Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-24 / 90. szám

/ Vastirnop, 4938. április 24. D £ L M A (» y A F? O I? S Z Á G D tábla a jövö héten hirdeti ki az ítéletet a makói sorgyáralapitás ügyében (A D álmagyar ország munkatársától.) Az Ítélőtábla b'iutetőtanácsu .szombaton röggel folytatta a sorgváralápitó Bcdő és társa bün­ijgycDok tárgyalását. Pénteken iratokat is­mertették. szombaton folytatták a terjedői'! mos anyag ismertetését, majd a bizonyítás ki-, egészikési indítványokra került sor. Dr. Bo­kor Gyula, Iicdő István védője bizonyítási in­ditványában ujabb tanuk meghallgatását én okirali bizonyítékok ismertetését kérte an­nak igazolására, hogy Bodő ártatlan a ter­hére rótt bűncselekmények elkövetésében. ' A tábla liosszae tanácskozás után részben helyet adott a bizonyítási kérelmének és a lecsatolt okiratokat Iázonytókként elfogadta, azokat az előadó nyomban ismertette. Az okiratokból ;jz derült kj, hogy Borlő elszámolt a befolyó összegekkel, hogy a belégeket az ... gyötrő fejfájását, rhsu­motikus fájdalmait Crről Ismerhető fel az Asptrin hatása belsőleg. KOlső Ismertetőjele a tablettákra préselt •Sayet*­kereszt, ami megvéd az utánzatoktól. Ügyeljen tehát e bevásárlásnál, rajta van-e a tablettákon a >őa«s*« -kereszt ASPIRIN TAft-ETTAK A .&j*ct.-K E R ESZTTE t. igazgatósági tagok átvizsgálták és azokat rcndbenlevőknek találták. Igazolták nzt is, hogy egje 2500 pengős tétel valóban elveszett a vasúton ós az összeg elvesztését Bedő Ist­ván még annakidején bejelentette a vasútnál. A tábla ozutáii a tárgyalás folyta tilsát a \ jövő hét szombatjára halasztotta, akkor fog­ják megtartani a perhcM&lckct és valószínű, 1 hogv aznap Ítéletet is hoz a biróság. Juhász Gyula: akulturpolitikus, a humorista és a karikaturista üj színek és ismeretlen doku­mentumok a költő arcképéhez. Két ismeretlen Juhász-vers (A Dél magyar ország munkatársától.) V sdimbusi fogalmát Móra Ferenc vezette be az irodalomba. A szó maga latin eredetű, tulajdonképeni jelentése »határ«, dc a katolikus egyház tanítása szerbit igy nevezik, a/oknak a lelkeknek a tartózkodási helyét, akik, bár személyes bűnük nincsen, a mennyországra nem méltók. A »limbus« igy az al­világhoz tartozik ugyan, de annak határán van, kö­zel az örök élet boldogságához és világosságához. Ebben az alvilági zónában tartózkodtak az ósze­vetségi szent emberek, amig Jézus ki nem szaba­dította őket onnan cs itt tartózkodnak a meg nem keresztelt gyermekek. A szó előfordul még a geometriában Ls, ahol a szögmérő műszerek egyik alkatrészét nevezik limbusnak. A Móra-féle limbus kétségtelenül a szó egyházi jelentésével tart rokonságot, merL Móra Íróasztalának azt a legalsó és legmélyebb fiókját nevezte limbusnak, amely­ben régi, valamikor fontosnak, megőrzendőnek vélt holmikat gyűjtögetett, sárguló papírdarabokat, régi leveleket, lakó jegyzeteket. > Ez az a: asztal­fiók —< irja valahol —, ahová az indexre tett holmik kerülnek, hal álom után elégelendő< jel­zéssel.'.<. \zt hiszem minden magunk rajta kapa-kaszakc­rulönek van vilabol ilyen limbusa, egy szörnyűsé­gesen mély asztalfiók, amelynek tartalma eszten­döröl-csztendőrc növekszik, sokszor igen fontos papírok kerülnek bele, dc ha egyikre, másikra hir­telen szükség van és az ember hiába kutat min­den más elképzelhető és elképzelhetetlen rejtekhe­lyen utána, arra, hogy az Íróasztalának ezt a kaotikus alvilágát is átkutassa, legfeljebb a leg­komolyabb és a legparancsolóbb végszükség ese­ten tudja elszánni magát. Például olyan esetekben, amikor keresztlevelét, állampolgársági, vagy iBle­tőségi. bizonyitványál kell — ha a föld alól is — előteremtenie... Amit aztán keres az ember, természetesen nem fgen találja meg, de meg is feledkezik róla, mert a limbus valóságos kincsesbányának bizonyul és érdekesebbnél érdekesebb drágaságok kerülnek e'ö mélységéből. Mostanában kutattam át a magam limbusát és a keresett okmányok helyett megta­láltam benne a humorista, a karrikaturista és az irodalompolltikus Juhász Gyulát. r - > Ne kísérletezzen, használja rendszeresen a hires nagyenyedi Kovács krémet eltünteti az arcbőr szépséghibáit, csodálni fogja ön is bámulatos hatását. Az arc megszépül, fel­tűnően tiszta, üde lesz! Éjjeli használatra kök csomagolásban (zsíros) Nappali használatra sárga csomagolásban (száraz) Figyeljen • védjegyre I • d JUHASZ GYULA A — KARRIKATURISTA * Kevesen tudják, hogy Juhász Gyula szenvedélye­sen szeretett rajzolni. A művészetnek erről az ágá­ról ugyan fogalma sem volt, fürge ceruzája, vagy tolla alól olyanféje ábrázolatok kerültek ki, mint amilyenekkel azok a gyerekek firkálnak tele min­dent, akik még az iskolaköteles kort sem érték el, de azért, ha az ember jobban megnézi ezeket a kusza vonalakat és kibetűzi a melléjük irt magya­rázó szövegek értelmét, okvetlenül megérzi raj­tuk a költő, a művész zsenialitását. Annyi humor, ötlet halmozódik fel ezekben á kezdetleges ákoin­bákomokban, hogy megélne belőle vagy egy tucat mai humorista. Előkerült a limbusból egy rovatos papírdarab, amelynek tiszta oldalán nem kevesebb, mint tizen­három torzonborz arc látható. Ezek az arcok igen csak hasonlítanak egymáshoz, füle például egyiknek süics, de azért mégis más valamennyi. Az egyik sarokban borotvált arc bánatoskoriik. Mellette a költő kczeir'ásával' ez o szöveg: Hegedűs Gyula, avagy Rózsahegyi Kálmán A- papírlap közepén szakállas figura. Klzsit ha­sonlít a költőre. Lehet, hogy bnftarrik/furának ké­szült Vája ezt irta Juhász Gyu'a: Jókai Mór avngv gróf Andrássy Gyula Az alsó sarokban igen bánatosan kuncsalit gróf Báuffy Miklós, avagy Romáin Rol'aná-. Dedikáció is van ezen a papírlapon, amely ezt a kedves emléket elvitathatatlanul. tulajdonommá teszi. Ezt irta jobb felső sarkába a költő: ^Magyar Lászlónak, a magyar László Fülöpuek tisztelettel!« Pontosan nem igen tudnám megmondatni, hogy mikor készült ez a műremek, dátum — sajnos — ninesen-Tajta, annyi azért bizonyos, hogy több tiz évesnél. Lehet, hogy a kávéházi törzsasztalon, vagy valamelyik kocsmai darvadozás alkalmává! készült, de az is lehet, bogy a rcdakció hangula­tában született meg. Az podig még valószínűbb, hogy revans akart lenni. Juhász Gyulát nagyon sokszor lerajzoltam, szörnyű torzképeket firkáltam róla. Ugy ismertem az arcát, arcának mindent vonását, hogy még ma is a skezemben van*, VITÁK VERSBEN A limbusból előkerült egy ilyen régi karrika­turája. Lehet hogy éppen erre akart válasz lenni ez a tizenhárom kusza arca. Lehet, hogy engem akart visszarajzolni a költő és kísérletedben utó­lag fedezett fel másokra való hasonlatosságokat. A sikertelen próbálkozás után visszavoau't a maga hadállásába és a róla készített rettenetes torzkép alá ezt a strófát rögtönözte: Illába, mégis szép az élet, Én sc vagyok csúnya dm, Apám Attila volt, ellenben Mózes vali a. nagyapám. Juh. A sok régi lim-loai közül előkerült még egy Juhász-karrikatura. Ennek a születé-ére már pon. tosan emlékszem. .Vkkor készült, amikor megérke­zett a hire, hogy Juhász Gyula megkapta a Baum­garten-dijat. Szélesen mosolygó kövér arc, gon­dosan fésült szakállal és bajusszal, a szemén mo­nokli és a fején cilinder. Az aláírás alatta: »Baum­garten Gyulai, Előkerült az a rajz is, amit egyszer a kávé­házban Ditrói Gábor professzorról rajzoltam. Tj. an­két eve ennek is már, a rajzon 1926 az évszám. Erro a karriicalurára is verset irt Juhász Gyula: Ditró felé néz álmatag szeme És várja, hogy egy komor Nemere F.lj u j ja Pot emkin-klin lkát S oláh éj székely reggbe hajlik átl • , ; , , Juh. A kockás papírlap hátsó oldalán Ditrói Gábor válaszverse: Gyulának! A vá akozás fájó éjjelén Szeretettel gondolok Rátok én, Az eszme él, ha ml meg is halunk, Halottunkban jobbra virrad-tpkr Gáborod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom