Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-08 / 78. szám

Pcntfflt. 1958. április 8. mulinvit'mt'in 3 Széni-Györgyi HWeri: a szegedi egyetem diszioHiova JSagysxabásu bessédek a sxegedi egyetem felejthetetlen ünnepén „A* emberiség jobb jövőjéért békésen egymás melleit kell élnünk és nem ax a lényeg, hogy a magunk nemxetiségét vagy pártját helyexxük mindenki más fb.é, hanem ax, hogy a tudást helyexxük a tudatlanság tőié, a sxeretelet a gyűlölet, ax építést a rombolás tőiéi" (A Déimauvaporszáa munkatársától) A szegedi egyetem csütörtökön délben avatta a bölcsészettudományok díszdoktorává az alma mater büszkeségét, a Nobel-dijas dr. SzentGyörgyi Albert professzort. A diszdoktoravató gyülétí fényes külsőségek között folyt lo a lobogód iszbe vont központi épületben. Egymásután érkeztek a meghívottak, az egyetmek, a tudományos intézetek ós a hatóságok képviselői, valamint a közönség százai. Az egyetem aulájában az egyetemi tanács emelvényén leleplezésre várt uz a művészi bronzplakett, amelyet az orvoskar professzorai készíttettek a Nobel-dijas professzorról. Az emelvényriyel szemben, az első széksor közepén fog.alt helyét ár G 1 a 11 f e 1 d e r Gyula megyéspüspök, meflctte dr. Szily Kálmán államtitkár, a kultuszkormánv képviseletében. Mellettök. jobbról és hatról dr. Fálfy József polgármester, dr. vitéz T m c c s György főispán, dr. Konczwald Endrt) táblaelnök, dr. C s i k e s z Sándor, a debreceni épetem rektora, dr. Bélák Sándor, a budapesti egyelem orvoskari dékánja, dr. Imre Sándor, a műegyetem képviseletében, dr Berde Károly, a pécsi egyetem professzora, dr Zomborv Jenő főügyész, dr. Löw Immánuel főrabbi, felsőházi tag, dr. Buöcz Béla rendörfőkapitányhelyette.s, dr. Mansfeld Béla, a pécsi egyetem orvoskarának dékánja, dr. Joó Gvtila dékán és dr. R á t z Béla professzor, a kecskeméti jogakadémia képviseletében, dr. B r u c k n e r Győző, o tanárképző főiskola képviseletében. Bakó László református lelkész, dr. P a r a s z k a y Gyula járásbirósáüi elnök. Szepessy Aladár pénzügyiöazgató, Sziits Ferenc postafőigazgaló, Tóth Tibor, Máv. üzletigazgató, Koltay Ali jos tanügvi főtanácsos, dr. Endrey Béla hódtiujzővásárhelvi polgármester, dr. B e r e t z k Pá1 vásárhelyi polgármesterhelyettcs és ínég számosan. Mögöttük zsúfolásig megtellek a széksorok, a terem hátsó részében az egyetemi ifjúság helyezkedett eb A d*szü»és Félti/i rlfé< őra után vonult be az aulába tlr Gelei József rektor vezetésével az egvetem tanácsa ós megjelent a profeas/orok között ár. Szent Gtiöroyi Albert, aki frakkot öltött erro az alkalomra ós az emelvény előtt elhelyezett karosszékben foglalt helvét. Néhány másodperc múlva felhangzott a Hiszekegy az Egyetemi Énekkar előadásában, maid megkez*»'v«rosf Mozi Ma cs mindennap Névaparti nász Tolsztoi „Élőholttest" regényének filmváltozata Viktor Frenczen cs Gabv Morley-jel Korzó Mozi Ma és u>i»dcn»aP: TASNADY MARIA LIL DAGOVFR és M ILLV FRITSCIf grandiózus filmje flnph is fink (Harc a gyermekért). A Nemzetközi filmverseny Mussolini serleggel kitüntetett filmje. dődütt a díszközgyűlés. A rektor néhány szóval üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fröhlich Pál dékán részletesen ismertette az előzményeket. Elmondotta, hogy a uiathemalikai ós termcszettudornányi kar egyhangú határozattal foglalt állást Fzent Györgyi diszdoktorsága mellett. — Szinte fölösleges megindokolni a kar elhatározását — mondotta n. dékán —, hiszen Szent-Györgyi Albert személyében először ért magyar tudóst a Nobel-dij kitüntetése. Szent-Györgyi tudományos kutatásai nemcsak elméleti, hanem nagyjelentőségű gyakorlat; eredményeket is hoztak. Szent-Györgyi Albert kitüntetése dicsősége az egyetemnek is, a nemzetnek is. Szent-Györgyi professzor ezután letetto n fogadalmat, majd ismét a dékán szólalt fel. Kifejtetté, hogy a diszdoktorságnak három előfeltétele van. Az egyetem vagy a tudományok fejlesz, tése terén szerzett érdemeket, vagy az egyetem érdekében végzett kiváló szolgálatokat jutalmazza ezzel a kitüntetéssel, vagv pedig rendkívüli ünnepélyes alkalommal avat díszdoktorrá. Még eddig soha. sem fordult elő, hogv valaki mind a három előfeltételnek megfelelten. Szent-Györgyi Albert az első, aki mindhárom jogcímet megszerezte ehhez a kitüntetéshez. Szent-Gvörevi Professzor ezután a rektorhoz lépet t. aki kézfogással fogadta a bölcsészettudományok díszdoktorává. A négy dékán hasonlóképen kézfogással avatta doktorrá a Nobcl-dijas tudóst. Oe'e' refcíor beszéde Most dr. Gclei József rektor intézett magasszárnvalásu beszédét az egyetem uj diszdoktorához. Azzal kezdte, hogv a jelen évszázad magyar történetének két kiemelkedően fonlcs osttvénve volt, az egvik a limanovai ütközet, amelv lőtt. december 5-én zailott le és amelyben a magva r kard dicsőséggel döntötte cl a világháború első felét. A másik jelentős esemény időpontja 1937.' október 28, amikor -a Nobel-bizottság meghozta döntését. — A magyar kardnak és a magvat" teremtő észnek — mondotta a rektor —, ennek a mi kettős jobbik énünknek ez volt a két 'cnitolsó elismerése. két legutóbbi diadala és mindkettő nyomott. foitott hangulatból rázott fel Henriinkéi. A rektor ezután markáns sínekkel festette la azt a mámoros bnnarulatnt. nvnrb-et n Nobe'-bizott•tag dóntZsc keltett az orszáffban gVcnt-Ovör"vi itbert ritásrMrncvPt ad«tt a szedeti Cv-elemneV. a szep-edi panrikánnk. Az eeész orszáT lelkében kivirágzott a bála és a mámoros szándék, viszoFOGPÉP Fogzőmóncóf kímél Alaposan tisztítl noznj valahogy ezt a nagy ajándékot. A szegedi egyetem tanárainak lelkében szinte egyszerre született meg az elhatározás, hogy a Nobel-díjas Kartársat a diszdoktorság ékességével kell felruházni. — Azóta — folytatta -a rektor — az október napi esményből az idők sorain magyar szivünkben magyar történelem lett, Te kedves barátunk bei onultál a magyar történelem nagyjai kozé. És most sikereid, békés munkád uagy jelentőségének láttán, veled sóhajthatnánk fel, vajha az a kincs, az a megtakarított vagyon, amelyet ez a nép a hon oltáráia áldoz. mind. vagy legalább is túlnyomó részben a szellem teremtő munkájának támogatására fordíttatnék. Azonban, ha nézzük azt, hogy a nemzet történelmét a tudósok, az írók, hitszónokok, államférfiak és hadvezérek egyaránt irják és csinálják, de talán snjnáUjtlal állapíthatjuk meg, hogy a tudomány esak közben-közben tudott szóhoz jutni, a hit csak ritkán hirdethette -a béliét, az író és államférfi csak rövid ideig vezethette népét írtboldog fejlődés utjain, — el kell ismernünk, hogy a legtöbb szóhoz a hadvezér jutott és legtöbb áldozatot mindig a hadsereg követelt. llogy van az, hogy se író, se tudós, se bitszónok, se államférfi nem tud azon a történelírd sorson változtatni, hogv a népek végül is no a hadvezérek kezére kerüljenek. •Miért nem tudjátok ti, az elet alupfíU kainak kutatói, a béke szérumát, vagy vitaminját feltalálni, miért van -az, hogy a nemzeti élet végső oxidációja legtöbbször a kard élén és a honnak vérrel szentelt porában következik l>e. A felelet erre csakis abban van, hogv egvfelöl ismerjük fel a történelmet a maga változhatatlsn valóságában és ismerjük el azt is, hogy a történelem alanya, az ember is, lényegében énn olv változlintlan és változtethatallan. mint történelme: Sa>nála.ttal á'Gpította mftir ézután a rektor. hotrv y maájiur nemzet közvagyonát n történelem 1 ohmmán hotöhbször a hadvezérek, a hábornk emésztették fel de a magyar szempontból annál nagvobb dicsőséget jelent, hogy a magyar szellem megmaradó fillérei:W is világsikerrel űzte a tudományok művelését. A rektor natrv tapssal fogadott beszédében végül arra kérte a Nobcl-diía? professzort, bogv messze hallatszó szarával minden hirdesse a maannr igazságot. Maid á'nvuitotta a rektor Sfent-Giiöravl emJéknlakett kic«invített mását, miközben Frőlilieb dékán elvonta a leplet a nagy plakott elől. Szenf-Györgyi professzor beszéde Ezután Szent-Gvörgvi Albert mondotta el megrázó hatású liitvalló beszédét. — Mély megilletődéssel veszem át ezt a díszdoktori oklevelet — kezdette —, a legnagyobb kitüntetést, annt egyetem adhat, az egyetem, amely maca a Icainaaasztosabb intézmény. amelyet a társadalom eddig magából kit•• 'f, melvnek működését immár bét, cvszáz-»d kerouázzj. \z egyet cm lóüyegóbea még is az, ami volt századokkal azelőtt, első alkotásának idején- a professzorok g\ülckczeto és uz azok körül csoportosuló, tudást