség, a földnek olthatatlan szeretet, az egye­nesség és becsület rokonná tette ezt a két ncpet s akikben a népi sajátosságok és faji értékek ennyi erényben egyeznek meg, azok valóban megtalálhatják egy­más kezét és egymás szivétí Ne bízzunk mindent a politikusra. A politika gyanakvásra, félelemérzésre s az őszinteség hiányára nevel, kísérelje meg egyszer ez a kél nép, hogy maga csinálja a poli­tikát a professzionista diplomatáknak és a hivatásos bajkeverőknek teljes kizárásával. Nem lehet kételkedni abban, hogy ez a kct nép egymásra tudna találni s őszinte test­vériesüléssel szolgálná azokat a nagy érde­keket, melyeknek közösségét a föltisztuló értelem és hűvös józanság legnagyobb részt már eddig is belátta. Próbáljuk meg egyszer, •— lehetne-e elszakadni attól a nagypolitiká­tól, mely világtájakban gondolkozik, me'y­nek sulymértéke a hadsereg s amelyik clyan kicsiségekkel törődni sem tud, mint két nem­zet békéje és két testvérnép találkozása. A spanyol probléma, a csehországi krízis, a ja­pán-kínai háború, az olasz-francia tárgyalá­sok . mellett természetesen eltörpül számukra q jugoszláv kezdeményezésnek jelentősége. De egyszer a magunk dolgát is tart­suk fontosnak s az életnek azon a szaka­szán, melyre sorsunk kivezényelt, próbáljuk meg, nem lehetne-e hivatalos parancs nél­kül, önkéntes vállalkozással kiérdemelni a békeszerzés cs baráti kézfogás Mária Teré­zia-rendjét. Nem akarjuk' túlbecsülni a tények sulyat. De nem lehet tudni, az egyetlen kéznyujtás százak, reméljük: ezrek szivében mikor mozdítja fel békére és szeretetre a testveri érzést. Misszió oz is, amit éppen ezekben a napokban Szen t-Gy ö r gyi professzorunk végez Szabadkán és Belgrádban, — a lélek­nek minél több kötelékét szövik ezek a láto­gatások, annál több kapocs fogja a kct nem­zet egymásrautaltságát s a kct néplélek spontán békekötését megerősiteni. Százezres tömeg jelenlétében fényes ünnepségek között megkezdődött az eucharisztikus kongresszus Pápai bulla a Krisztusi szerefelről es a népek bfheteről Pacelll biboros: „Az eucharlszfla cei|a az, hogu meg­mentse a mai világot, a mai emberiseget es megvédte az egyházat, a Keresztenu hulturát a hiffagadás es a társadalmi iorradalom ellen" Budapest, május 25. Az Eucharisztikus Kon­gresszus szerdai megnyitó ünnepségére 74 za­rándokvonat érkezeit Budapestre az ország különböző részéből. Az érkező vonatok nagy számára való tekintettel hat pályaudvaron bonyolították le a forgalmat. S e r é d i Jusztinián biboros-hercegprimás fogadta a külföldről érkező bíboros-érsekeket. A hercegprímás reggel 8 órakor ünnepélyes főpap misét pontofikált o Bazilikában a kon­gresszus résztvevőiért. Délelőtt fél 11 órakor a nemzetközi irodalmi és szellemi élet hódolt az Oltári Szentség előtt a pesti Vigadó­ban. Több, mint négyezer ember szorongott a teremben. Fél 11 után pár perccel vonult bc a terembe Glattfelder Gyula csanádi megyéspüs­pök; az egyetemi énekkar elénekelte a „Bol­dogasszony Anyánk" régi uiagyar egyházi éneket, majd Hóman Bálint miniszter meg­nyitotta az ülést. — Az ezredik év karácsonyának ünnepén a pápaküldötte szent koronával felavatott első keresztény királyunk emlékének szentelt jubi­leumi évünkben — mondotta — sokezer kato­likus hivő jött a világ minden tájáról Szent István országának fővárosába, hogy itt hódol­jon a felséges Oltári Szentség előtt és itt te­gyenek vallomást katolikus hitükről, bizony­ságot a krisztusi eszme, az egyház erkölcsi tö­rekvései, a keresztény művelődés eszményei mellett. Ebből a tiszteletadásból kér magának részt mai ünnepi ülésünkön az irodalom, a tudomány, a művészet, a művelődés mindet) katolikus munkása. Dalia Tőrre gróf, az „Osservatore Ro­manó'4 főszerkesztője olasz nyelven nyitotta meg ezután a hódoló gyűlést, majd Glattfelder Gyula püspök bejelentette, hogy Moscardo tábornok, AI­cazar védője sürgönyben értesítette a kongresz­szust, hogy nem vehet részt az ünnepségen, mert kötelessége nem engedi meg, hogy hazá ja földjéről eltávozzék­G o ni a Y. T o m a s, Spanyolország prímása, a loledói érsek, Y u P i u Pál nankingi püspök, I/Con Merclcn, a francia „La Croix'' főszer­kesztője, Mr. Scotts, a kaliforniai Los-An. geles polgára, T e 11 i e r de P o u c h a r d c francia kanonok és Pucci, a Vatikán sajtó­főnöke szólalt még fel, majd G1 a 11 f e 1 i »; r Gyula megyéspüspök záróbeszédével ért véget a vigadói gyűlés. Százezer ember a megnyitáson A Hősök-terén délután fényes ünnepségek között nyitották meg az eucharisztikus világ­kongresszust. Már 4 óra körül több, mint 100 ezer ember helyezkedett el a hatalmas társc­gen. Fél 5 órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó és a főméilóságu asszony. Alig hogy a kormányzói pár elfoglalta helyét, megkondultak a harangok, a Vajdahunvad vára felől ekkor megindult a papság diszme­nele. Meszlényi Zollán püspök felolvasta azt a pápai bullát, amelyet XI. Pius pápa Pacelli államtitkárhoz intézett, és amelyben őt legátussá nevezte ki, A pápai bulla többek főzött a következőket tar­talmazza: — A magyarok ismert Bité és szerétéiből lángoló buzgósága tündököl abban a nagy igyekezetben, amellyel a kongresszus előké­szítésén immár egy éve dolgozik. Az isteni és emberi jogok oly nagyfokú összezavarása, a szerződések és szövetségek lejtőre siklása mel­lett, szomorú viszonyok között semmit sem Ítélünk üdvösebhnek, mintha az emberek el­fordult tekíhlelét, értelmét visszairányítják az ] igazán örök és változhatatlan dolgokra. A ki-, tűzött tételek, amelyekről szó lesz, igen al­kalmasaknak látszanak arra, hogy a szeretet kötelékével kiengeszteljék az egymástól szét­húzó embereket és magukat a népeket is. ame­lyek nem kis számban ferde szemmel tekinte­nek egymásra, nem szűnnek meg támadó és kegyetlen fegyverekkel rettenetes bajokat cs sorozato ^szerencsétlenségeket zúdítani nz egész emberi nemre, vagy napról-napra nyíl­tan fenyegetnek ilyenekkel. — Jqen időszerűén idézik fel a magyar nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom