Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-26 / 117. szám

DÉLMAGYARORSZAG Csütörtök, 1938. május 26. Politikai napilap XIV. évfolyam 117. sz Szeged ~ Belgrád Nemrégen hírt adtunk arról, hogy a szabadkai jogi fakultás hallgatói Szegedre átrándulást rendeznek s utazásuk vezetésére a magyarság őszinte, kitűnő barátját, Ivics Alekszát, u jogi fakultás dékánját kérték fel. A tudós professzor vállalkozott is arra, hogy a szabadkai egyetemi ifjúságot átvezeti Szegedre. Ha ez a kirándulás el is halasztódott, el nem maradt s Szeged város népe őszinte szeretettel várja ennek a sokat jelentő, kedves Ígéretnek beváltását. Az útépítés technikájában, több jelből látszik, forradalmi változás készül. Nem kövekből és nem betonból, vagy aszfaltból készül a legmodernebb ut, hanem összedobbanó szivekből. Szeged város kitárja szivét és kitárja kapuit Jugoszlávia népe előtt s kérő-hivó szóval fordul hozzá: testvérek, legyetek erősebbek, mint határ, vizűm, útlevél és finánc, győzzétek le és győzzétek meg azokat, akik itt felejtett silbakokként még útjában állnak a közeledésnek. Nem beszélünk impériumokról és nem emlegetünk országhatárokat, minden tényen és minden adottságon tul is megtalálhatjuk egymást az összedobbanó szivek legyőzhetetlen impériuma alatt. A magyar népnek és á szerb népnek testvéri érzése évszázados történelem eredménye, a Z r i n y i e k e t nemzeti hősökként ünnepli mind a két nép s vannak dalaink, melyek egyformán csendülnek fel az országhatár mind a két oldalán. A hősiesség, a bátorság, a vitézség, a földnek olthatatlan szeretet, az egyenesség és becsület rokonná tette ezt a két ncpet s akikben a népi sajátosságok és faji értékek ennyi erényben egyeznek meg, azok valóban megtalálhatják egymás kezét és egymás szivétí Ne bízzunk mindent a politikusra. A politika gyanakvásra, félelemérzésre s az őszinteség hiányára nevel, kísérelje meg egyszer ez a kél nép, hogy maga csinálja a politikát a professzionista diplomatáknak és a hivatásos bajkeverőknek teljes kizárásával. Nem lehet kételkedni abban, hogy ez a kct nép egymásra tudna találni s őszinte testvériesüléssel szolgálná azokat a nagy érdekeket, melyeknek közösségét a föltisztuló értelem és hűvös józanság legnagyobb részt már eddig is belátta. Próbáljuk meg egyszer, •— lehetne-e elszakadni attól a nagypolitikától, mely világtájakban gondolkozik, me'ynek sulymértéke a hadsereg s amelyik clyan kicsiségekkel törődni sem tud, mint két nemzet békéje és két testvérnép találkozása. A spanyol probléma, a csehországi krízis, a japán-kínai háború, az olasz-francia tárgyalások . mellett természetesen eltörpül számukra q jugoszláv kezdeményezésnek jelentősége. De egyszer a magunk dolgát is tartsuk fontosnak s az életnek azon a szakaszán, melyre sorsunk kivezényelt, próbáljuk meg, nem lehetne-e hivatalos parancs nélkül, önkéntes vállalkozással kiérdemelni a békeszerzés cs baráti kézfogás Mária Terézia-rendjét. Nem akarjuk' túlbecsülni a tények sulyat. De nem lehet tudni, az egyetlen kéznyujtás százak, reméljük: ezrek szivében mikor mozdítja fel békére és szeretetre a testveri érzést. Misszió oz is, amit éppen ezekben a napokban Szen t-Gy ö r gyi professzorunk végez Szabadkán és Belgrádban, — a léleknek minél több kötelékét szövik ezek a látogatások, annál több kapocs fogja a kct nemzet egymásrautaltságát s a kct néplélek spontán békekötését megerősiteni. Százezres tömeg jelenlétében fényes ünnepségek között megkezdődött az eucharisztikus kongresszus Pápai bulla a Krisztusi szerefelről es a népek bfheteről Pacelll biboros: „Az eucharlszfla cei|a az, hogu megmentse a mai világot, a mai emberiseget es megvédte az egyházat, a Keresztenu hulturát a hiffagadás es a társadalmi iorradalom ellen" Budapest, május 25. Az Eucharisztikus Kongresszus szerdai megnyitó ünnepségére 74 zarándokvonat érkezeit Budapestre az ország különböző részéből. Az érkező vonatok nagy számára való tekintettel hat pályaudvaron bonyolították le a forgalmat. S e r é d i Jusztinián biboros-hercegprimás fogadta a külföldről érkező bíboros-érsekeket. A hercegprímás reggel 8 órakor ünnepélyes főpap misét pontofikált o Bazilikában a kongresszus résztvevőiért. Délelőtt fél 11 órakor a nemzetközi irodalmi és szellemi élet hódolt az Oltári Szentség előtt a pesti Vigadóban. Több, mint négyezer ember szorongott a teremben. Fél 11 után pár perccel vonult bc a terembe Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök; az egyetemi énekkar elénekelte a „Boldogasszony Anyánk" régi uiagyar egyházi éneket, majd Hóman Bálint miniszter megnyitotta az ülést. — Az ezredik év karácsonyának ünnepén a pápaküldötte szent koronával felavatott első keresztény királyunk emlékének szentelt jubileumi évünkben — mondotta — sokezer katolikus hivő jött a világ minden tájáról Szent István országának fővárosába, hogy itt hódoljon a felséges Oltári Szentség előtt és itt tegyenek vallomást katolikus hitükről, bizonyságot a krisztusi eszme, az egyház erkölcsi törekvései, a keresztény művelődés eszményei mellett. Ebből a tiszteletadásból kér magának részt mai ünnepi ülésünkön az irodalom, a tudomány, a művészet, a művelődés mindet) katolikus munkása. Dalia Tőrre gróf, az „Osservatore Romanó'4 főszerkesztője olasz nyelven nyitotta meg ezután a hódoló gyűlést, majd Glattfelder Gyula püspök bejelentette, hogy Moscardo tábornok, AIcazar védője sürgönyben értesítette a kongreszszust, hogy nem vehet részt az ünnepségen, mert kötelessége nem engedi meg, hogy hazá ja földjéről eltávozzékG o ni a Y. T o m a s, Spanyolország prímása, a loledói érsek, Y u P i u Pál nankingi püspök, I/Con Merclcn, a francia „La Croix'' főszerkesztője, Mr. Scotts, a kaliforniai Los-An. geles polgára, T e 11 i e r de P o u c h a r d c francia kanonok és Pucci, a Vatikán sajtófőnöke szólalt még fel, majd G1 a 11 f e 1 i »; r Gyula megyéspüspök záróbeszédével ért véget a vigadói gyűlés. Százezer ember a megnyitáson A Hősök-terén délután fényes ünnepségek között nyitották meg az eucharisztikus világkongresszust. Már 4 óra körül több, mint 100 ezer ember helyezkedett el a hatalmas társcgen. Fél 5 órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó és a főméilóságu asszony. Alig hogy a kormányzói pár elfoglalta helyét, megkondultak a harangok, a Vajdahunvad vára felől ekkor megindult a papság diszmenele. Meszlényi Zollán püspök felolvasta azt a pápai bullát, amelyet XI. Pius pápa Pacelli államtitkárhoz intézett, és amelyben őt legátussá nevezte ki, A pápai bulla többek főzött a következőket tartalmazza: — A magyarok ismert Bité és szerétéiből lángoló buzgósága tündököl abban a nagy igyekezetben, amellyel a kongresszus előkészítésén immár egy éve dolgozik. Az isteni és emberi jogok oly nagyfokú összezavarása, a szerződések és szövetségek lejtőre siklása mellett, szomorú viszonyok között semmit sem Ítélünk üdvösebhnek, mintha az emberek elfordult tekíhlelét, értelmét visszairányítják az ] igazán örök és változhatatlan dolgokra. A ki-, tűzött tételek, amelyekről szó lesz, igen alkalmasaknak látszanak arra, hogy a szeretet kötelékével kiengeszteljék az egymástól széthúzó embereket és magukat a népeket is. amelyek nem kis számban ferde szemmel tekintenek egymásra, nem szűnnek meg támadó és kegyetlen fegyverekkel rettenetes bajokat cs sorozato ^szerencsétlenségeket zúdítani nz egész emberi nemre, vagy napról-napra nyíltan fenyegetnek ilyenekkel. — Jqen időszerűén idézik fel a magyar nem-