Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)
1938-04-09 / 79. szám
ÍM AG.YÁRQ1? SZ'Á Cí Hegedűs Lóránt a hadikölcsönök valorizálását sürgette a felsőházban Gróf Károlyi G^ula a felelőtlen propaganda ellen emeli óvási Pitfapcst, április 8. A felsőházat, amelv pénteken délelőtt 10 órakor üft össze gróf Széchenyi Bertalan elnökléfléVel. a gyakor. lati irányú középiskolák létééit égéről gzóló törvényjavaslatok foglalkoztatták. Az elnök bejelentette. liogv Itnrédv Béla gazdasági miniszterré történt kinevezése következtében Írtmondott a 33-as bizottságban viselt tagságiról.t A törvényjavaslathoz elsőnek SUtnér Mikms, csornai premontrei rendi prépost szólalt fel. A gazdasági iskolák szelektáló hatását hangoztatta és a javaslatot elfogadta. Fiukra Ferenc is örömmel üdvözölte a javaslatot, amelynél fogva a pvalcorlatl Iskolák lényegefen csökkenteni fogiák a 6zellemi pálvák túlzsúfoltságát. Dr. Meskó Zoltán tábornokpr.voe a lcánviskolds növendékek .családias szellemben való ncvcléeének fontosságáról besíélf. 8. Bálint György felszólalása után Rimán Bálint kultuszmlnszter mondott beszédet, Kiiejentetté. hogv a vita során felmerült kiváneágokat fontolóra veszi. Fontosnak tartja nz önálló gazdasági szakiskolák mearalős'tárát, éitren ilye n iskola felállítását tervezi a legközelebbi öt év Programja kertiében. Korunk egvik legjellegzetesebb sajátsága. hogv nélkülözi az egvséges közszellemet. Voltgképrn & világnézeti harcok korát cljük. Ezeknek » küzdelmeknek a nyomában valami kaotikus zűrzavar keletkezik az emberek léikében. rXásfrléfl gz ilhiz'onizmus aratja diadalát. Mindez rányomja bélyegét korunk iskoláira i«. Az iskolai reform a lelki válság tisztulását kívánja elősegíteni. Ezután az iskola hivatásáról beszélt' a miniszter. A« iskolának a* a célja, hogv a nemzeti közműveltséget gyarapítsa. szinvonalat, rmiplif- és egvséges egészséges keresztény Világnézetet alakitsón ki. Bangozt-atta fl. kultuszminiszter. az iskoláknak nagy nemzetpolitikai feladatát. A felsőház ezután ugv egészében, min! részleteiben elfogadta a gyakorlati irányú középiskolákról szóló törvényjavaslatot, éppen ugv, mini a tanitókuptésrfíl szóló törvárytiamslatot. Vifa. nélkül fogadott et ezután a felsőház több kisebb javaslatot. József királyi herceg r mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról sióid törvényjavaslat- vitáidban szólalt fel, Hangoztatta,, hogv a fetlődésnek egyik Feltétele Magyarország tZöcidUt kiegyensúlyozottsága. Az állnmnák hatalmas népi erőkbe van szüksége -- mondottá —. különösen most., amikor a trianoni szerződés Európa vihar árkába sodort, bennünket, A népi erőkre elsősorban a honvédségnek van szüksége, hogy megtudja védelmezni hazánkat, A falu. a nép uz ország ereio. A földművesről mló gondoskodás elsőrendű orsz.-igos érdek. Nem munknpélküli segélyre gondol, mert ez erkölcstelen, helytelen és romboló hatású. Hálával köszöntötte a javaslatot, de nz özvegyekről és a munka t vállaló asszonyokról is kell, hogv snndoskodás történiék. A rokkantsági 'életkornak (>0 érre való leszállítását, aiánlotta. (Javasolta a tűzharcosok clethatárának a. leszállítását őzzel a. javaslattal párhuzamosan, jmert eZek igen kiérdemelték ezt. fíiró Zoltán volt a vita következő szónoka, aki kijelentette, hogy a {avaslat kereset ad. Ennek a javaslatnak bábája — mondotta — « aggódó kapitalista felfogás, amely nem nert olyan terheket vállalni, mint. amilyenek vállalása k(lt< te'tóge lett volna. Szólotta esopéfiek: sOrrAról éa átoktól Való gondoskodás! hangoiínfta. Gróf Károly*. Gyula gzőíolf fel ezután. SzoAd te volpít é!) ícorátlltani a korhatárt, • A ' erná,ínyrak aronV.ntrsóilcgeláSíe Volt sfákA' tíiTÓvíöT&slpt szerint sulvos mesterG belest jelent a munkaadó szántára és kisebb megterhelést a munkavállalónak. Ez mindenképen-helyes. Felvilágosító propagandára van szükség. Azokkal a hírekkel, amelyek arról szólnak, hogy az országban radikális, nagymértékű földosztás leszt foglalkozni kell és a kérdést a nyilvánosság elé kell vinni. A mezőgazdasági munkásságot csak jól kezelt nagybirtokon tudják eltartani, de helytelen minden olyan intézkedés, amely életképtelen nagyb'rtokok mestességes alátámasztását célozza. Kijelentette, liogv a tulajdonjog szentségének az alapján áll. de a földtulajdonát csak jogilag tulajdonosa a földnek, erkölcsilea tartozik a köznek azzal. hogy minél több embernek adjon kenyeret a birtokán. Biztonságra von a nagybirtoknak szüksége, hogy közérdekű feladatának megfeleljen, j Gróf Károlyi Gvula felszólalását /a felsőház minden oldalon nagy beíveléssel ég tapssal fogadták. Ezután Hegedűs Lóránt állt fel szólásra. — Azok a statisztikai kimutatások — mondotta amelyek a törvényjavaslat indokolásában szerepeinek, legfeljebb csillagászati használatra alkalmasak. A kubikos-kérdés megoldását sürgette. Beszelt a falukutatókról is. Kijelentette, hogv könyveikben rengeteg Igazság van. de sok torzítás is. Foglalkozóit a kormány beruházási tervével. Mint mondotta, tul messze-ment a, nemzeti vagyon megadóztatásában a kormány, amikor lm t,százmilliós vagvonváltságot Csinál. Vigyázni kell liogv a vagyonadóval agyon no csapjuk a názblrtdkot, A négyszázmilliós belső kölcsönt nem lehet, elképzelni máskép. C6flk ugv, ha ezzel kapcsolatban a hadikölesönök valorizálása is megtörténik r"hmiképen. Az üj kötvények kibocsátásánál 10 százalékkal kellene valorizálni a hadikölcsönjegyzőket. Hegedűs Lóránt nagy tapssal fngadöü beszéde után Radvánszkp Albert bátó elnök bejelentetté, hogv a felsőház legközelebbi Ülését szombaton délelőtt. 10 órakor tartja. Keavelmet tonott Matuska Szilveszter Kötél helyeit életfogytiglani fegjhlz Budapest, április 8. Matuska Szilveszter, a biatorbáffvi merénylőt, a pestvidéki törvényszék — mint ismeretes — 1934'ftorcmber 22-éii 22 rendbeli gyilkossági kísérlet büntetto miatt kötéláltalt halálra itclte. Az ítélotot a iábla jóváhagyta és a kúria 1935 december 13-án légerőrc emelte. A Védő kegvcltni kérvényt, nyújtott be a kormányzó kabinetirodájánál. A pestvidéki törvényszék elnöke, dr. Mendelcnvi László pénteken hirdette ki a kormányzó kegyelmi döntését Matuska Szilveszter előtt. Az államfő a nemzetközi iogi akadályokra váló tekintettel a halálbüntetést kegyelemből életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre változtatta át és mellékbüntetésként tizévi hivatalvesztést állapított meg. A törvényszék elnöke ehunciálta, hogv a vizsgálati fogságot nem számitiák bo Matuska. büntetésébe, aminek 15 óv múlva az esetleges feltételes szabadságnál van Jelentősége. Szombat, 1058. nprilis,<). —m^rmmammmrntmm \ i«i i i«nn «mmm»hmmi* a Meghalt Kolozsvár utolsó ffiispánja Budapest, "ápfilis 8. Dr. Grantpier Emil," magyar közigazgatási biró, életének G3-ík évében váratlanul elliunyt. Granlpier Emil Volt "Kolozsvár utolsó magyar főispánja. II 33-as bizottság illése Budapest, április 8. A 33-as bizottság pén* tekeu délután ülést tartott, amelyen tatár1gyalta é3 elfogadta az áralakulás hatályosabb ellenőrzéséről, a tüzifaügyek intézéséről; a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményeinek felhasználásáról, a nagyobb pénzintézetek cs a biztosító magánvállalatok vezető állásainak betöltéséről szóló rendelettervezeteké t. Mi okozta Hatvany Valéria halálát London, április 8. A londoni törvényszék ina tartott zárt tárgyalást Hatvany Valéria bárónő, Uomolka Oszkár felceégo tragikus halála ügyében, a halál okának megállapítására. Az elhunyt egy régebbi műtét utóhatásai által előidézett fájdalom csillapítására az cgvik londoni szanatóriumban befecskendezéseket kapott, amelyek halálos fertőzést idéztek elő. Eddig még nem sikerült kideríteni, hogy a fertőzési a fecskendő, vagy pedig a szer okozta. Ax idö A Mcteorologiui Intézet jclenli cst« 10 órakor. Időjóst a l: Még et'óa északi, északnyugati szél, változó felhőzet, több helyen záporszerü eső, a hegyekén záporszerü havazás, a.h9-> mérséklet csökken. Ul KÖNYVEK DÉLMBGYMORSZRG kölcsönhönvvíárában Simán Erzsébet: Gergely lányok V. emelet Rachmanova: Halhatatlan szerelmes* Just Béla: Hajnali kettő. Török Rezső: Fentek Rczi. Therne Smith: A szőko kisérte!, Wilhelm Wcldin: Arthur fut az éle! után Róberté: A bánya ördögei. Páckardc A sárkány torkában. Mignon G. Eberhardi: Az elhagyóit vadászlak. E. S. Holding: Aki visszalép nz életbe. Arthur Plummcr: Árnyak a ködben. É