Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-25 / 67. szám

decmagyárország Höicsön Is ad fényképezőgépet LIEBMANN fotoszakii/.let, Kelemen­ucca 12, ségérc és sértetlenségére bárminő erőszakos beavatkozással ben szem­es hivjifk lel az arra hajlandó többi nemze­tei, hogy csatlakoznak-e ehhez a nyilatkoza­tunkhoz. E kel lehetőség mérlegeléséből világosan Kitűnik, hogy mindegyik esetben automatiku­sa]) kisiklanék az angol kormánv elbírálásá­nak köréből az a döntés, hogy a háború ketl­vez-c Angliára, vagy sem és a javasolt bizto­síték alkalmazandó volna-e tekintet nélkül a Körülményekre, amelyek azt működésbe hoz­ták, amelyekre az angol kormány nem gyako­rolhat befolyást, vagv irányítást. Ezt a hely­zetet nem oldhatja meg az angol kormánv olvan területre nézve, ahol Anglia létérdekei nincsenek trgyanolvan mértékben érintve, mint Franciaországban és Belgiumban. Ez a helyzet senuni esetre sem következik a népszö­vetségi alapokmányból és ennélfogva az angol kormány nem alhatja meg a javasolt elóze­írs biztosítékot. • . — Ami Csehországot illeti, az angol kor­mánv nézel© szerint elérkezel! a* idő* hogv a diplomácia összes eszközeit a béke ügyének szolgálatába állítsuk Az angol korrpány a maga részéről bármikor kész minden tőle telhető segítségei nyújtani ama kérdések meg­oldásához: amelvek nehézségét okozlak a né­met és cseh lakosság közöli, addig periig nincs szükség az erőszak használatára. Spanyolországot illetíien to- • váhbra ís ragaszkodunk a be- ' nemavatkozás politikájához — folytatta Chamberlain —, amolvet iól le­het, gyakran megsértettek. — a legjobb esz­köz a nagyobb tűzvész megakadályozására. — Nem kivánunk ezúttal bővebben foglal­kozni az olasz kormánnyal folytatott megbeszéléscinkkel, amelyek már jelentékenyen előrehaladlak, amelyek eredménye nagyon biztató. Az olasz kormány újból kijelentette, hogy kész lojáli­sán elősegíteni az angol terv végrehajtását és ma sokkal fontosabb, hogy újból kinyilvání­totta. hogv Olaszországnak nincsenek sem te­rületi, sem politikai, sem gazdasági céljai sem Spanyolországban, sem a Balcári szigeteken Chamberlain az ujabb fegyverkezési tervek ismertetése utá'n igy fejezte be beszédét: — Az angol kormány ugy tartja, hogy a fegyverkezés növelése még nem elegendő 'biz­tosítéka a békének, továbbra is lankadatlanul dolgozzunk a béke ügyének megerősítésén, de egyszersmind mindent elkövetünk, Angliát olvan erőssé tegyük, hogy megfelelhessünk bármilyen kívánságoknak. Az a tény. hogv tudjuk az egész világ minden részében, hogv a legnagyobb gyorsasággal és eréllyel tesszük ezeket a lépéseket, nagyban hozzájárul a nemzetközi megnyugtatáshoz. Az angol politikai alapja a béke fenntartása és a békének igazságossággal való párosítása. Ragaszkodunk ehhez az elvhez és továbbra is a józan ész és diplomácia módsze­reinek alkalmazását aiántink a fe­nyegetés és erőszak helyett. Felelősségem teljes tudatában jelentem, bogy az általunk választott eljárási mód látszik a legjobbnak és meggyőződésem szerint a leg­helyesebbnek. Chamberlain miniszterelnök beszéde után 'Attlee őrnagy a munkáspárt ellenzéki vezére beszédében ha­bozással és gyengeséggel vádolta a kormányt. Sir Arehibald Sinclair, a szabadelvű el­lenzék vezére, hangoztatta, hogy ha az erő­szak elve győz Középeurópában, vagv Spanyol­országban. győzni fog Franciaország és An­glia felelt ís. Tavaszi kabáiok, kosztümök P. Reich Erzsi cégnél órldal váiaaxléRban Való könyvek érvényesek Sxécfjenyl tér 17. ax. Ftíooaíóval szemben­„E hazában mindenkit a magyarság történelmi hivatása hasson át. meri a magyar meg nem érivé, elhagyaioíían áll Európa lengerében" Gelei József rektor nagyszabású beszéde a niagyar sorsról és a világtörténelmi eseményekről a szegedi egyelem csütörtöki doktor­avató ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön hét uj doktort avattak fel a szegeiti egyetemen Kulcsár Tibort és Ila jdu Jó­zsefet az orvostudományok, Pillér Feren­cet, dr. Villányi Gyulát és R e i t e r Györ­gyöt a jogtudományok. Meitner Pált és Lukács' Jenő! nz államtudományok dokto­rává A csütörtöki avatás jelentőségét kiemeli az a beszéd, amelyet dr. Gelei József pro­fesszor, az egyelem rektora intézett az uj dok­torokhoz. Gelei rektor beszédében ezeket mon­dotta: — Márriits 12. óta. azóta, hogy a német bi­rodalmi csapatok átlépték az osztrák halárt, nehéz lidércnyomás ülte meg nemzetünket. Sokan a hon halárait megint veszélyeztetve látták. Az önbizalom hiánya kormányunkra is átragadt, mikor követünk Berlinben kény­telen volt a szomszédos jó\ iszony fennmara­dása fölölt reménykedését kifejezni. — A német birodalom feje azóta megdicsért óennünkef, derék magyarokat, azokért az intézkedéscinkért, melyeket Ausztria függet­lenségének taeeszfmlével kapcsolatban tfogn­natosi toltunk. De a bajtársi érzés egv szóval nem diktálta nyelvére a szót, hogy tudja és éizi a mi nagy inegcsoukitottságinik keser­veit, tud ja és érzi a bennünket ért nagy igaz­ságtalanságokat, főként ő tudja és érzi a leg­jobban, hogy mekkora hála és felelősség kö­telezi Európa knfturnemzeteH ezért a műve­lődésért 'évszázadokon át annyi vért áldozolt hős magyar néppel szemben s egy szóval nem mondá, hogy éppen ebből a hálából és ebből a felelősségből kifolyólag különösen ó az, ki nem csak tiszfeli hatá­rainkat, nemcsak utasítja itt élő fajtestvéreit, hogy a vendégül látó cs nekik megélhetést, sőt a törté­nelem vérözönében kard jával fenn­f maradást biztosi tó honnak áldo­zatkész, hü polgárai legyenek, hanem elvártuk volna a német nép vezérétől, hogv a magyar igazság érdekében hangos szót tesz amellett, bogv határainkat a népi, a nem­zeti elv alapján tágítani kell mindaddig, amed­dig csak magvar ajkakon magyar imádság es­Divatos SÍRÖ vetekből m o d e r n szabással JT öltönyt felöltőt Takarékos­ság és U N I 0 könyvre KRIF.R is. Klauzál-fér 3. dckel a testvéri egyesülésért. — Nem, ez a mi világháborús bajtársunk" szájából sem igy, sem ugy, nem történt meg, mindössze csak a kishitűek nagy csapatának; lidércnyomása szabadult fel tegnapelőtt, iU lelőleg a hir nyomán tegnap, amikor meghal-< lolták, hogy az osztrák-magyar határon meg­történt a magyar és a német katonai csapatok ünnepélyes találkozása, hogy német és ma­gyar tisztek kezet fogtak, hogy két század tisztelgő keze a fegyverzeten csatlant, kivont kardok az anyaföldnek szegeződtek s majd a tavaszi napban megcsillogtak. — Mit ér a formáknak cz a betöltése, ha ugyanakkor az összetartás, a sorsközösség sein a lelkek döbbenetes meleg összeölelkezc­sével. sem az arcokon végigpergő örömkŐny­nyekkcl, sem Istennek meleg áldásával meg nem szenteltetett. — Doktor urak! — folytatta Gelei rektor. Egv nagv. feledhetetlen tanúsága van ennek a világtörténelmi fordulatnak: egy ezer eszten­dő tapa'sztalataival sokszor, de mindig kese­rűen igazolt igazság az, hogy a magyar meg nem értve, hatalmas szomszédaitól áldozatosan nem tá­mogatva. egyedül és elhagyottan áll Európa tengerében. S ez a nagy tanúság és ez a keserű, mert nem érdemelt tudat itt áll előttünk minden nagy Következményével. Először azzal, hogy bará­tot csak magunk között keressünk, hogy GnöW legyenek és maradjanak barátok, szerető' ba­rátok egymás közt, tisztelő barátok az e'gyé­tom iránt, rajongó barátok a nemzet rránt. le­gyenek a magyar közösség áldozatos barátai. Másodszor azzal, hogy hitünk és bizodalmunk csak önma­gunkban lehet, liogv c hazában mindenkit az a mélységes történel­mi meggyőződés hasson át, mely mindig a világos tudat élén viseli a mi történelmi hivatásunkat s a magyar Szózatnak szent hitét, mely sze­rint az nem lehet, hogy keservben annyi hü keb,cl lilába szakadt meg a honért. És harmad­szor, itt áll ez a keserű tapasztalat azzal a következménnyel, hegy irrőt, feilvirágoztató, honnientő erőt csakis önmagunkból termelhe­tünk ki és éppen ezért nagy történelmi fele­lősségtől áthatva mindenki nyújtsa a legtöb­bet, a legértékesebbet, a legszentebbet a ma­gyar jövendő biztonságára, határaink visszá­áilitásárn. utánunk áhitozó elszakadt véreink megmentésére, keblünkre szorítására. — Doktor urak! — fejezte be nagyhatású beszédét a rektor — vezesse Önöket a magyar közéletben a magyar egyedülvalóságunk vilá­gos, de büszke tudata, történelmi hivatásunkba vetett szent hite és bizodalma és a még szen­tebb akarat és elszántság minden erejüknek feláldozása a magyar sorsért és magyar jé­vendőért! • . . I Bécsben megkezdődött a mamut-propaganda Bécs, március 24. A választási hadjárat bevezetéseként tegnap este nagyszabású prp­paganda felvonulások voltak. A tulajdonkép­peni mamutpropaganda csütörtökön este kez­dődött meg Bürckel körzetvezető beszédével a Koncerthaus nagytermében. Az állami szín­házak előadásai a propagandabeszéd miatt elmaradtak. Göring pénteken reggel érkezik Welgbc, ahol meglátogatja leánytestvérét, Hitekért igazságügy miniszter feleségét. Ezután l/yz­be utazik és pénteken délután hajón tovább megv Bérsbc. * Bécsből jelentik: SeíU volt' szocialista pol­gármester védőőrizete, megbízható értesülés szerint measzünt. (M. T. I.), ta

Next

/
Oldalképek
Tartalom