Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-17 / 109. szám

Kedd, 1938. május 17. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A Színpártoló Egyesület nem engedi lebontatni a makói színházat Megfellebbezték a lebontást elrendelő polgármesteri határozatot és elhatározták a színházépület kijavítását (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a inakói nyári színház fából készült épületét az épí­tészeti, tüzrendészeti é$ rendőri hatóság élet­veszélyes állapotban lévőnek minősítette 6 a hivatalos szakértői vélemények aúapján a polgármester határozatban hivta fel a szín­házépület gazdáját, a Csanádmegyci Sziupár­toló Egyesületet, hogy a színházat záros ha­táridőn alatt bontassa le. A színházpártoló egyesület vasárnap tartott közgyűlésében, amelyen a régi tisztikart egy­hangúlag újraválasztották, foglalkozott a színházépület sorsával. Az egyesület megbi­záfából végeztetett ellenőrző szakértői szemle a színházépület éfetveszélyessége tekintetében elterjedt hireket túlzottaknak minősítette s megállapította, hogy megfelelő arápyu javí­tási. munkálatokkal az épület továbbra is megfelelhet rendeltetésének. A közgyűlés e megállapítás alapján egy­hangúlag állási foglalt a szinházépület lebon­tása ellen, mert ha ez bekövetkeznék, uj szin­házépület építésére belátható időn belül nem kerülhetne sor. Az épület karbahelyezésérc cs használhatóságának biztosítására szükséges munkálatok költsége 20—25 ezer pengő lebet s ezt az összeget a gzinpártoló egyesület meg­felelő kormánysegélyből és társadalmi gyűj­tésből biztosíthatónak tartja. A közgyűlés utasította az ügyészt, hogy a lebontást köve­telő polgármesteri határozatot az alispánhoz fellebbezze meg, NikeJszky polgárrester pedig mint a gzinpártoló egyesület választmányi tagja, a színház újjáépítésére, il'etve kijavítá­sára irányuló akció vezetését vállalta azzal, liogy a szükséges átépítési tervet és költség­vetést elkészítteti s annak alapján a fedezet előteremtésére megindítja a tárgyalásokat. FRANKL LILI 26-iki mozgásmüvészeti bemutatójára a Délmagyarország Jegyirodájában „0 Földközi-tengeri humanizmus mégegyszer rendre szólítja fel és észre akaria téríteni az embereket" Jean Desfhieux előadása a Revíziós Liga vasárnapi matinéján (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délelőtt a zsúfolásig megtelt egyetemi aulában ér­dekes előadást tartott Jean Desthieux, a nizzai Földközi-tengeri akadémia főtitkára, a kivéló iró, akinek nem egy könyve szól a trianoni béke igaz­ságtalanságáról. Az előadást a Revíziós Liga ren­dezte és képviseletében Szegedre érkezeit Lukács György nyugalmazott miniszter, aki az előadás megnyitásakor üdvözölte a kitűnő francia irót és ismertette a közönség előtt eddigi munkássá­gát. Ezután az érdekes arcú Jean Desthieux tar­totta meg előadását a Földközi-tengeri humaniz­musról. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában megem­lékezett a Földközi-tengeri országok humanizmus kongresszusáról, amelynek nemcsak a klasszikus humanizmus földjén támadt visszhangja, hanem minOcnütt, ahol az embereket és népeket elvá­lasztó ellentétek, pártok közötti gyűlölködés, el­lentmondó misztikus tanok özöne között jóhisze­mű emberek kérik és várják, hogy erkölcsi tartal­mat, követésre alkalmas tant kapjanak.,. — A humanizmus — folytatta előadását — nemcsak a klasszikus gondolatok és szabályok váza, hanem főképen az ember által alkotott és az emberrel foglalkozó tudomány. A humaniz­mus a civilizáció poggyásza és jármüve. — Azért vagyunk itt — mondotta ezután —, hogy meghallgassuk annak a Földközi-tengernek tanácsait, mely látta eltűnni az összes civilizáció­kat, vallásokat, legendákat, amelyek az emberiség bölcsődalai voltak. .4 Földközi-tenger még egyszer rendre szólítja fel és észre akarja téríteni az em­bereket. Emlékezzenek — mondotta — a költőre, aki az összes többi költők atyja volt, a zsidókra, akik az igéret földjét keresik, h'rfs:tiisra, aki a halakat és a kenyeret megsokszorozta, arra a yjó hirre«, amelyből annyi hit született, Piátóra• aki köztársaságában körvonalazta annak a társ-at­dalomnak tervét, melyet semmi sem választott volna el, mert sem jobboldal, sem baloldal nem lett volna, hanem egyben mindkettő és amely megőrizte volna a szabadságát és annak az egyén­nek tekintélyét, akitől a Földközi-tenger költői megtanulták azt, hogy ne akarjanak uralkodni az embereken, de győzzék lc magukban az eredendő állatiasság kirobbandzát, uralkodjanak magukon és mindég jobban civilizálják önmagukat. Ez az a humanizmus — fejezte be nagyhatású előadását, amely után percekig hangzott a taps —, amelyet ml ajánlunk. Az előadást Lukács György tolmácsolta ma­gyarul. Jean Desthieux az egész vasárnapot Szege­den töltötte, megtekintette az egyefpmi épülete­ket, a Fogadalmi templomot, a Dóm-teret, a Pántheont, délután pedig autón a trianoni határra tett kirándulást. Barátainak, rokonainak, üzletfeleinek küldjön ajándékba féláru utazásra jogosító igazolványt. Délmagyarország kiadóhivatala. Kerékpárosok! Elsörendll kerékpárokat ongodmányoa ár­ban részletre adom. Gumikat ts alkatrészeket árban kaphat Szántó Sándoraéi. Szeged, (Kiss D. palota) KI*. U. 2. Vasvillával leütötte a falbontó betörőt „Azért akartam lopni, mert mostohaanyám éheztetett, már több napja nem ettem..." (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszéken dr. Molnár István cgyee­; bíró hétfőn tárgyalta Bakos József 20 eszten­cii s 31-én este mekisérelte Kocsispéter dős átokházii legény lopási ügyét. Bakos raár­György átokházi gazdálkodó házfalát kibonta­ni és így bejutni a házba, a zajra a gazda fi­gyelmes lett és megzavarta munkájában. Ba­kos menekülni igyekezett, azonban a vasvillá­; val felfegyverzett gazda utána vetette magát,. Bakos a kezében lévő ekeceorogzlyávaj védeke­zett, végül is a gazda kerekedett felül, aki a falbontó betörőt vasvillával leterítette. A törvényszék előtt Bakos beismerte bű­nösségét és azzal védekezett, hogy éhes volt, ezért akart lopást elkövetni. — Mostohaanyám van — mondotta a vád­lott —, aki nagyon rosszul bánik velem. Csak akkor kapok enni, ha napszámba megyek és pénzt hozok haza. Márciusbnn azonban min­dig esett az eső, nem lehetett dolgozni cs igy nem kaptam enni. Amikor elhatároztam ina. gain a lopásra, akkor már több napja éhez­tem . . . A biróság kihallgatta a gazdát, aki elmon­dotta, hogy Bakos majdnem agyonvágta őt az ekeegOroszlyáva], igy js jelentékeny sérü­lést ejtett rajta. Bakost csak a szomszédok segítségével tudta elfogni. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Bakos Józsefet lopás kjséletébcn cs ezért hathónupi börtönre itélte. —ooo— Felakasztotta magát egv 82 éves asszony (A DéHmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délután a Cgaba-ucca 57. számú házban öngyilkosságot követett cl Masa Sándorné 82 esztendős asszony, aki leánya háztartásában éldegélt,. Masáné vasárnap délután egyedül tartózkodott otthon, amikor hozzátartozói hazaérkeztek, megdöbbenve látták, bogy az örog néni holtan függ a szobája falán lévő fogason. A helyszínre kiszállott rendőri bi­zottság megállapította, hogy Masa Sándorné egy székre állva dugta fejét a hurokba, majd a szélvet maga alól kirúgta és igy rnaradt, függve a fogason. Mire rátaláltak, "már több óráin halott volt. Hétfőre virradó éjszakán a Zcrge-ucca 10. számú ház lakásában holtan találták özv. Schweitzer Jánosné 03 esztendős kifőzőnőt. Egyik lakó fedezte fel hogy az asszony holtan fekszik szobájában. Mentőket, hívott, dc azok. is csak a beállott halólt konstatálhatták. X rendőrorvos megállapítása szerint a halált szívszélhűdés okozta, a pontos okot azonban a boncolás lesz hivatva megállapítani. Késes merénylet áldozata lett vasárnap éj­szaka Opál Imre 29 esztendős Aign0r-telcpi gyárimiip.kás. Éjfél'tájban a Tisza Lajos­kőruton igyekezett hazafelé, amikor több is­meretlen fiatalember a sötétben megtámadta. Egyiküknél kés volf cs a késsel összeszur­kálta Opált, akit "a kórházban régzegitettek­első segélyben. A rendőrség keresi az éjszakai útonállókat. üzlethelyiség kiadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom