Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-23 / 89. szám

5= DeCMAGTARORSZXr, Kitűnő flekken ~e sték minden szombaton a hírneves Janik-féle vendéglőben. (Szent Istvin-tér). Marosvásárhelyi módra készült Ízletes flekken és vargabéles, kitűnő fajborok. Az url közönség találkozó helye. Két külön terem. Szíves pártfogást kér marosvásárhelyi BARABAS SÁNDOR vendéglős. és megértésről tesz tanúságot, amelyet az országban sokan még túlzottnak Is tartanak. Az 1919. augusztus 1-i dátumról a következőket mondotta: — A zsidóság azt mondja, Magyarországon, hogy nem faj, nem külön társadalmi léteg, csupán vallásfelekezet. Magyarországon szerinte csak a zsidóságnak felső rétegei curópaizáradnak, a többiek törzsi kultúrában élnek. Az utánpótlás mindig törzsi kulturáhan jön, ami az asszimilált zsidóság tragédiája is. A .javaslat — folytatta —, a? asszimilációt nem segiti elő, viszont nem helyezkedik arra az embertelen álláspontra, ahol már bizonyos asszimiláció történt, azt meg nem történtté tegye, — azt a zsidóságot, amely már békeidőben olyan társadalmi pozícióra tett szert, hogy a magvat polgári társadalommal összeházasodhatott, továbbá, amelv olyan kulturális hasonuláson ment keresztül, hogy a kereszténységet nem konjunktúrából, hanem meggyőződésből magáévá tette, n*ni zárjuk ki a magyarság életéből, mint egyébként a többit sem. Gsilléry András a javaslat ellen szólalt fel és sokalta a zsidó vallásúak részére engedélyezett 20 százalékot, ötszázalékos arányszámot követelt. — 'Ami a kíkeresztelkedés kérdését illeti, azon nz állásponton van, hogy a kíkeresztelkedés nem segit. Ezután Törs Tibor és Meizler Károly szólalt fel. Petrovácz Gyula szerint a kormánynak vissza kellett térni arra az álláspontra, amely kimondja, hogy a zsidóság faj, vagy mondják nemzetiségnek. Megérti, hogy a kormány ebben a pillanatban szel id törvény javaslattal jön n Háí elé. Az együttes bizottság déluíán IVilvlatta a javaslat általános vitáját. Müller Antal üdvözölte a kezdeményezőit, de szerinte alaposabb munkát kellett volna végezni. Kér* té. hogv az önálló iparosoknál és kereskedők* ne! is vigyék keresztül az arányszámot. Drózdy Győző elfogadta a javaslatot. Szerciné azonban, ha nz igazi hazafiságot jobban jutalmaznák. B r ó d y Ernő nem. kér semmiféle jutalmazást a hazafiságért, mert az kötelesség. Fájdalmasan és szcnlornnn érinti a törvényjavaslat, ".melyet nem tekint másnak, mint sikertelen 1;bérlétnek n zsidóság megbántására. Fiain Ferenc általánosságban elfogad ja a javaslatot, dc a javáslat nem hiondja ki- hogy ki n zsidó, — legalább azt kellene megállapítani, hogv ha más mentalitású kormányzat jön, az is kötve legyen a fogalomhoz. Kertész Miklós beszédét azzal kezdte, liogy o javaslat vitájában felszólalók esak a vonat egyik ablakán néztek ki. ahol észrevették a itatok vezetőit, a vállalatok igazgatóit, n lókor és rosszkor kitérlekel, de nem néztek ki :» vonat másik aidakán. ahol észrevették volna a névtelen szenvedők óriási többségét. Szükségesnek tartja a fizetések maximálását. Az emberi téliéit mennyel arányban nem álló fizetések akkor is izgatnak, ha azt keresztények, vagy ha azt zsidók kapják. Az ülés utolsó felszólalója Árvát falvi \ a gy István volt. Sezrintc a javaslat semmi esetre sem nevezhető jogfosztásnak, meg sérelemnek sem. Pesthv Pál elnök ezután a tanácskozást fcllH'szakitotta és javasolta, hogv az egyesitett bizottság legközelebbi illését szombaton délrlótf tartsa. Az ülés este fél 9 órakor ért véget. Dr. Tóth Lászlót a Magyar Újságírók Egyesülete elnökévé választották Budapest, április 22. 'A Magyar Újságírók Egyesülete pénteken délután tariotla elnökválasztó közgyűlését. A szavazás befejezése után Hegedűs Gyula elnök bejelentette, hogy összesen 229 szavazatot adtak le és 205 szavazatfal dr. Tóth Lászlót választolták meg az egyesület elnökévé a tisztségéről lemondott Márkus Miksa udvari tanácsos helyére. Tóth Lászlót megjelenésekor meleg ünneplésben részesítették. i Egy év után felfogták az eltűnt Erhardt Amália rádiójeleit Varsó, április 22. Á lapok' jelentése szerint a feleösziléziai So6novitzban eprv 18 éves középiskolai diák rövidhullámú rádióvevő készülékével 40.5 hullámon a K. H. 0. Q U. A állomás segélvjeleit fogta fel. Megállapították, hogy ez az elmúlt évben eltűnt Erhardt Amália amerikai repülőgépének hivő jele. A krak. kói rádióklub ezt közölte Anglia és Amerika rövidhullámú állomásaival, hogv állapítsák meg, vájjon ők is feltudják-e venni a KHOQU A 6egélyjeleit. Lánya lopásért — feljelentette az anyját „Nem a felmentésemet kérem, hanem azt, hogy 25-öt vágjanak arra, aki 81 éves anyját ideállította...' '(A Délmagyar Ország munkatársától.) özv. Zádori Pálnó 81 esztendős dorozsmai ae6zony került pénteken a járásbíróság eló lopással vádolva. Leánya. Zádori Erzsébet, jelentetto fel nemcsak őt, hanem fivérét is, lopás miatt. Fcljelen,téeébcn előadta, hogv az anyja, amikor elköltözött tőle, elvitt fia segítségével 21 szál deszkát, egv ólnak a részelt. Ez a 21 szál deszka volt, az öreg aggzony minden vagyona. ezt vitte cl magával. A leánya feljoléntcschcn azt, is elmondotta, hogv ezek a deszkák valamikor tényleg az anvjáé voltak, aki azonban neki adta ajándékul is igy nem volt jog<r, elvinni. A tárgyaláson áz öregasszony azzal védekezett, hogv a deszkák vagyonának utolsó roncsai. Nem adta a lányának azokat sohasem. Elmondotta, hogv azelőtt a leányánál lakolt, dc mert rosszul bánt vele. otthagyta és a fiához költözött. Ekkor vtte cl a deszkákat is. — Szóval felmentését kéri? — mondotta a bíró. — Nem a felmentésemet, kérem éú — felelte az öreg néni —-. hanem art. hogy huszonötöt rágjanak arra. aki engem idevipelt . . . Nyolcvanegy esztendős vagyok, még sohasem állottam Urósáo előtt . . . Most meg lopás miátt kerülök ide vénségemre, mén hozzá — az édes lányom jelent fel ... f t Zádori Erzsébet is idézést kapott a tárgyalásra, mint sértett, azonban a tárgyaláson nem ielent meg. Zádori Vince, a feljelentő testvére íe tagadta. bűnösségét, és azzal védekezett, bogv jóhiszeműen vitte el a deszkákat anyja felszólítására, mert tudomása volt arról, hogy a deszkák az édesanyja tulajdonát képezik. A járásbíróság felmentette mindkettejüket a lopás vádja alól. Az öreg néni méltatlankodva hagyta el a bírói szobát. — Azt mondom cn . . . a/t mondom, bogv huszonötöt kell az ilven lánvrá Ynghi. aki nvolcvanegvcsztendős onvját szégyenbe dönti ... I Hóvihar Erdélyben Bukarest, április 22. Több erdélyi városból havazást jelentenek. A hóvihar érzékeny károkat okozott a forgalomban is. Megrongálódott a táviró és távbeszélő vonal. Erős havazást jelentenek a Bánságból is. Szeged sz. ktr. város polgármesterétől. 12.292-1938. L sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A város tulajdonét képező Fehértói halászcsárda épületének vendéglői célokra való bérbeadása iránt 1938. évi ápritis hó 25-én délelőtt 10 órakor a gazdasági ügyosztályban (Bérház II. em. 23.| nyilvános versenytárgyalást tartunk, a beérkftzett ajántetokat ugyanezen napon és időben fel* bontjuk s ez alkalommal ajánlattevők, vagy meghatalmazott képviselői jelen lehetnek. Ajánlati minta és szerződési feltételek" a gazdasági ügyosztályban (Bérház II. em. 22.) díjmentesen rendelkezésre állanak. Csakis az itl nyert nyomtatványok felhasználásával lehet ajánlatot benyújtani. Az aláirt ajánlatokat sértetlen boritékbad elhelyezve és pecséttel lezárva fenti Időpontig a: várost iktató hivatalba (Városháza, földszint 14.) kell benyújtani. Az ajánlat borítékját -a következő felirattal kell ellátni: „Ajánlat a 12292-1938. sz. versenytárgyalási hirdetményben között halászcsárda bérletére." Bánatpénzül egy negyedévi haszonbérnek megfelelő összeget keit a város letétpénztárába befizetni s a letéti nyugtát az ajánlathoz mellékelni, Szeged, 1938. április 12-én. Dr. Pálfy József polgármester. Köszönetnyilvánítás Mindazon testvéreknek, rokonoknak, Ismerősöknek és tisztelöknek, akik felejthetetlen drága Jó édesanyánk temetésén résztvettek és iparkodtak megosztani velünk bánatunkat, ezúton mondunk' köszönetet. Szeged, 1938 április 22-én. A gyászoló DURCZIK CSÁLAD Fájdalommal megtört sziwej jelentjük, ugy a niuguuk mint a rokonok nevében, hogy legjobb feleség, édesanya, anyós, testvér és nagyanya, idb. Szedreit Lajosné sz. SzUcs Teréz f. év április 21-én délután 3 órakor, hosszú szenvedés után, életének 77-ik, boldog házasságának 54-ik évében, a halotti szentségekkel ellátva, csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványát folyó hó 23-án délután 4 órakor a gyevi temető ravatalozójából a római katolikus egyház szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra. Rngcszti-lő szentmise folyó hó 23 án reggel 9 órakor lesz a felsővárosi templomban az Egek Urának bemutatva. Áldott emlékét kegjrlcttcl őrizzük. Színházi előadásokra icöucií a Déünogprorszóg i e írv i r o d A b a n.