Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-09 / 79. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1938. április 9, Politikai napilap XIV. évfolyam 79. sz. Tiborc a pódiumon A szegedi egyetemi hallgatók Bethlen Gábor Köre akár tervszerűen, előre megfon­tolt szándékkal, — még pe^S" jószándékkal —, akár véletlenül, szándéktalanul válogatta meg a napokban rendezett Juhász Gyula­omlékest előadóit, mindenképen-jó és tanul­ságos munkát végzett Három nagyszerű előadó, három mélyen érző lélek nyilatko­zott meg Juhász Gyuláról, Szegőd és nz egész magyarság halkszavu, halhatatlan poé­tájáról, aki egy esztendeje nyugszik már a végtelenség ölében. És mindhárom más­más oldalról gocsájtott éles reflektorfényt rá­ja, a maga nemében szinte egyedülálló, egyetemesen magyar költészetére. D u t k a Ákos, a finomhangu váradi poéta a nagyváradi „Holnaposok" lánglelkü, harc­ravágyó vezérét ünnepelte benne. Az indivi­dualista magyar poétát, aki váteszi lé­lekkel érezte át az uj század har­cait és tragikumát, aki a Nvueat kultú­ráját hirdette Keletre vágyó lélekkel, oki Tbonuzóbával sirta bele a hajnalodó század Oríonvásába o megsejtett évtizedek magvar fáidalmát: „Megyek meghalni, párom, jer velem, a német isten riem lesz istenem..." Aztán Veres Péter léoett csizmásan, ön­tudatosan a dobogóra. Furcsán, kicsit nép­szinmüszeriien hatott Dutka frakkja és va­kítóan fehér plasztronja után 9 fakó paraszt­ruha ezen a dobogón. De néhány perc múl­va ugy elpárolgott ez a népszinmühatás, hogy nyoma sem maradt és a közönség áhí­tatos bámulattal figyelt a magyar tanyák követének okos, bátor szavára, harcos kiál­lására. amiben szintén megláthatta Juhász Gyulát, a magánvos poétát, a magányos maayart, a társtalan embert. Aztán S i k Sándor, az érces-szavu pré­dikátor. a reverendás professzor, a költő és az esztéta következett. Juhász-versekkel, Ju­hász-sorokkal mutatta meg a költőt és iga­zolta a tételt, hogy nagv volt. igaz volt. em­ber volt és magvar volt Szeged poétóia. Három előadó, bárom előadás, három cvrösfényü reflektor. Egvik sem hasonlított a másikra, mind a háromnak más-más szinp, célja volt. a közönség mégis ugv érezte, hogy ipv kaoott teljes képet a tiszaparti füzesek dalosáról. Nem lehet összemérni ezeket az előadá­sokat. nem lehet még vitatkozni sem a kér­dés fölött, hogv melvik volt a jobb. a na 4 r'Vobbs7«básu és ha most mégis a középsőt, Veres Péter elöadá«át idézzük vissza a pó­diumra, annak a tőle, oz áltula kapott él­ménv rendkivüli«ége az oka. Veres Péternek volt egv mondata, . amelv kcgvetlen ős/inteséo-gel mutatta meg az el­múlt évtizedek, talán évszázadok magyar politikáiénak sok végzetes clbibázottságát. — Nekem nom kellett az irodalom — mondotta —, amelvöl nem tudtam, de cz irodalomnak s°m kellettem én. Az első pi!l»netokban azt hitte a közön­ség. hooy a kielégítetlen írói ambíciók dik­tálták ezt a mondatot, de aztán csakhamar mindenki megértette, hogv itt nem róla, "em Veres Péterről van szó, hanem a Magvar ^araszt-ól, o'-i évszázadokig nem tartozott a nemzethez; (a multszázacILsn fedezték fel, hogv igen alkalmas mcllékfigurát le­het faragni belőle az irodalomban, de még a legnagyobb magyar drámában, a Bánk­ba nban sem vitte többre'Tiborc "szelepé­nél, sőt Arany János Toldyjában is meg kel­lett elégednie Bencze kedves, szerény figu­rájával. Főszerepre azonban nem volt jussa); a Parasztról, oki aztán sokáig maradt nén­szinmüfig-ura, városi népek ünneplősruhás, sokszavu szórakoztatója; a magányosságra kárhoztatott magyar parasztról, aki csak vé­letlenül tudta meg, hogy testének, lelkének édestestvérót sirathatja a legmagányosabb magyar poétában, a halott Juhász Gyulában, akinek előbb, még a nevét sem hallotta. Veres Péter parasztgunyás, csizmás figu­rájában nem annyira az íróvá nőtt 'magyar paraszt, mint inkább maga a Magyar Pa­raszt lépett a szegedi közönség elé és oko; szóval, nagy tudással ráébresztette hallgató­ságát arra a valóságra, amely eldugott ta­nyákon, poros falvak csöndjében duzzad las­sankint magyar históriává. Lemondott a francia kormány A szenátus is ehetette a kormány pénzügyi javaslatait — Blum miniszterelnök kormá­nyával együtt lemondott A köztársaság elnöke Balaáiert bizta meg az ui kormány megalakításával Párís, április 8. A szenátus péntek délutáni ülését 1 óra után nyitotta meg az elnök. Gerdái szenátor, a szenátus pénzügyi bi­zottságának főelőadója ismertette a kormány pénzügyi tervezeteit cs azokat az okokat, ame­lyek a szenátus pénzügyi bizottságának több­ségét arra indították, hogy ne fogadja el a kormány pénzügyi javaslatait. — A szenátus elé terjesztett törvényjavaslat nem felel meg a francia demokrácia szellemé­nek, nyugtalanítja a szabadságszerető franciát és nem alkalmas arra, hogy a veszély napjai­ban a nemzet további érdekeit szolgálja. A szenátus csak az ország érdekeit tartja szem előtt és ezért visszautasítja a kormány pénz­ügyi javaslatait. Ezután B e t o u 11 e szocialista szenátor szó­lalt fel, aki védelmezte a kormány pénzügyi javaslatait. 0t óra előtt néhány perccel Leon Blum mi­niszterelnök lépett a szónoki emelvényre. — önök el akarják vetni azt a javaslatot — mondotta emelt hangon a miniszterelnök —, dc mit fognak cselekedni holnap. Okvetlenül megoldást kell találni. A miniszterelnök emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a nemzeti egység korrnánvának megalakítása érdekében kifej­tett. A szenátus sulvos nehézségeket idéz fel, ha szembchelvezkedik a kénvise'őházzal. — A munkásosztály tudatára ébredt iogai­nak — mondotta — és önöknek nincs is io­guk dönteni a nalitikai kérdésekben. E »og ki­zárólag az általános választójog alairián egy­begyűlt képviselőházat illeti meg. (Nagy moz­gás.) Az elnök itt félbeszakította a miniszterelnö­köt. — A szenátus — mondotta az elnök — a köz­társaság törvénvbo7Ó testületinek alkotmá­nyos íofa. hogv tel 'cs fíi<a»eM»usé'ígeI, s**áf meggvőrftgísének megfelelően hozza jne» ha­tározatait és a mmis'terelnökre tartozik ez­után, hogy ezek következményeit levonja. Leon Blum kijelentette a továbbiakban, hogv á szenátus ' a köztársaság egyetértését veszé­lyezteti. ha kilép eddigi szokásos tartózkodá­sából cs tui'éni azokat a határokat, amelyeket önnia«*a szabott magának. — Most már másodízben történik meg — mondotta Leon Bhirn hogy a szenátus szembe akar helyezkedni a kéovisclöbáz töhlW-gévcl A köztársaság érdekében i'id'Ara figyelmeztetem a vepűfust, hogv gondolja meg jól, hogy mit cselekszik, Leon Blum ezzel befejezte beszédét. A szo­cialista szenátorok éiénken megtapsolták. A miuiszlerclnök után G a i 11 q u x, a szená­tus pénzügyi bizottságának elnöke lépett a szószékre és részletesen bírálta a kormány ja­vaslatát. Kijelentette, hogy a szenátus büszke a maga előkelő szerepére és hidegen hagyja az orcának és a sajtónak minden támadása, amelyet megvetésre sem méltat. A szenátus tagjai élénk tapssal fogadták Caillaux felszó­lalását. Az elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést, hogy áttér-e a szenátus a szakaszon­kénti vitára? A szenátus . 223 szavazattal 49 el­lenében kimondotta, hogy nem tér át a kormány pénzügyi javasla­tának részletes megvitatására. Leon Blum miniszterelnök, a szavazás után egynegyed 8 órára minisztertanácsot hivott egybe. A kormány tagjai este háromnegyed 8 óra­kor eltávoztak a miniszterelnökségről és az Elysée-palotáha mentek, hogy átnyújtsák Lebrun elnöknek lemondásukat. A kormány tagjai egynegyed óra hosszat maradtak az Elysée-paíotában. Amikor a pa­lotát elhagyták, Leon Blum a következőket mondotta a nyilatkozatot kérő újságíróknak: — A nyilatkozattétel nem tartozik a folyó ügvek vezetéséhez­Az újságírók ezekből a szavakból állapítot­ták meg, hogy Leon Blum és kormánya le­mondott, a szokásos formaságok szerint meg­bízták azonban a folyó ügyek továbbvezetésé, vei. Lebrun elnök pénteken este 9 órakor a sze­nátus, fél 10 órakor a képviselőbá- Af fo­gadta megbeszélésre. Tiz órára kérte az Elysée­palotába D a 1 a d i e r t. Daladier este 11 órakor hagyta el az elnöki "alotát és a következőket mondotta: Azt gondolom, lio"v az uj kormánvt leg­később vasárnap délelőttig meg kell alakítani. Tered a Nz'rájk Páris, április 8. Parisban és a főváros kör­nyékén tegnap nyolc ujabb repülőgépgyár cs gépkocsigyár munkásai csatlakoztak a sztrájk • mozgalomhoz és igy a sztrájkolok száma 8 ezerrel megnövekedett. Jelenleg q párisvidéki fémipari munkásságnak több, mint egyne­gyed része beszüntette a munkát és 29 üzem­ben megálltak a gépek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom