Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-10 / 80. szám

Vasórnau. TD58. április 10. DÉLMAGyARORS/ÁG 8 Négy hamis taiiuvaiiomás egy nöfartási perben (A Délmagyarorsság munkatársától.) Monstre hamist anuzási pert társryalt a sze­gedi törvényszék Suruy-tanácsa. Csauytelekiek Kerültek a törvényszék elé egv nőt-artási per­rel kapcsolatban tett tanúvallomások miatt. I'l. Dali István 65 esztendős csanyteleki föld­műves ellen a felesége port indított ieiglence nőtartás miatt. Bali egy sereg crnbert szer­zett tanukul, akikkel azt igazolta a biróság előtt,, hogv no'P azért hagyta cl a felesége, mert 3 megverte az asszonyt, hanem azért, inert éppen az asszonv verte meg őt. Ezek a tanuk megjelentek a biróság előtt és Bali Ist­ván intencióinak megfelelően totlck vallo­mást. A dolog azonban kiderült, valamennyiük ellen megindult az eljárás. A törvényszék előtt valamennyi vádlott égadta bűnösségét. Azzal védekeztek, hogv unit elmondottak a nőtartáei porbon, az gaz volt. Látták — vallották —. amint az isszony és fia ütlegelik az öreg gazdát. Az érdektelen tanuk vallomásából azonban a örvényszék megállapította, bogy a vádlottak öt világrészben ismert gyér szavatol az Aspirin-tabletták jóságáért. A valódiság ós megbízhatóság jele a tablettákba préselt Bayer-kereszt, ami feltétlen biztosítéka az előnyöknek, melyekért a gyár hírneve éli jót A S P I R I N tatvftták k m < 0 5 * 1 x X a «u O o DE OÖYEIJONK MINOIO A BAYEH-KERESZTM! Dt OOYEUONK MINŐIG A •AYEtKCRESZTRf I £ annakidején hamisan vallottak. Egyrésjük. például azt vallotta, hogy a verekedés a tor­nácon folyt lc és ők az uccáról nézték azt végig. Viszont, kiderült, bogy az uccáról nem uem lehet a verendára látni. A biróság id. Bali Istvánt egyes-tcndH börtönre. Kulik Lajost, ifj. Bali Istvánnét, Kulik Menyhértnél, Kulik Lajosnét pedig fe­jenkipt ncgy-négyhónapi foghá-ra ítélte. Az itólet nem jogerős. Juhász Gyula Váradon Irta DUTKA AKOS Magyar Holnapi Ragyogó századbeli álomvilág, milyen más voltál, mint a magyar ma és a magyar bolnap Kötöttünk leselkedő szomorú kísértetető. 1908, éppen most 30 éve, amikor a magyar ifjúság éppen ugy, mint az akkori Európa, mindennek éppen az ellenkezőjét hitte és akarta, mint ma. Esztétikában, irodalomban, politikában és filozó­fiában cél 6s hitvallás volt az ember egyénisége, az clkülönbözés, a hit abban, hogy mindenkinek adnia kéli lé kéből valamit az egyetemes nem­zeti és embert kultura oUdrdra. Adni valamit ér­zésben és gondolatban, jellemben cs i'ajaulyban, inert mindenki csak annyit ér, amennyire érző és gondolkozó ember. Ez a kor az egyéniségek kora volt. A nyájat, a szervezett tömeget méltat­lannak érezte volna arra, hogy az egyéniség útját és akaratét gáto.hassa, vagy diktálhassa. A gép élete meg gyermekkorát élte és a gépet nem teljesítményeiben, nem rdkordallitó ere,eben cso­dáltuk, hanem mint a szellem alkotását dicsőítet­tük. Emlékszem, mikor Blériot átrepülte a La Manche-csatornát, Juhász Gyulával együtt köny­nves szemmel lelke:-ad tünk a kávéházi asztal mel­lett, hogy Ikarusz legendája valóra vált. Dc soha­sem gondoltunk arra, hogy a tökéletes Daimler­motor kiienyészt majd egy so/őrtipust, amely gé­pekkel százmilliós tömegekre kényszerítheti akara­tát. Ma senkinek som jut eszébe, hogy Qalilleitől Pasteurig éss üzent-Györgyi, professzorig minden titok rejtélyének megoldását, kulturát, művelődést cs boldogulási lehetőséget nem egy, hanoin sok gondolkodó fejnek, a sok alkotó szellemnek kö­szönheti az emberiség. Annak, hogy nem volt nyáj, annak, hogy nem volt érzés és gondolat nélküli eszköze a végrehajtó hatalomnak. A lélek szabadsaga, a gondolat szárnyalása, az elkűiönbü­zés természeti törvénye fűtötte azokat az ideálo­kat, amely 1908 őszen a magyar Holnapról álmo­dott. E különbözni, dc összefogni. Ez a gondolat hívta életre Váradon a magyar álmodók és szomorú tr.e-és-ek kis csapatát, akik először döbbentek ,rá a félclme'es magyar igazságra, hogy egyedül va­gyunk a népek nagy versenyében. Nem véletlen az, bogy Juhász Gyula Váradon ébredt magy .,-­sdgának és egyéniségének igazi tuda­tú a. Ady Endre Párisból jött, ahol ráeszmélt a szinte fajtakáromló iszonyatos felkiáltásra: Jaj, mit ér az ember, ha magyar! Ma egészen más értelme zug körülöttünk ezeknek a szavaknak, mint akkor elő­ször felháborodtak rajta szemforgató magyarok. Ma mindenki érzi és tudja, bogy ez az egyedül­valóságunknak, a tesívértclonscgünknck az ön­marcangoló lirai sikoi.ása. Váradon akkor kevés túlérzékeny idegü fiatal költőben megmozdult en­nek az egyodülvalóságuak a sorsdöntő félelme. Ju­hász Gyula a végeken, a határokon, idegen nem­zetiségű félvái atkákban ébredt tudatára ennek a testvértelon magyar sorsnak. Amikor jámbor barmok szemének tükrében látja meg a magyar föld, a magyar sikság szépséget és gondol arra, hogy milyen kevesen és milyen tos tv értetlenül ál­lunk itt Európa közepén. Ugyanezzel a gondolattal és tudattal érkeztem én meg akkor az amerikai kivándorlók közül. Ke­let és Nyugat között a Körös-völgy kapujában találkoztunk. Ady már elment, de ott vajúdott körülöttünk a jiild meg a város és mindaz a sok cs azóta ts megoída '.a.i mrgyar érzéskomplexum, amelynek ma kieebb-nagyobb falukutatók, társadalombölcsek, politikusok kereriik a megoldását, vagy sírják a panaszait. Az Erdélyi Józsefek, az Illyés Gyulák bőven ömlő magyar panasza ott fakadt fel először Váradou a mi szi­vünkön cs a mi szánkon. Az én akkor megjelent könyviemnek a cimű volt: Föld meg a város. Ez a könyv hozta közel hozzám Juhász Gyulát, cz a könyv vetette fel köztünk a magyar vajúdó szo­morúságokat, amelyekről a változott idők uj em-. berei sokszor olyan csodálatos megdöbbenéssel kérdik: Mi ts volt az a nevetlcn bánat abban a boldog békebeli világban, ami ugy ráfeküdt az uj virágzásba borult magyar líra minden valamire való igricére. LGSilidbt) diva'frizurakreóciők ős tflítÓS OUllOfclIáS legmodernebb eljárással fjf inni?// Uoxmeiikus hölgyfodrósMzatonban ""T^itfSr. 'MZiMJM M t&w Telefon <9-84. Sxóch«nvm*r 2. » Akkor a nagy századeíeji magabizó optimista világban értelmetlennek látszott a magyar tes'.vér­telenségnek cs a szomorúsága. Nyitva volt az egész világ. Én megjárhattam Amerikát útlevél nélkül és az emberi gondolat korlátlanul szár­nyalt országokon, határokon keresztül. Juhász Gyu'a ennek a korlátlan eszmeáradásuak és nyu­gati kapcsolódásnak a szelét hamar meg is érezte a budapesti egyetemen. Ott ültek akkor Alexander Bernát óráin együtt Kosztolányi Dezsőivel, Babits Mihállyal, Tóth Árpáddal és nemes vetélkedés tárgya lett a nyugati irodalom minden szépségét átültetni ma­gyar nyelvre és 'bekapcsolódni az egyetemet nagy európai lelkiségbe. A végekről érkező és a végeken magára döb­benő Juhász Gyula magyar lelke azonban föl­szabadult és uj elhatározások elé korült, amikor Váradon a magyar föld cs a magyar egyodülvaló­ság kérdéseiről kezdtünk beszélgetni. A szegedi pusztai lélek, a művészet elcfántcson Hornyáról ál­modó költő és a kolostori árnyakkal vivódó lélek a szivemre borult cs örök barátságban találkozott a magyar föld és a magyar nép szeretetében. Ez a találkozás lett a szülője annak a viharra szW> tett mozgalomnak, amely •na nagyváradi Ilotnap zendülése* cimén vonult be az irodalomtörténetbe. Ekkor Írja Juhász Gyula- »A szép csöndesem cimü egyfelvo­násos kis színpadi jelenetét, amelynok kinyomta­tott példányának címlapjára őszinte szóval iria az ajánlást: ^Duíka Ákos édes barátomnak, a ma­gyar föld és paraszt uj poétájának, őszinte sziv­vel Juhász Gyula*. Innen küldi a rReneszánsz« ci­mü folyóiratnak: Zigány Árpád és Révész Béla lapjának, az első nagy tiszai vallomását. A földnek és a népnek oz az imádságos, áhí­tatos szerelme, ez volt az igazi magyar Holnap­nak 30 év előtt is a hitvallása, célja és erdeme. Sajnos, az akkori Magyarország nem értette meg, vagy félreértette, cppen ugy, mint Rákosi Jenő Húsvétra! 6 drb pálinkás pohár —.88 3 drb talpas likőr kehely —.98 1 drb likőr palack —.88 6 drb boros pohár —.98 6 drb vizos pohár Ha —.98 6 dib. tivegtánvér. mély vasrv lapos —.98 1 drb üvegtál, rnélv vagv lapCo —.98 1 drb fayence pecsenyés tál —.98 1 drb faytjnee tésztáé tál —.98 1 drb fayence főzelékéé tál —-98 1 drb fayence leveses tál füles 1.18 1 drb C személyes fnverice tésztáé kászlet szirtes, modern mintákkal 1.28 6 személyes bel és külföldi porcellán ebédlő­készletek 75 féle mintában már 36 pengőtől kaphatók. Zomaneodény, háztartási és konvhafclszcreló­ei tárgyukban is a legolcsóbb árak. Te'aton t7—6& ; ADLER , EDfnkjarnOK Szeged, Tisza Lajos korút 38. Blart'ví 1905.

Next

/
Oldalképek
Tartalom