Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)
1938-05-11 / 104. szám
t Szerda, 1958. május IT. D t V. M A f. V \ P n U s 7 A G A felsőház összes szónokai erélyes fellépést sürgettek a szélsőséges akciók ellen Széli József belügyminiszter : ,,Nem ajánlom senkinek, hogy a magyar állam törvényeivel ujjat húzzon" Budapest, május 10. Szontdgh Jenő nagy beszéde és Széli József belügyminiszter felszólalása volt a felsőház keddi ülésének az eseménye. Majzik Viktor előadó ismertette a titkos választójogról szóló javaslatot. Ezután Szontágb Jenő v mondott nagy beszédet. Azzal kezdte, hogy még egy olyan választás, mint. atmcly legutóbb volt, a magyar parlamentarizmus halálát jelentené. Ezután az úgynevezett fajelmélet ellen beszélt. — Én, mint keresztény ember — mondotta —, nem helyezkedhetem más álláspontra, mint arra, amelyre a vallásom tanít. Ha egyszer valakit szabad akaratából megkereszteltek, az éppen olyan keresztény, mint én, vagy mások, akik kereszténynek születtek. A fajelmélet még Németországban sem sikerült. Ott is egy ködös wotani elméletet állítottak fel. Gróf Széchenyi Bertalan elnök ekkor figyelLoeztette, hogy térjen a tárgyra. Szontdgh Jenő a továbbiak során a földbirtokpolitika problémájáról beszélt, amely talán még erösebb agitációs anyag lesz a legközelebbi választásnál. Statisztikai adatokat olvasott fel, amelyekkel azt bizonyította, hogy Magyarországon agitációs jelszavakkal irányított földbirtokpolitíH kával nem lehet megfelelő eredményt elérni. Utalt Horthy Miklós kormányzó bölcs rádiószózatára, amely erre a kérdésre is kitér. A továbbiakban több erélyt és cselekedetet kért Darányi Kálmán miniszterelnöktől, akinek nagy tisztelője. Hangoztatta ezután Szontágh^ hogy az országiban két fél; izgatás folyik. Az egyik a formák megtartásával történik egy politikai párt segítségévei, b második a föld clatt fejt ki tevékenységet. Példaképen felhozta, hogy mostanában Budapest uccáin ezerszámra vannak olyan emberek, akik a zsebükben egy titkos szervezkedés igazolványaival járnak-kelnek, részint azért, mert tagjai a titkos szervezetnek, részint azért, mert olyanok, mint 1918-ban a mnegijedt burzsujok«, akik a szoeidlde. Tnokrata párt tagsági igazolványát rakták a zsebükben. — Ez nem hisztériás megállapítás — folytatta —, nem lehet a felsőházat megvádolni, hogy rémképeket lát, de a tüneteket figyelembe vévo, nemcsak ő, de a felsőházban igen sokan a legsúlyosabb aggályokkal vannak eltelve. Ezekkel a jelenségekkel szemben a legnagyobb eréllyel, férfias bátorsággal kell fellépni. A javaslatot a legnagyobb aggodalommal fogadja el, ezt azért teszi, mert a két rossz között a kisebbik rosszat kell választania. Ezekkel a szavakkal fejezte be nagyhatású beszédét Szontágh Jenő: — Én keresztény ember vagyok és hiszek a felettünk álló Úristen mindenható kegyelmében, annak az Urnák a kegyelmében, aki egyformán Istene a magyarnak, a németnek, a tótnak, a románnak és Istene a zsidónak is. tfnnek az Istennek a kegyelme kilencszáz évig fenntartotta országunkat, amelyben a kereszt sohasem lehet üres jelkép, vagy jelvény. Ez az Isten nem fogja megengedni, hogy bármely nép gyarmata, függvénye legyen a magyar nemzet és nem fogja megengedni, hogy bármely nép, ha még olyan erős is, leigdzzon bennünket, hanem frtin lo/jjuk tudni tartani ezt az országot a Duna . medencéjétől a Kárpátokig. (Hosszantartó taps.) Vásáry József volt a következő felszólaló. Hivatkozott a kormányzó rádiószózatára, majd az általános politikai helyzetről beszélt és kijd'entette, hogy minden nagy szövcséghcz való ragaszkodás csak illúzió, ez a nemzet csak önmagára számithat. A törvényjavaslatot azért nem fogadta el, mert az nem fog közmegnyugvást szerezni. A nemzet többsége türelmetlenül várja, mikor csap le erélves kézzel a kormánv azokra, akik itt felforgatást akarnak - előidézni. Papp József elfogadta a javaslatot. Fontosnak tartja, kövessen el a kormány mindent a most folyó izgatások ellen, amelynek végcélja a parlamenti élet tönkretétele. Nem eleg<endők a kormánynyilatkozatok, tettekre és cselekedetekre van szükség. Széli József belügyminiszter szólalt fel ezután. Hangoztatta, hogy a kormánynak biztosítania kellett, hogy a választójogból az oda nem való elemek kizárassanak, a visszaélések, a demagógia kiküszöböltessék. A tőrvényjavaslat megalkotásánál egy cél vezette a kormányt: a nemzet érdekeinek a szolgálata. Ezután arról beszélt, hogy az utóbbi időben; külföldön történt események bizonyos mdkonyos hatással voltak a magyar társadalom egyes rétegeire. Bizonyos elemek — mondotta a miniszter — most a jobboláaliság álruhájában akarják a tömeg niu-rtalanságát szítva, a forradalom bacillusait elhinteni. Erős a hite, hogy az igazi jobboldali hazafias érzésű po'iiikusok felismerték azt, hogy a demagóg, hazafiatlan, önző törekvések sora éppen a valódi jobboldali poii.ika sárbarántását és lealacsonyitását jelenti. Biztosit mindenkit. hogy a kormány és a közrendéri felelős belügyminiszter, cl van határozva arra, hogy minden, az ország alkotmánya és közrendje ellen irányuló kísérletei a legerclycscbben megakadályoz és megtorol, majd emelt hangon igy folytatta: — Felelősségem teljes tudatában kijelentem azt is, hogy erre nemcsak a szilárd elhatározásom és kemény akaratom van meg, hanem megvan erre a szükséges lehetőségekre és minden eshetőségekre elegendő erejil és mérvű felkészültségem is. Nem ajánlom sekinek, hogy az ezeréves magyar alkotmánnyal és annak törvényeivel bárki Is ujjat húzzon. Széli Józsefet megéljenezte a felsőház. Ghizy Elemér a javaslat ellen beszélt és a falforgató irányzatok tevékenységére hivta fel a kormány figyelmét. A vitát szerdán délelőtt folytatja a felsőház. »Az emberiség legszentebb joga, hogy olyan társadalomban éljen, amely a szeretet és a teljes szabadság elvén épült fel« A szegedi egyetem díszes ünnepségen avatta díszdoktorává Sydney Bruce Snow amerikai unitárius lelkészt — A díszdoktor nagyhatású beszéde az emberi jogokról (A Délmagyarország munkatársától.) Keddc délben avatta díszdoktorrá a szegedi egyetem dr. Sydney Bruce Snow amerikai unitárius lelkészt, a maedvillei theologiai akadémia igazgatóját, a magyarság igaz barátját cs lelkes szószólóját azokért az érdemekert, amelyeket Magyarország tragikus sorsának a külföld előtt való feltárásával szerzett. A díszdoktorrá avatási ünnepség az egyetem aulájában folyt le ünnepélyes keretek között. A közönség soraiban megjelent dr. Eysen Tibor miniszteri tanácsos a kultuszminiszter képviseletében, dr. Baranyai Zoltán tanácsos a külügyminiszter képviseletében, dr. vitéz Imecs György főispán, dr. Pálfy József polgármester, Józan Miklós unitárius püspöki vikárius, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes, dr. Szepessy Aladár pénzügyigazgató, Szűcs Endre postafőigazgató, P a raszkay Gyula törvényszéki elnök, dr. Tóth íme kormányfőtanácsos, a honvédség tisztiküldöttsége és mások. BelvAiod Mozi Ma otoljArfl zendai fogoly Korzó Mozt Szerdától péntekig Ham Alhers és Olga Tichechova nagy. szabású filmje a Sárga lobogó Tzgr.luiaa' kalanrfortilm Sydney Bruce Snow papi palástjában az emelvény elött foglalt helyet, vele szemben a másik oldalon ült felesége dr. Gelci József rektor felesége mellett. Az egyetemi tanács bevonulása után az egyetemi hallgatók elénekelték a Himnuszt, majd dr. G e 1 e i József rektor üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy a Ferenc JózsefTudományegyetem matematika- és természettudományi kara dr. Sydney Bruce Snow-t a jog és igazság eszméinek odaadó és önzetlen szolgálatában végzett munkája elismeréséül honoris causa doktorrá avatja. Dr. F r ő c h 1 i c h Pál, a matematika- és természettudományi kar dékánja ismertette ezután a díszdoktorrá avatás előzményeit. Elmondta, bogy Sydney Bruce Snow 1920 őszén Erdélyben járt, félévi ottartózkodása során megfordult 103 községben, adatokat gyűjtött az elszakított magyarság sorsára vonatkozólag, majd hazatérőben Londonban és hazájában Amerikában számos előadást tartott erdélyi tapasztalatairól. Sok tekintélyes politikust megnyert a magyarság ügyének felkarolására cs hogy az Egyesült Államok szenátusa nem ratifikálta a békeszerződéseket, abban nem kis része van Sydney Bruce Snow-nak. a Kolozsvárról menekült Ferenc József-Tudományegyetem ugy érzi — mondotta —. el-