Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-22 / 114. szám

DÉLMAGYARORSZÁG II Vendégforgalmi Szövetség alföldi munkája Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség Csongrádmegyei szerveinek és bizottságainak a megalakulása ünnepélyes keretek között történt meg. Ez a szövetség, amely ma már hatalmas szervezettel működik, állomásainak és kirendeltségeinek a hálózatát az egész országban kiépitette és ebbe a hálózatba most bekapcsolta Csongrád varmegyét is, amely a belföldi vendégforgalom szempontjából nagy figyelmet érdemel. Az országos központ megkeresésére dr. Dósa István alispán összehívta alakuló gyűlésre a városok és községek képviselőit, akik a gyütesen nagy számban jelentek meg. A gyűlésen megjelent vitéz dr. Bonczos Miklós főispán, az országos központ képviseletében Kaffka Károly rry őrnagy, az Országos Szövetség ügyvezető alelnöke, továbbá dr. Csergő Károly ny. alispán, országos elnök. Dr. Dósa István alispán részletesen ismertette az előzményeket és vázolta a vendégforgalom nagy jelentőségét, köszönetét fejezte; ki az országos központ azon akciójáért, amellyel ennek az alföldi vármegyének a megszervezését is programjába vette és felvenni kivánja a belföldi vendégforgalom országos szervezetébe. Ezután dr. Dósa Károly ny. tanácsnok, csongrádvármegyei osztályigazgató terjesztette elő az alapszabályokat, amelyeket a gyűlés elfogadott és ezzel az elnök a vármegyei bizottságot megalakitottnak jelentette ki, majd kimondotta, hogy a- vármegyében még Szentes, Csongrád, továbbá Mindszent, Algyő cs Tápc községek alakítanak helyi bizottságokat, a legközelebbi szervezés a tiszamenti városokra és községekre fog kiterjedni. A vármegyei bizottság elnökévé dr. Dósa István alispánt, társelnökévé Dobay Andor vármegyei főjegyzőt, előadójává dr. Dósa Károly vármegyei osztályigazgatót választották meg, a szentesi bizottság elnöke dr. K. Nagy Sándor polgármester, a csongrádié dr. P i r o ska János polgármester, Mindszent községé L ug os s y Sándor h. aljegyző, Algyő községé Z s ombolyai Péter főjegyző cs Tápé községé P ir o s k a Ferenc h. főjegyző. A megalakulás után az országos központ nevében Kaffka Károly országos ügyvezető-alelnök üdvözölte a megalakult uj bizottságokat és tolmácsolta az országos elnök gróf Széchenyi Károly üdvözletét is. Majd érdekes előadást tartott a belföldi vendégforgalom szervezéséről cs annak adatairól, amelyek legjobban mutatják, hogy a szervezésnek és a porpagp.ndának már eddig js mily eredményei mutatkoznak. Különösen kiemelte az országos központnak egy ujabb kezdeményezését, amely a Tiszavidék kultuszának minél intenzivebb felkarolását tűzte ki céljául és amely Csongrád vármegyét is a legközelebbről A 9 ÉVES FESTŐMŰVÉSZ criitli, mert ez vármegye egész hoszszában a Tisza mentén fekszik. Rcndkivül érdekes részletei vannak ennek az akciónak, igy például tervbe van véve egy tutaj-nyaralás szervezése a Tiszán Tokajtól Szegedig. Az érdekes előadás után, amelyet nagy tetszéssel fogadtak dr. Csergő Károly ny. alispán szólalt fel és különösen kiemelte a belföldi vendégforgalom szervezésének nagy jelentőségét, mely lehetővé teszi, hogy a különböző magyar országrészek népe egymással minél gyakrabban találkozhassék, egymást megismerje, emellett a nyaralók akik eddig külföldre mentek, megismerjék a magyar föld szépségeit. Ennek nagy szociális jelentősége is van, nirrt a vendégforgalom a falu népének és a vendéglátóknak már eddig is több, mint bnt és fél millió bevételt juttatott. Köszönetét fejezte ki grór Széchenyi Károly országos elnöknek és Kafíka Károly ügyvezetőalelnöknek fáradhatatlan munkájukért, amellyel az országos akciót oly nagyszerű sikerrel vezetik és irányítják. Köszönetét fejezte ki továbbá dr. Dósa István alispánnak az alakulőgyülés gondos előkészítéséért és megszervezéséért. A bizottság az elnök indítványára táviratilag íldvözöltc gról Széchenyi Károly országos elnököl. (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Képzőművészeti Egyesület legutóbbi tárlatán sokaknak -feltűnt az a kis festmény, amely a katalógus szerint ifj. Kuru ez Gyula szegedi festőművész alkotása. Senki sem ismerte ezt a művészt, senki sem hallotta a nevét s csak később derült ki, hogy a „Falu vége" cimii akvarell alkotója egy alig kilenc esztendős fiúcska, dr. Répássy Ivurucz Ernő festőművész kisfia, aki jelenleg a felsővárosi elemi iskola harmadik osztályának eminens növendéke. A titok kipattanása után még több nézője -akadt a képnek, hiszen a tárlaton szereplő képeket komoly műértők bírálták felül és minősttették alkalmasnak a kiállításra. A katalógus bevezetője büszkén hirdeti: „Kiállításunk Délmagyarország képzőművészeinek legszebb és legértékesebb műalkotásait kivánja bemutatni. Ennek biztosítéka az, hogy a beküldött műtárgyakat az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács kiküldött bizottságaként Szőnyi István és Burghardt Rezső képzőművészeti főiskolai tanárok, tanácstagok és dr. Krényay Ede tanácsi tisztviselő bírálták felül cs válogatták ki." A kiállítás közönsége ezek után teljes joggal volt kiváncsi arra, hogy ki lehet az a kis elemista, akinek festményét elfogadta ez a zsűri, aki annyira megállta a helyét, hogy beküldött nkvarelljéből még a legóvatosabb bírálók- sem kövotkeztettek a művész — életkorára. (Mert hát több, mint bizonyos, hogy ez a kis kép nem jutott volna a kiállítás paravánjára, ha a zsűri tagjai tudják, hogy a művész még a tizedik életévét sem érte el . . .) Ifj. Kurucz Gyula szüleinél lakik, a Felsötiszapart egyik bérházában, a 22. szám alatt, atiol csupa apró lakások vannak, egy- és kétszobásak és ahol csupa nagyon szegény ember lakik. A kis, kétszobás lakás a földszinten van, a sarokház Tiszára néző frontján, dc ablakaiból nem anyn.yira a Tiszát, mint inkább a parti töltést, a villamosvasút vágányait, meg a tavaszi kékségbcD pompázó eget lehet látni. A kis művész édesapja dr. Répássy-Kurucz Ernő. Beszélgetés közben nemigen lehet megállapítani, hogy mire büszkébb: dupla doktorátusára e, üzemen kivül helyezett ügyvédi diplomájára-e, saját művészi képességeire, a falakat elborító színes, hangulatos fcstmcnyeirc-e, vagy pedig Kisfiára, aki olyan alaposan megtréfálta sikerével a szigorú zsűri tagjait. A lakás különben messziről elárulja, hogy tnüvésznép tanyája. A falakat teljesen elborítják a rájuk függesztett kcpek. Az első szobában, amely ebédlő is lehet, dc inkább szalon, vagy műterem — bútor ugyanis alig van benne — a szines, hangulatos képek után a kályha a legfeltűnőbb jelenség. Egyszerit, fekete' vaskályha, ot't áll az ajtó melletti sarokban, dc ugy látszik, eredeti hívaFájdalmaitól szabadul meg rheumánil, köszvénynél, ischiasznál, ha tbermálts kurála lehetővé teszi, hogy közvetlenül a kénes hőforrásokban fürödjék. A modern orvosi tudomány ezen ideálját valóra váltja TRENCSÉNTEPLIC gyógyfürdő Uj hegyi Jhermalfs strandfürdője a legszebb Középeurőpbban A