Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-21 / 113. szám

Szombat. 1958. május 21 DÉLMAGYARORSZÁG 3 „Az elmúlt évi gazdasági konjunktura novembertől kezdve megtorpant" « Érdekes adatok és megállapítások a szegedi kereskedelmi és iparkamara évi jelentésében (A Délmagyarország munkatársát ól) A szegődi kereskedelmi és iparkamara dr. Tonelli Sándor főtitkár szerkesztésében most tette közzé 1937 közgazdasági viszonyairól és munkásságáról szóló rendkívül érdekes és tartalmas évi jelentését. Az év elején lefolyt kamarai választás alkalmából a kamara pontos statisztikát állított össze kerületének iparosairól és kereskedőiről, mely szerint az iparosok száma dacember 31-ón 30.641, a kereskedők száma pedig 21.534 volt, ami jelentős emelkedést jelent. A kamara az önálló iparigazolváinyokkal rendelkezők számának emelkedését annak a konjunktúrának tulajdonítja, amely az 1937. év folyamán észlelhető volt. A mezőgazdaság vásárlóképességének növekedése az egész vonalon éreztette a hatását: javult az iparosok és kereskedők helyzete — mondja a kamarai jelentés —, megindult a tartozások visszafizetése, emelkedtek az agrárius jellegű vár rosokban az ingatlanárak, de különösen nagy emelkedés volt a földárakban tapasztalható. Minden további magyarázatot feleslegessé tesz az az egy példa, hogy Makón hozzávetőleges számítás szerint 4 millió pengőre teszik azt az összeget, amely vöröshagymából folyt be. Ilyen és hasonló jelenségek kedvezően befolyásolták az egész kerület közgazdasági viszonyainak alakulását. Sajnos a kedvező helyzet nem bizonyult állandónak, körülbelül november derekától 1 kezdve a konjunktúrában megtorpanás következeit be. A nagyobb vállalatok, amelyeknek összeköttetései a nemzetközi piacokra is kiterjednek, azt jelentik, hogy ettől az időtől kezdve az ipar foglalkoziatottsáya erősen alábbhagyott és az év vége felé legfeljebb a megelőző esztendeinek 75 százalékára, volt tehető. Érdekes azonban, hogy amint a konjunktúrának hullámgyürüi csak elkésve jjutottak cl a kisiparosok és kiskereskedőik ajtaihoz, az év végéig ezek még nem érezték a konjunktura megakadását, vagy visszahajlását. Ebből a szempontból egyébként a jelentés, amely 1938 január elsejével zárul, némileg a tulhaíadottság képét mutatja, ami természetes folyamánya az időközben bekövetkezett súlyos politikai és gazdasági változásoknak. Részletesen foglalkozik a jelentés a kerület speciális mezőgazdasági és állattenyésztési produktmr iii uk, a paprikának, hagymának, gyümölcsnek, 'arc <cuak, baromfinak és tojásnak értékesítési visiva.ya:v.'l. 4 paprikánál, a hagymánál az értékesítési viszonyok kedvezően alakultak, amit az egykézrendszer hivei természetesen igyekepnek a inonopoliumos, illetőleg szindikátusos rendszer javára elkönyvelni. Maga a kamarai jelentés nem helyezkedik dogmatikus álláspontra. Felveti ellenben azt a kérdést, hogy ha az egész vonalon az úgynevezett altruista alakulások veszik át a gazdasági ügyek lebonyolítását, ki fog végezetül adót fizetni és ki fogja az állam gazdasági felépítményét eltar* tani? Érdemes megemlíteni, hogy a jelentés külön fejezetben fofglalkozik a kerület egyes nagyobb városainak és helységeinek gazdasági helyzetével. Ebben a felsorolásban szerepelnek: Baja, Békés, Békéscsaba. Csongrád. Gvula. Hódmezővásárhely, Orosháza, Szarvas, Szentes és Szeged. Igy a jelentés, amely részletesen .foglalkozik egyik fejezetében az egyes ipari és kereskedelmi szakmák viszonyaival, az egyes fontosabb helyek lokális helyzetképére! is kiegészül és valósággal egy esztendőről szóló monográfiának a jellegét ölti magára. Egyik érdekes része a jelentésnek az, amely a főváros és vidék egymáshoz való viszonyának ismertet ésével foglalkozik és felsorolja mindazokat a panaszokat, amelyek a vidéki iparosok és kereskedők körében a mellőzöttség érzését váltják ki. Ezzel szemben a jelentés az elismerés hangján emlékezik meg az iparügyi miniszternek az iparvállalatok decentralizálása ügyében megindított akciójáról. Különösen nagy súlyt helyez a szegedi kamara a tarifapolitika olyan irányítására, hogy azok a nehézségek és helyzeti viszonyokból adódó terhek, amelyek a vidéki városokat sújtják, megfelelő tarifá'is intézkedésekkel kiegyenlítessenek. Az egyes kérdések között, amelyeik a kamarát az elmúlt évben foglalkoztatták, szerepelnek a munkaviszony egyes kérdéscinek szabályozása, a kereskedelem képesítéshez kötése, a mestervizsgák intézményének bevezetése, az idegenforgalom előmozdítása, a kereskedelem és a szövetkezetek egymáshoz való viszonya, a vásárok ügyének rendezése, a nyilt árusítási üzletek zárórájának nicgPROFEIAhertkabaré MEGNYÍLIK szombaton este 9 Órakor. A kabaré taglal közismert kiváló művészek. Műsoron a fővárosi habarék legfrissebb uidonságal. Szigorúan családi műsor! Delépődil nincs! — Szolid, polgári árak! — Minden szombaton u I műsor! állapítása és a vasárnapi munkaszünet uj szabályozása. Érdekes, hogy a kamara megállapítása szerint a vidéki kereskedelem és ipar hangulata egyre erősebben fordul az országos vásárok ellen és ezeknek visszafejlesztését kivánja. Ezzel szemben a városok, de különösen a falvak pénzügyi okoknál fogva azt szeretnék, ha minél több vásár tartására kapnának engedélyt. A kerület egyes helyein nagyon megerősödött az a mozgalom, amely a szabott árak rendszerét általánossá szeretné tenni. A kamara irodája dolgozott is ki egy ilyen szabottár-tervezetet és azt tudomásulvétel, illetve jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszter elé terjesztette. , ' A jelentés befejiező részében teljes képet nyújt a kamarai kerület ipartestületeiről és kereskedelmi egyesületeiről. Az ipartestületek személyi és háztartási viszonyairól a kamara irodája érdekes táblázatos kimutatást állított össze, amely azért érdemel figyelmet, mert az ipartestületi hálózat átszervezése után első izben nyújt képet egy kamarai kerület kézmüvesiparosságának érdekképviseleteiről. A hercegprímás* Glattfelder és Raffay püspökök beszéde a „zsidójavasSafiról" a felsőház bizottságában „A törvénynek nem szabad az igazságossággal és a felebaráti szeretettel ellentétbe kerülnie" Budapest, május 20. A felsőház egyesitett bi- I zottsága pénteken délelőtt megkezdte az ugynevezett »zsidójavaslat« tárgyalását. A vita során egymásután mondottak nagy figyelmet keltő beszédeket Serédi Jusztinián biboros-hercogprimásf, Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök. Raffau Sándor evangélikus püsoök. Az első felszólaló Serédi Juszfinián hercegprímás volt, aki általánosságban azt kívánta megjegyezni, hogy nem hive a retroaktiv törvényeknek, mert ezek igen sok zavart okoznak, amikor például kész jogügyleteket és szerzett jogokat hatálytalanitanak. — 4 tőrvénynek nem szabad az igazságossággal és helyes felebaráti szeretettel ellentétbe kVrülnie. Az igazságosság mind egyéni, mind pedig kollektív értelemben mindenkivel szemben kötelező és mindenkivel szemben egyforma. Ezután igy folytatta a hercegprímás: — Minthogy ennek a törvényjavaslatnak 1. szakasza termüiushoz köti a megkeresztelkedett zsidók asszimilálódásának vélelmezését, de nem mondja meg világosan, faji, vagy vallási szempontból tekinti-e az asszimilálódást, egyházi vonatkou zásokban kötelességemnek tartom annak megállapítását, hogy a keresztség szentségét semmiféle embéri törvény által terminushoz kötni nem lehet, mert az érvényes keresztség hatálya örök időkre szól. <—i Méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra a következetlenségre, amely a törvény idevonatkozó szakaszában mutatkozik meg, amikor azokat a gyerekeket, akik zsidó eredetű szüleikBelvárosi Mozi Ma és mindennap: Elcserélt ember Bónyi Adorján müve filmen. KISS FERENC, MALY, DAYKA, PETHES, VASZARY stb •C o rzO Moll Mitól hétfőig Nem reprii Vörös Pimpernel visszatérése Orczy bárónő világhírű regényenek folytatása iilmen. BARRY BARNES, JAMES MASON.