Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)
1938-04-09 / 79. szám
DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1938. április 9, Politikai napilap XIV. évfolyam 79. sz. Tiborc a pódiumon A szegedi egyetemi hallgatók Bethlen Gábor Köre akár tervszerűen, előre megfontolt szándékkal, — még pe^S" jószándékkal —, akár véletlenül, szándéktalanul válogatta meg a napokban rendezett Juhász Gyulaomlékest előadóit, mindenképen-jó és tanulságos munkát végzett Három nagyszerű előadó, három mélyen érző lélek nyilatkozott meg Juhász Gyuláról, Szegőd és nz egész magyarság halkszavu, halhatatlan poétájáról, aki egy esztendeje nyugszik már a végtelenség ölében. És mindhárom másmás oldalról gocsájtott éles reflektorfényt rája, a maga nemében szinte egyedülálló, egyetemesen magyar költészetére. D u t k a Ákos, a finomhangu váradi poéta a nagyváradi „Holnaposok" lánglelkü, harcravágyó vezérét ünnepelte benne. Az individualista magyar poétát, aki váteszi lélekkel érezte át az uj század harcait és tragikumát, aki a Nvueat kultúráját hirdette Keletre vágyó lélekkel, oki Tbonuzóbával sirta bele a hajnalodó század Oríonvásába o megsejtett évtizedek magvar fáidalmát: „Megyek meghalni, párom, jer velem, a német isten riem lesz istenem..." Aztán Veres Péter léoett csizmásan, öntudatosan a dobogóra. Furcsán, kicsit népszinmüszeriien hatott Dutka frakkja és vakítóan fehér plasztronja után 9 fakó parasztruha ezen a dobogón. De néhány perc múlva ugy elpárolgott ez a népszinmühatás, hogy nyoma sem maradt és a közönség áhítatos bámulattal figyelt a magyar tanyák követének okos, bátor szavára, harcos kiállására. amiben szintén megláthatta Juhász Gyulát, a magánvos poétát, a magányos maayart, a társtalan embert. Aztán S i k Sándor, az érces-szavu prédikátor. a reverendás professzor, a költő és az esztéta következett. Juhász-versekkel, Juhász-sorokkal mutatta meg a költőt és igazolta a tételt, hogy nagv volt. igaz volt. ember volt és magvar volt Szeged poétóia. Három előadó, bárom előadás, három cvrösfényü reflektor. Egvik sem hasonlított a másikra, mind a háromnak más-más szinp, célja volt. a közönség mégis ugv érezte, hogy ipv kaoott teljes képet a tiszaparti füzesek dalosáról. Nem lehet összemérni ezeket az előadásokat. nem lehet még vitatkozni sem a kérdés fölött, hogv melvik volt a jobb. a na 4 r'Vobbs7«básu és ha most mégis a középsőt, Veres Péter elöadá«át idézzük vissza a pódiumra, annak a tőle, oz áltula kapott élménv rendkivüli«ége az oka. Veres Péternek volt egv mondata, . amelv kcgvetlen ős/inteséo-gel mutatta meg az elmúlt évtizedek, talán évszázadok magyar politikáiénak sok végzetes clbibázottságát. — Nekem nom kellett az irodalom — mondotta —, amelvöl nem tudtam, de cz irodalomnak s°m kellettem én. Az első pi!l»netokban azt hitte a közönség. hooy a kielégítetlen írói ambíciók diktálták ezt a mondatot, de aztán csakhamar mindenki megértette, hogv itt nem róla, "em Veres Péterről van szó, hanem a Magvar ^araszt-ól, o'-i évszázadokig nem tartozott a nemzethez; (a multszázacILsn fedezték fel, hogv igen alkalmas mcllékfigurát lehet faragni belőle az irodalomban, de még a legnagyobb magyar drámában, a Bánkba nban sem vitte többre'Tiborc "szelepénél, sőt Arany János Toldyjában is meg kellett elégednie Bencze kedves, szerény figurájával. Főszerepre azonban nem volt jussa); a Parasztról, oki aztán sokáig maradt nénszinmüfig-ura, városi népek ünneplősruhás, sokszavu szórakoztatója; a magányosságra kárhoztatott magyar parasztról, aki csak véletlenül tudta meg, hogy testének, lelkének édestestvérót sirathatja a legmagányosabb magyar poétában, a halott Juhász Gyulában, akinek előbb, még a nevét sem hallotta. Veres Péter parasztgunyás, csizmás figurájában nem annyira az íróvá nőtt 'magyar paraszt, mint inkább maga a Magyar Paraszt lépett a szegedi közönség elé és oko; szóval, nagy tudással ráébresztette hallgatóságát arra a valóságra, amely eldugott tanyákon, poros falvak csöndjében duzzad lassankint magyar históriává. Lemondott a francia kormány A szenátus is ehetette a kormány pénzügyi javaslatait — Blum miniszterelnök kormányával együtt lemondott A köztársaság elnöke Balaáiert bizta meg az ui kormány megalakításával Párís, április 8. A szenátus péntek délutáni ülését 1 óra után nyitotta meg az elnök. Gerdái szenátor, a szenátus pénzügyi bizottságának főelőadója ismertette a kormány pénzügyi tervezeteit cs azokat az okokat, amelyek a szenátus pénzügyi bizottságának többségét arra indították, hogy ne fogadja el a kormány pénzügyi javaslatait. — A szenátus elé terjesztett törvényjavaslat nem felel meg a francia demokrácia szellemének, nyugtalanítja a szabadságszerető franciát és nem alkalmas arra, hogy a veszély napjaiban a nemzet további érdekeit szolgálja. A szenátus csak az ország érdekeit tartja szem előtt és ezért visszautasítja a kormány pénzügyi javaslatait. Ezután B e t o u 11 e szocialista szenátor szólalt fel, aki védelmezte a kormány pénzügyi javaslatait. 0t óra előtt néhány perccel Leon Blum miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. — önök el akarják vetni azt a javaslatot — mondotta emelt hangon a miniszterelnök —, dc mit fognak cselekedni holnap. Okvetlenül megoldást kell találni. A miniszterelnök emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a nemzeti egység korrnánvának megalakítása érdekében kifejtett. A szenátus sulvos nehézségeket idéz fel, ha szembchelvezkedik a kénvise'őházzal. — A munkásosztály tudatára ébredt iogainak — mondotta — és önöknek nincs is ioguk dönteni a nalitikai kérdésekben. E »og kizárólag az általános választójog alairián egybegyűlt képviselőházat illeti meg. (Nagy mozgás.) Az elnök itt félbeszakította a miniszterelnököt. — A szenátus — mondotta az elnök — a köztársaság törvénvbo7Ó testületinek alkotmányos íofa. hogv tel 'cs fíi<a»eM»usé'ígeI, s**áf meggvőrftgísének megfelelően hozza jne» határozatait és a mmis'terelnökre tartozik ezután, hogy ezek következményeit levonja. Leon Blum kijelentette a továbbiakban, hogv á szenátus ' a köztársaság egyetértését veszélyezteti. ha kilép eddigi szokásos tartózkodásából cs tui'éni azokat a határokat, amelyeket önnia«*a szabott magának. — Most már másodízben történik meg — mondotta Leon Bhirn hogy a szenátus szembe akar helyezkedni a kéovisclöbáz töhlW-gévcl A köztársaság érdekében i'id'Ara figyelmeztetem a vepűfust, hogv gondolja meg jól, hogy mit cselekszik, Leon Blum ezzel befejezte beszédét. A szocialista szenátorok éiénken megtapsolták. A miuiszlerclnök után G a i 11 q u x, a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke lépett a szószékre és részletesen bírálta a kormány javaslatát. Kijelentette, hogy a szenátus büszke a maga előkelő szerepére és hidegen hagyja az orcának és a sajtónak minden támadása, amelyet megvetésre sem méltat. A szenátus tagjai élénk tapssal fogadták Caillaux felszólalását. Az elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést, hogy áttér-e a szenátus a szakaszonkénti vitára? A szenátus . 223 szavazattal 49 ellenében kimondotta, hogy nem tér át a kormány pénzügyi javaslatának részletes megvitatására. Leon Blum miniszterelnök, a szavazás után egynegyed 8 órára minisztertanácsot hivott egybe. A kormány tagjai este háromnegyed 8 órakor eltávoztak a miniszterelnökségről és az Elysée-palotáha mentek, hogy átnyújtsák Lebrun elnöknek lemondásukat. A kormány tagjai egynegyed óra hosszat maradtak az Elysée-paíotában. Amikor a palotát elhagyták, Leon Blum a következőket mondotta a nyilatkozatot kérő újságíróknak: — A nyilatkozattétel nem tartozik a folyó ügvek vezetéséhezAz újságírók ezekből a szavakból állapították meg, hogy Leon Blum és kormánya lemondott, a szokásos formaságok szerint megbízták azonban a folyó ügyek továbbvezetésé, vei. Lebrun elnök pénteken este 9 órakor a szenátus, fél 10 órakor a képviselőbá- Af fogadta megbeszélésre. Tiz órára kérte az Elyséepalotába D a 1 a d i e r t. Daladier este 11 órakor hagyta el az elnöki "alotát és a következőket mondotta: Azt gondolom, lio"v az uj kormánvt legkésőbb vasárnap délelőttig meg kell alakítani. Tered a Nz'rájk Páris, április 8. Parisban és a főváros környékén tegnap nyolc ujabb repülőgépgyár cs gépkocsigyár munkásai csatlakoztak a sztrájk • mozgalomhoz és igy a sztrájkolok száma 8 ezerrel megnövekedett. Jelenleg q párisvidéki fémipari munkásságnak több, mint egynegyed része beszüntette a munkát és 29 üzemben megálltak a gépek.