Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-23 / 89. szám

Szombat, T§38. Spri!* 23. DÉI MA on s 7 Á G — flrtur Henderson Budapesten Az angol munkáspárti képviselőt kihallgatáson fogadja a kormányzó és a miniszterelnök, megbeszélést folytat a politikai (tárlók vezetőivel Budapest, április 22. Tegnap — mint isme retee — Budapestre érkezett Arthur Here derson, az angol munkáspárt, egyik vezető képviselő tagja, akinek érkezése összocsik több angol konzervatív képviselő látogatásával. Budapesti tartózkodása alatt érintkezést keres i magvar közélet vezető egyéni gégéivel, fogadni fogja Heiv'ursont TTortbv Miklós kormányzó ;s Darányi Kálmán miniszterelnök is. A munkáspárti képviselő újságírók olőtt kijelentette, hogv Budapesten érintkezést keres a politikai pártok vezetőivel és reméli, minden magyar politikai párt vezető egyéniségével alkalma lesz beszélni. Igon fontosnak lartia, hogv a magyar szociáldemokrata párt vezető politikusaival is beható eszmecserét folytasson. A továbbiak során kijelentette, hogv közéleti pálváián az édesapja — aki többször volt miniszter — a példaképe. Szeretné apja békepnlWkáiát folytatni. . — Pusztulás fenyeneti Eurónát — mondotta —, ha háborúba, rohan, mert nem hiszi, liogv az a eivilizácé nmnlvben ma éhtek. át tudna élni egv ui vilá^+áborut. Ugv látia rmberlséa nem akar háborút. És ha ennek ellenére mégis kitörne a háború, ez csak politikusok c.« kormányok Irháinak eredménye lenne. Anglia InVoscdyónak n töU^go nem akar háborút., ez azonban nem jelenfi azt, hogy aX anaol nén vem védi meg magát hn basáját megtámadják. Nagvbri tárna békét akar: de nem mindeváxnn vahj békít,. A nép támogatja a fegyverkezést, mert látia, h"gv mds országokban történő események kövftkeziPben a béke vcszélneztetve van. Henderson pénteken délelőtt felkereste T.égrády 01 tó főszerkesztőt, utána egvütt ebédeli Eckliardt Tiborral; akivel tanácskozása délután fél 5-ig tartott. Ezt követően vitéz Bornemisza Félix, a szabadkikötő igazgatója meghívására meglátogatta a szav,°dkikötőt. Délután G*órakor fogadta Peyer Károly és Tluchinaer Manó vezetésével a magyarországi szociáldemokrata párt küMötfcégét. Henderson szombaton (aU'kozik B"thlen István eróf volt miniszterelnökkel ós Rassay Káról Ival. Az iáö A Meteorológiai Intézet jelenti esle 10 órakor. Időjóslat: Mérsékelt légáramlás, változó felhőzet, a délutáni órákban egy-két helyen futó eső, éjjel a mélyebb fekvésű helyeken rrósebb fagy, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik, nor/ó Mozi Mi cs miudeunap! A szezon legjobb magyar vígjátéka térj Tőrök—Ernőd vígjátékából filmre irta NrVIT KAROLY Zene: KOMJÁTHY KARÓI.Y Főszereplök RAJNAY, DAYKA, BAHSO\Y, KABOS ós a magyar színjátszás legjava. — Ragyogó, szellemes, vidám, egyike a legjobban sikerült magyar filmeknek Belvárosi Mozi Szombattól keddig *JAAL FRANCISKA. idei egyetlen filmje Ka?ózkisass*ony A Paramount grandiózus filmje, a ferií főszerepben FPEDERICH MARCH Rassay nagy beszédben utasította vissza a szentlttváni gondolatot megtagadd zsidóiavaslatot „A Javaslat hozzányúl a magyar alkotmány egyik alapplléréhez: az állampolgári egyenfogusághoz. hatása egyiormán veszélyes az egyénekre és az egész nemzetre" — „Kisebbségei teremt ebben az országban ugyanakkor, gmikor 3 millió magyar egyenjogúságáért kell harcolni" Budapest, április 22. A képviselőház egyesilelt bizottságai pénteken kezdték meg az úgynevezett zsidója vasiul tárgyalását. Az üléscu a bizottságoknak több, unni száz tagja veit részt. Pcstby Pál elnök nyitotta még az ülést, majd Balogh Gábor előadó ismertette a javaslatot. A vita első szónoka Rassay Károly volt. — Nem tudom kivonni magamat annak' a ténynek a hatása alól — mondotta nagyhatású beszédében _ hogy a kormányelnök ur olyan értelmű kijelentést tett, amely szerint ezen a javaslaton változtatni nem leheL A miniszterelnök ur ezzel a kijelentésével előre feleslegessé és céltalanná tette a vitát. A javaslatban foglaüt széleskör ü felhatalmazás már önmagában véve is cMogadhalatlanná teszi a javaslatot mindazok számára, akikben a közjogi kérdések iránt még valami erzek mutatkozik. Ez a különleges felhatalmazás a polgárok magánegziszlenciája tekintetében korlátlan rendelkezést biztosit a kormánynak. — Ez a javaslat Icljesen meglepetésszerűen érte a magyar közéletet — folytatta Rassay. A magyar politikai élet másféléven keresztül Trcttga dei, vagyis a pártok közötti harmónia jegyében folyt ós a miniszterelnök ur minden kérdést előzetesen megbeszélt a pártok vezetőivel, ezt a javaslatot azonban nem ismertette sem velem, sem azokkal, akik országos politikai kérdésekben tnbbs/.ör tárgv altak a miniszterelnök úrral. 'Éppen ezért megállapítom, hogy c javaslatért kizárólag a miniszterelnök urat és a kormányt illeti a teljes dicsőség és a történelem előtt a teljes felelősség. Etfől a Javaslattól a nemzeti közérzés távol álL — A javaslat formája a taktika. A kormány ugyanis másfél éven krrcsztül szította sajtóján át a felekezeti gyűlöletet, hogy most ide álljon és erre a gyűlöletre hivatkozva, mint érdemet könyvelje el, hogy ezzel a javaslattal ezt a gyűlöletet levezeti. — Hiába csomagolták be ezt a javaslatot — folytatta — tulipános papirosba, mert a javaslatra el távoli thatatlanul van rávésve a vedjegy: Madc in tierniany. A magyar középosztály évszázadon keresztül érdeklődött a kereskedelmi és ipari pályák iránt és igy nem áll. mint hogyha a zsidók valami ravaszsággal foglalták volna'el á magukra hagyott posztokat. — A kormány ahelyett, hogy a milliárdos beruházást a fiatalság ui elhelyezésére használta volna fel, hozzányúlt a magyar alkotmány egyik pilléréhez: az állampolgári • egyenjogúság intézményéhez. — Hozott egy javaslatot, amely egész Konstrukciójában tarthatatlan, gyakorlati hatásában pedig ugy az egyesekre, mint az egész nemzetre katasztrofális következményekkel fog járni — Az állampolgári egyen'oguság — folytatta beszédét Rassay nemcsak a zsidók védőpalosa Ez a javaslat négyszázezer magyar állampolgártól tagadja meg az állampolgári egyenjogúságot és kelti fel bennük a megalá* zás keserű érzését. Kisebbséget teremt epfieu az országban _ korlátozott jogokkal — ugyanakkor, amikor kifelé, a megszállott területeken három millió magyar egyen jogosításáért kell harcolni. — Hatástalannak tc«zi fegyverünket ebben a harcban és veszélyezteti a civilizált világnak a szimpátiáját, amely egyetlen támaszunk a nemzeti aspirációkért folytatott nehéz küzdelemben. Ez a javaslat megtagadja az érzelmi és kulturközösséget nemcsak a hazában éld négyszázezer zsidó állampolgártól, hanem ellöki a nemzeti közösségből a megszállt területen élő zsidó magyarokat is. A magyar történelem sorsfordulójának kritikus perceiben megtagadja cz a javaslat azl a szentistváni gondolatot, amelynek ünnepét kívánjuk ülni ebben az évben. A továbbiak során a javaslatnak a tűzharcosokra vonatkozó részével foglalkozott Rassay és kérdezte, mi történik annak a szerencsétlennek az utódaival, aki a háborubau hősi halált halt és nem volt abban a kedvező helyzetben, hogy 1919. augusztus l-e előtt kikeresztelkedve biztosítsa maga és családja számára a kvalifikált kereszténység jellegét és előnyeit; Rassay ezután azt kérdezte, mi lesz nzza? a zsidó vallású magyar állampolgárral, akinek 11 nagyapja az 1848-as szabadságharcban életét áldozta, vagy kitüntetéssel teljesítette a haza iránti kötelességét? Gyermekei, ha Vallásukhoz hűek maradtak, másodosztályú állampolgárok lesznek, ugyanakkor azonban azoknak az utódai, akik Havnau vezetésevej bejöttek az ország lcigázásara, vagy azoknak a esehclpiek és nemeteknek az utódai, akik az abszolutizmus alatt, mint a nemzet sanyargató! ifc» hóhérai özönlötték el az országot, élsőosztályu állampolgárok és ma hangzatos magyar nevekkel a magyarság védelme ciméiv követelik e törvény meghozatalát. Rassay ezután a javaslat gazdasági kihatásaival foglalkozott. 15 16 ezer embertől akarják elvenni a kenyeret, de ugyanekkor 50—60 ezer alkalmazott lelkébe viszik bele a bizonytalanság érzését és akkor csodálkoznak, liogy a gazdasági élet megáll cs bizonytalanság üli meg a lelkeket. Ez a folyamat • nem jelent semmi előnyt a bárom, millió nincstelenre és törpebirtokosra. A javaslat veszélyezteti a keresztény társadalom jelenleg elhelyezkedett elemeinek egzisztenciáját i*. Rassay igy fejezte bc nagyhatású beszédét; A törvényjavaslatot mindezek alapján és azért is, mert a javaslat határát az egyénekre és a nemzetre egyformán végzetednek látom, elvi alapon visszautasitom cs azokra háritom érte a felelősséget, akik szavazatukkal ezt a törvényjavaslatot törvényerőre akarják emelni. Makkal János szerint a javaslat a jog* egyenlőség elvét nem rombolja le. A javaslat szerinte olyan lovagiasságról, emberiességről