Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-25 / 67. szám

Péntek", 1938. március 23. décmagyapod<57ág 3 Budapesten letartóztatták dr. Printz István ügyvédet Budapest, március 24. A budapesti rendőrse? csütörtökön letartóztatta mulatozás közben dr- Printz István volt székesfehérvári ügyvédet, akit a székesfehérvári törvényszék sikkasztás 06 okirathamisitás miatt héthónapi fogházra ítélt, dc az ügyvéd a büntetés végrehajtása elől megszökött és Pesten bujkált.. Mulatozás közben most felismerték a detektivek és letartóztatták. Dr. Printz István ismert szegedi családból származik. Évekkel ezelőtt Szegeden müköTavaszi újdonságok gylk.klgyó éskrokodllcipők, angoharkuuccai cipők, minden dívatszinben nagy -választék HA-HA-nál Szeged Ke'emen ucca 12. ~ 4. B. C. ts Kalász tag dött mint ügyvédjelölt ós tevékeny részt vett a szegedi sportéletben is. Évekkel ezelőtt Budapestre költözött, majd Székesfehérvárra került, ott követte el azokat a cselekményeket. amelyek miatt elitéltek és amelyek miatt most letartóztatták. Bethlen nagy beszéde az alkotmányos fejlődés mellett és határozott állásfoglalása a szélsőséges izgatás, a parancsuralmi kisérletek ellen „Ón his orszáf a porancsurolom uffűra tépne, az operett ts paródia lenne" — „Rend, nqugalom es szabadság neihül nem lehet Cini, eneihűi nem lehet megőrizni az ország függetlenségei — „llofározott szétválasztást es polgári Összefogási a tobboldalt hoponuegpen leienthezO bolsevista lelszavak ellen" Budapest, március 24. Gróf Bethlen István nagv beszéde adott különös jelentőséget a választójogi vita S7e'-dai t+~ - ló-soak. Az ülés első szórok a Antal István volt, aki a népi önrendelkezési jogról szólott, majd arról a történelmi parancsról beszélt, amely a népi ós faji erők megerő«itésct célozza,. Hangoztatta, liogv sok tekintetben trag'kus erői a választójogi törvényiavaslatról beszélni. Azért tragikus, mert ha elődeink ezt a nagy közjog* törvényt megoldatták volna, a nemzet a történelem krizises idejében erőteljesebben, egységesebben tudta volna érvényre juttatni akaratát. A titkos vátosztójog bevezetésével az ideális parlamentáris szisztéma felé közeledünk. A P",it k"i héke erdekében minden párt áldozatot hozott. /?ass"v Károly: Az a kérdés, hogv meggy5Ződé6ből-c? Antal azzal folytatta, hne-v a szélsőségek elleni küzdelemben a legjobb orvossáa a Pör. lamentáris rendszer megvalósítása, a tiszta parlamentáris munka. A parlament levegője I nem alkalmas atmoszféra arra, hogy a szélsőségek kialakulhassanak. Antal István a továbbiakban arról beszélt, hogv biztosítani kell a nemzeti alapon álló pártok szervezkedési szabadságát, maid azt mondotta, hogy „a jelenlegi sajtójogszabá'yok mellett nem mehetünk bele a titkos választásba." — Rassay Károly: Csak állami pénzből fenntartott sajtóval, ugye? A következő felszólaló gróf Apponyi György volt. A javaslat minden hibája mellett — mondotta — elismeri a kormánynak azt az érdemét, hogy nemcsak igérte, de be is terjesztette a javaslatot. A sajtórcform elcsépelt követelménye a jobboldalnak. Siókkal helyesebbnek tartaná, ha a mai sajtótörvény a hüntetötörvénykönyv rendelkezéseit kíméletlenül érvényesítenék az olyan apré sajtótermékekkel szemben, amelyek kf merítik a7- állami ós társadalmi rend fclfjprgatására irányuló büncselekények minden kritériumát. Gróf Széchenyi György: Az egész kormány lógni fog, ha azok uralomra kerülnek! Apponyi a választójogi rcfnnu legfőbb félját abban látja, hogy az ezeréves alkotmánynak a szellemében biztosí tja a demokratikus fejlődésit és ugyanakkor igyekezzék a nemjeti önkormányzat gondolatát megerősíteni. Ma a nemzőt, fogalmi értelmezésében változá-ok állottak be bizonyos oldalon, ahol különbséget tesznek a nemzet tagjai között anyanyelv és származáe ezerint. Akik a nemizet fogalmát nem a szentistváni állameszme szerint értelmezik, azok a nemzet fogalmát olyan szűk körre szorlVák, hogy még ezt a Csonka-Ma^yarorszáaot is megcsonkítják. Ezután a külföldi péh'álc u"hízása ellen szólott. A külföldi példákat tekintjük, akkor nz ollasz ós német példával szemben felsorolhatnánk háromszor annyi áll~mot, amelvek meamaradtak a parlamentáris demokrácia mellett. Apponyi végül megállapította, hogv a iavaslat nem lesz hosezuéjetü komidikálf~águ miatt. Szerinte a válnsztás drágább lesz, ezért nem. fonia kifejezni a nemzet ak 'r tát, csak a pénz döntő hatalmának jut maid szerep benne. Bethlen beszéde BELVÁROSI MOZI Péntektől minden nap Tec$3!i pináli Ladénvf Ceathó Kálmán vígjátékából irta Indig Ottó. Főszereplők: Rózsahegyi, Turay. Ráday, VasZary, Juhász. Ma 3, 5, 7, 0 KOR/Jó MOZI Ma utoljáraa vihcr szá rn it ükön Olga Tschechoua és Willy Frits. 3ía 3- u KORZÓ MOZI Szombattól mindennap Cggerih Mária Jan Kiepura első együttes filmje SZERETLEK Egy müvógzpár szerelmének története. Henry Murgor világhírű regénye nyomán rendezte Bolváry Géza. Zenét Puccini „Bohémek" c. operájából szerezte és öszszeállitotta Róbert Stolz. Partnereik Paul Komp. Thco Lingen, Sima Oszkár, R. Romanovszkv. A szezon kimagasló müvószi eseménye. Ezután Bethlen István mondott nagy beszédet. A javaslattal nagy lépést teszünk a nyugati országokban divatos parlamenti demokrácia felé — mondotta. Tesszük ezt a lépést olyan időben, amikor az európai államoknak egy tekintélyes része egyenesen szembefordult azzal az ideológiával, amely a parlamenti demokráciának a szisztémáját kitermelte. Ilyen körülmények között felmerült a kérdés, megmarad iunk a magyar alkotmányosság fejlődésének azon az utján, amely a nyugati eszmékből magáévá telte mindazt, amit jónak, hasznosnak és üdvösnek tartott, dc hazai rélra csak azt alkalmazta, ami a magyar ©iszonyokra veszély nélkül alkalmazható volt. Sorsdöntő kérdés cz, amelvnek a választó fog csak részletkérdése, de nem kétséges, hoav a választó,joggal az egész sorsdöntő kérdést eldöntjük. — Minden világnézetnek — folytatta Bethlen — bizonyos követelményei vannak, amelvek nem változnak. Iizek azok az előfeltételek, amelyeken a parlamenti demokrácia és a liberális forma egvéb intézményei létesültek. A világháború megszüntette a fehér fai uralmát a ©ilágon. szükreszabta azt a rádiuszt, amely az európai államok rendelkezésérc állt. A kenvér ebben a kis Európában kisebb lett és a társadalmi osztályokat egymás ellen fordította, mindenki a másikban látta a hibát és nem a közös összefogás gondolata vezette az embereket. t Bekövetkezett az az állapot, amikor osztály osztály ellen liarco]©»a megfeledkezett az egyetemes nemzeti erdekrkröl cs ehelyelít a maga önző osztályérdekeit szolgálta. Parlamentáris demokrácia uralkodik •i sorsjeggyel 700.000 pengőt lehet nyerni PETŐ föárusítónál.