Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-22 / 114. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1938. május T5. megy. Ez Is azonban a legnagyobb diszkréció mellett történt, hiszen méj? január huszonkilenccdikén is csak attól reltegett u család, nehogy nz újságok, a nyilvánosság megtudjanak valamit. Az a társadalmi osztály, amelyben a Vetseráék éllek, mindennél jobban rettegett a pletykától és az a módszer ahogyan a eltűnést kezelték, a maga legapróbb részleteiben is pontos és hűséges fotográfiáját adja Bécs arisztokrata életének és atipikus bccsi bürokciának ... Pa á l .Tót.. FRANKL LILI V, 26-iki mozgásmiivészeti bemutatóiára jwm a oeimagvar.rszsg legyironaban Akik elfelejtették megkötni a békét Riport arról, hogy Törökország és San Marino rmég mindig háborúban vann ak egymással (Belgrád, május közepén.) Belgrádi diplomáciai Körökben mosolyogva mesélték el az alábbi érdekes csoict: Egy Ismail Gtlieian iievii ankarai kereskedő, aki Törökország, Jugoszlávia és Itália között bonyolít le különböző kereskedelmi üzleteket, nemrég Belgrádból Rómába utazott. Valaki art ajánlotta neki, hogy érdemes lenne elmenni San Marinotsi is, mert el^je az Olaszország szivébe ékelt liliputi köztársaságban ujabban exportra alkalmas likőröket gyártanak és ezeket külföldön könnyen lehetne értékesíteni. Ismail Oelician cl |s ment Anconéba, onnan Riminibe utazott és a reggel induló autóbusszal felment a Titán-hegy tetejére épült köztársaságba. Az egyik oapitano regenti — igy hívják San Marino államfőjét, amiből kettő is van a kis országban — történetesen nem volt odahaza és török barátunk éjszakára is ott maradt. San Marino egyetlen kis hoteljében, a Hotel Titanoban szállt meg, annak rendje és módja szerint elküldte útlevelét a rendőrségre cs azt hitte, hogy tnasnapra, ha az államfő uicgérkpzik, elvégzi dolgát és utazhat tovább. Reggel, még mielőtt felkelt volna, keresték a rendőrségtől. Egy generális-uniformisba öltözött rendőr — San Marinoban minden rendőrnek tábornoki egjeuruhája van — parancsot kézbesített számára és a parancs ugy szólt, hogy azonnal menjen a rendörségre. Itt jegyzökönyvet vettek fel vele cs közölték, hogy további intézkedésig a köztársaság területét ncni hagyhat ja ct. Az ok: >Ön — mondották neki — ellenséges állani polgára és nein tartózkodhntik San Marino tcrüleletcn.* Szegény Ismail Gclician negyvennyolc órán keresztül inteniáltságban volt és kényelmetlen helyzetéből csak akkor szabadult meg, amikor « San Marino-i olasz konzul interveniált érdekében ás kijárta, hogy a török kereskedőnek vissza a djáik az útlevelét. Ismail barátunk ekkor elutazott és pedig anélkül, hogy a Titán-hegyről cinevezett San Marino-i likőr exportja tekintetében megállapodást létesített volna az arra illetékes San KlszüneiniHluiÉíis Mindazon rokonok, boldogult férjem főnökei, jóbarátok, ismerősök és egyesületek, kik felejthetetlen jó férjem, illetve apukáin temetésén megjelenésükkel, koszorú és virngudományaikkit fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, ezulon fogadják hálás köszönetünket. Ozv. K VKUS/.I JÁNOSNÉ, KISFIA és CSALADJA Bélyeggyűjtők! Csak GOBAT albumban gyűjtsünk, mert, az tökéletes. Kiadó: Bátori b>'lyuUhnr. Budaoost. IV. Városház u. li Marino-1 körökkel. Belgrádban felkereste a kereskedő a török követséget és előadta az esetet. Eleinte a különös históriának nem akartak hitelt adni és csak amikor Ismail Gelician az útlevelébe történt bejegyzéssel igazolta sanmarinoi internáltságának megtörténtét, kezdtek a dologgal foglalkozni. Lassanként aztán kiderült a következő tényállás: A világháború kitörésének második esztendeijében, 1915 májusában, amikor Olaszország megüzente a háborút a központi hatalmaknak, hadat üzent Ausztria-Magyarországnak, Németországnak, Bulgáriának cs Törökországnak San Marino is. Maga a pirinyó köztársaság a háborúban aktiv részt is vett: külön csapatot állított fegyverbe cs ez a csapat valóban hősiesen küzdött az olaszok soréban. A háború végén, amikor megindultak a béketárgyalások, San Marino is elküldte a maga delegátusait Vcrsaillcsbe és Trianonba és azokat a békeokmányokat, amelyek az antant hatalmainak békeszerződéseit tartalmazzák, az egykori központi hatalmakkal, aláírták San Marino békedelegátusai is. Amint ismeretes, a török békét csak jóval később írták alá. A többi békeszerződés már régen ratifikálva volt, amikor Törökország békedelegátusa megkötötték a maguk szerződését Sévresbon. Ezeken a tárgyalásokon azonban San Marino képviselői nem voltak felen. . Miért? ...Egészen prózai okok miatt... . _ . Abban az évben, 1920-ban gazdasági krízis hullámai szántottak végig a kis köztársaságon. San Marinonak tudvalevőleg csak Két bevétele van. Az idegenforgalom és a bélyegüzlct. A kis köztársasáp, amely a maga históriáját Dioklcciánus csásizár idejéig tudja visszavezetni, a legendák ködébe burkolt hőskölteményckkel, minden évben kiad egész csomó belyegsorozatot és abból tartja ferui államháztartását, hogy ezeket a bélyegeket a világ minden részébe eladja. Ezerkilencszázhuszban nem ' ment jól a bélyegüzlct, az idegenek se igen jöttek Rimini felől San Marinoba, szóval: — az államkassza nem tudta előteremteni azt a San Marinonak hatalmas összeget, amely egy sévresi utazáshoz szükséges. A delegátusok franciaországi kirándulása elmaradt cs San Marino nem irta ,ald a török békeszerződést. Közjogilag tehát a helyzet e pilloratban az, bogy San Marino husz esztendővel a világháború befejezése után még mindig háborúban van Törökországgal és az elmúlt husz esztendő alatt senkinek sem jutott eszébe megszüntetni ezt az egyébként semmi különös jelentőséggel nem biró állapotot. Senkinek se volt belőle kellemetlensége., kivéve szegény Ismail Geliclant, aki kénytelen volt 48 órai internállsdgot elszenvedni azért, mert — San Marinonak 1920-ban nem volt pénze ahhoz, hogy kiküldötteit Sévresbc elküldje... ' ' \ J. P.I* Pösíy éntür dő: 9,LIVIA"llieifiS Gyógyház Főorvos: Dr. Llchtanstaln Oéza. Elsőrangú ház Tökéletes konfort. Lift. Méltányos pausálkúrák, melyeknek összegében minden költség benne foglaltatik. Mérsékelt penzióárak. Kérjen prospoklust: DIAETKURHEIH ,,L I V I A" P1ESTYAN CSR. II nyugalomba vonuló Erdélyi professzor ünneplése (A Délmagyarország munkatársától.) Megható ünnepség színhelye volt szombaton délben az egyetem művelődéstörténeti intézete. Dr. Erdélyi László professzor tanítványai jöttek össze 70 éves nyugalomba vonuló tanárjukat ünnepelni. A volt tanítványok meghatottan gyűltek össze abban a szemináriumban, ahol professzorukkal együtt oly sok! időt dolgoztak. A tanítványok nevében dr. Zsámbéky László egyetemi tanársegéd mondott köszönetet a szeretett professzornak és méltatta a távozót, akit méltán áüitott munkás, tevékeny életével, mindig szerető szivével példaképül a tanítványok elé. — örök emlékezetünkben marad — mondotta — professzor ur mindnyájunk által annyiszor élvezett jósága, amely nem elégedett meg azzal, hogy a magyar történettudomány iránti rajongását belénk csöpögtesse, hanem ügyes-bajos dolgainkban is mindig szeretettel meghallgatott és szinte atyai gondoskodással segített bennünket az egyetemi élet göröngyös utjain. — A búcsúzás szomorúságába öröm ts vegyür, amikor visszatekintve professzor ur több mint negyven éves munkásságára, büszkén vallhatjuk mesterünknek azt, aki a magyar történelem alapvető társadalomtörténeti kérdéseit tisztázta, aki a székriyck eredetének kérdését megoldotta, aki Anonymus, Kczai cs a többi krónikák igazi értékére rámutatott, aki megalkotta a legteljesebb magyar történelmi rendszert és a legutóbb megjelent müvében a legteljesebb művelődéstörténeteit Büszkeséggel tölt cl bennünket az a tudat, hogy professzor urat vallhatjuk mesterünknek cs most, amikor a természet rendje szerint professzor ur megérdemelt nyugalmába vonul vissza, mi tanítványok vesszük át a magyar történettudomány zászlaját, hogy szeretet professzorunk nyomdiokairt haladva, az ö munkásságát tovább folytassuk. — Ezt szerettük volna demonstrálni egy, a munkáinkat magában foglaló Erdélyi László emlékkönyvben, azonban szomorú anyagi viszonyaink meghiúsította szándékunkat. Hogy pedig ragaszkodásunknak külső kifejezést is adhassunk, elhatároztuk, hogy szeretett professzor urunknak itt az intézetben emléket állítunk. — Midőn sok örömet és hosszú fáradságos évek után kellemes pihenést kívánunk szeretett professzor urunknak, abban vigasztalódunk, ha testileg nem is maradhat közöttünk, dc szelleme tovább is közöttünk jog maradni. Méltóztassék megengedni, hogy a tanítványok szeretetének és ragaszkodásának emléktábláját leleplezhessem és a tanítványok fényképalbumát átadhassam. Ezután Dinnyés Évának E.dé yi professzorról készült pompás donibormüvét leplezték le a tanítványok és átnyújtották a volt hallgatók fényképalbumát, amelyet Kopasz Márta egyetemi lektor dekorált művészien. Dr. Erdélyi László professzor megható beszédben búcsúzott növendékeitől, akik fájó szívvel váltak el, hogy professzoruk szellemét tovább terjesszék ugy a tudományos, mint a inindonnapji clctben. „Egy vidsm hűl a Balatonon" jegy füzet gondnélkilli pihenést nvujt; az elö- és utóidényben. A jegyfüzet gvor6 III. osztályon való utazásra ós 1 heti lakás és teljes ellátásra joeosit. — Ára P 59 — Kapható az lbjigz, Máv. Hiv. Menctjegyirodáibao, ,