Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-24 / 90. szám

\ DÍCV A G y A R O R S 7. A G Vasárnap, IU"58. áprSla 24. Cz elismerteit legjibb ifr szekim 6 vagy 12 havi részletre kaphatók ~f líarsa Dezső vasarűiiazaniR SZEGED. Aztán még egy lj!« tintával rajzolt Juhász-raj*:. Önka likitura. Csupa kuszaság." Alatta a szöveg: »Or. Júkwj Ihass Gyuh fölényesen megjelenik a magyar jövendőben. 192>.n Rengeteg ilyen ákombákomos tajzolt került ki Juhász Gyula pici plajbászdarabja, vagy görcsöcsöscn fogott fürge tolla alól. Rettenetes torzképeket rajzolt önmagáról és a rajzok rcttenelességévcl sem volt soha megelégedve. Szöveget is irt a rajzokhoz, hogy kuszaságukat, torzságukat még jobgan kiemelje: „Raszkolnyikov Gyula", „Itasputáo Gyula", „Juhász Nlkolnf", „gróf ToU/toj Gyula', Rs aztán nevetve mutogatta nekünk alkotásait. T EGY NYILATKOZAT A limbus pedig tovább ODtja rendületlenül a régi emlékeket. Három falatnyl papirszelet kerül elő belőle, Juhász Gyula kézírásával. Legalább tizenöt esztendős ez a kézirat la, de aktualitását nem veszítette el ma sem. Már nem emlékszem, hogy milyen alkalomból „nyilatkozott"' a költő, de nyilatkozatában fájdalmasan vonaglik a sorsa. — A költészet ma nem kell az embereknek — irta. Hárem év óta akarok kiadni egy uj verses könyvet, de nem találok rá kiadót. Egy kis regényem, amelyet nagvon szerelek, évek óla várja megjelenését könyv alakjában. Egy másik kis regényemet a Nyugat nem merte közölni, természetesen ezzel is várni kell, ki tudja meddig? Egész sor bátor és erós versem vár évek óla közlésre, hiába. — A barbár és képmutató reakciónak ebben a szomorú idejében, amely a szellem és a Szabadság ellen emel barríkáilokat, lassankint valósággal hősiesség lesz igazi költőnek és művésznek maradni. Én mindig drámaírónak készültem, de a mai szinház halálos ellensége a költészetnek és a mai világ (igaz, hogy egy haldokló és elmúló világ) mindent inkább akar, rsak tragikus megindulást és megtisztulást nem. soha! _ Most két nagy és tiszta ember és miivész emlékét igyekszem elevenné lenni: a szegedi iróét: Tömörkényét és a festőét/K á r o 1 y i La josét. Engem egy dolog érdekel és lelkesít, foglalkoztat és éltet állandóan és egyre jobban: az igazság! Mélyen vallásos érzéssel nézem az életet és hiszek a jövőben. Fiatal koromban melankolikus voltam, ma optimista lettem. Én elmegyek, de az igazság él és győz, az iguzság, amelynek szenvedő cs harcos életemet áldoztam a haszon és siker kilátásai nélkül. NYÍLT LEVÉL ADY ENDRE ÜGYÉBEN Llöadta a limbus annak a nyílt levéloek az eredeti kéziratát is — két papirból áll ez a kézirat, a/, első a József főherceg keserűvíz reklámcédulája, a másik pedig a kisebbségi egyhazak lelkészi karának a városatyákhoz intézett körlevele —, amelyet a költő Pckár Gyulához, a Petőfi Társaság elnökéhez intézett Ady Endre ügyében. Nyílt levél Pékár Gyulához, a Petőfi Társaság Elnökéhez. Mélyen tisztelt Elnök Ur, novemberben k-sz a magyarság egyik legnagyobb költőjének, Ady Endrének félszázados születési évfordulója. Ez alkalomból kérem, hogy a Petőfi Társaság novemberi ülésének programján egy számot tartson iöl „Ady Endre költészete" cimü felolvasásom részére. Ady nagyságáról ma már gyerekes dolog vitázni. Makkal Sándor erdélyi püspök írása pontot tett minden ilyen polémia ulán. A Petőfi Társaság még életében bc akarta választani Ady Endrét, de ő egyedül akart maradni. Ma már egy magyar irodalmi társaságnak nemzeti kötelessége leróni iránta az emlékezés, a hódolat adóját. Ha az eleven Babitsot és Móriczot meggondolatlanul kizárta és Szabó Dezsőt nem vette még be a Társaság, legalább a halhatatlan Ady Endrének meg kell adnia, ami őt ország-világ előtt megilleti. Ady költészete egyik legerősebb oszlopa a magyar jövőnek és én hiszem, hogy a novemberi emlékezés minden igazi magyarnak szive szerint való lesz..» Szeged, 1927 október 8. Juhász Gyula, a Petőfi Társaság tagja. Ez a nyilt levél, amely az egyik napilapban Jelent meg, óriási fetlünést keltett. Pékár Gyula abban az időben nem volt itthon, Szófiában tartózkodott, helyette Császár Elemér, a Petőfi Társaság alelnöke válaszolt hirlapi nyilatkozatban Juhász Gyulának. Kifogásolta nyilatkozatában, hogy Juhász Gyula nyilt levélben jelentkezett a felolvasó ülésen való szereplésre. „A jelentkezésnek ez az uj formája — mondja Császár Elemér nyilatkozata —, nemcsak szokatlan, de határozottan pressziós jellegű. Juhász Gyula valósággal revolvert szegez a Petőfi Társaságnak... Az én felfogásom szerint a Petőfi Társaságnak nem szabad tudomásul vennie ezt a nyilt levelet . . A Petőfi Társaság nem is bette tudomásul, nem ijedt meg a szelíd szegcdi költő „revolverétől" és bizony nem szorított helyet felolvasó üléscin — nem Juhász Gyulának, liancm — Ady Eudrc emlékezetének. VERSEK Verskéziratok Is kerültek elő a limbusból. Azt hiszem, hogy kötetben még nem jelentek meg Két vers, körülbelül 1925-ben Írhatta mindkettőt a költő. És mindkeltő Juhász Gyula örök, nagy szerelméről, a színházról szól. Im, itt a két vers: A színpad délután Királyi trón, mellett: koldusbot, A bot virágos ós a trón kopott. \i előtérben méla pilóta, A balfenéken vérpad, kaloda. Fönn a magosban függő kert virul, Merengő tenger látszik messzi, tul. Oly néma rnlndrn, mint a temetők, Föliárnydásra várnak csendben ők. Mert jó as est, a csillár fölragyog, Klggu'nak a rivalda csillagok. A. Rét -vezető világmárka eredeti STIRIfl eredeti STEYR kerékpárokat kizárólag nálam kaphat. Hamis utánzatra ügyeljünk Wolfner, ReHhofi'sr. Emergá gumik, alkatrészek és legolcsóbban Wolff Péter. gépéruhéiában, Hld ucca 1. Fanfárok zengnek és ilstdöb recseg: Tragédiába indul a sereg, A taps viharja mennnydörög, robog. ,..Most kávéházban még az áktorok. A második verset egy hajdani szegcdi színésznő, Gazdy Aranka magánszincsziskolája matinéjához irta prológusnak. Prológus Kedves Közönség, kis jóindulattal És biztatással vedd, amit hozunk, Kik lelkes hittel, l/ju akarattal Müvészetünk oltárán áldozunk. Még fiaatl a gárda, 6 de nekünk A fiatalság ritka, drága kincs, I Mely bei agy og ja minden kiizködés\lnk S a rögös útra rózsát áldva hint. | ' M Lehet, hogy gyenge néha még a hangunk. ' Lehet, hogy léptünk még bizonytalan, De indu'nnk: a szépet, jót akarjuk I S érezzük, hogy hifinknek szárnya van! • S ha egy akad köztünk, kt a dicsőség Fénylő egébe fölszáll, már elég, Mi többiek majd, ó kedves Közönség, Küzdünk tovább, mig szent tüzünk elég. Mert érted játszunk és érted csatázunk, Boldog magyarság, mely nem volt, de lesz, lia tetszik néked a mi áldozásunk, | .' Kedves Közönség, Tapsolj és szeress! A limbusbór előekrült egy ilyen régi karrika* gi, nagyon régi, harcos Juhász-cikkek, szinházl kritikák, aktuális, élesen, szellemesen szitirikuu széljegyzetek elsárgult kéziratai kerülnek rendre elő belőle. Mind, mind egy-egy ecsetvonás a költ® művészi és emberi portréjához, amely egyszer talán elkészül. Magyar László tmmttm mm FESTEK |<fegYíáruk Háztartási cikkek KARDOS Valéria tér. a r aa • • Szép é$ kellemes kerlliclyiségóben esténkónt ós tUmcpnapokon ICeTTcK éttermei Lakatos Flóris ÁVÍSSS6' Z . „ ,7 T, T^ ^^ Kiismert jó konyha. Tájborok. Dreher sörök Buda, XI. kgf.. Horthy MiklÓS-Ut 48 szám. Szegediek állandó találkozó helye