Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)
1938-03-25 / 67. szám
DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1938. március 25. msmamw—mg—mm Politikai napilap XIV. évfolyam 67. sz II szabadtéri játékok $emmi kétség sincs benne: első pillanatra az idei szabadtéri játékok arányai nem tévesztik el a közönségre tett hatásukat. Ez a program nyújt valamit a nagyszabású elgondolásból s — harminc soros jelentésre süritvo három hét kulturális eseményeit — megtalálták a módját annak, hogy hogyan kell a játékok iránt bizalmat kelteni azokban, akik arra kíváncsiak lesznek s azokban, akiknek pénzén ez a kíváncsiság kielégülhet. Az idei cv sokkal nehezobb feladatot ró a rendezőségre, mint az előzőek. A világpolitikai helyzet változása kétségtelenül érez tetni fogja hatását a szabadtéri játty<ok látogatottságában is, csak éppen azt nem lehet még megállapítani, hogy ez a hatás kedvező lesz-e, vagy kedvezőtlen. Akik azt gondolják, hogy a külső idegenforgalom megcsappan, sokkal kevesebb külföldi jön el Bécsbe s általában Ausztriába, mint ezelőtt s miután a magyarországi idegenforgalom nagyjában csak egy dependence-sza volt az osztrák idegenforgalomnak, Magyarország külföldi látogatóinak száma is lényegesen csökkenni fog, — azok talán helyesen is gondolkodnak. Aki elment Salzburgba, Gasteinbe, Tirolba, vagy a Salzkammergutba, az elment Bécsbe is, aki eljutott Bécsig, az, ba nagyon messziről jött, eljött már Budapestre is, mert aki Amerikából jött, vagy Angliából, annak nem volt már távolság Bécstől Budapest.' De ha az osztrák idegenforgalom megcsökken, akkor lecsökken azoknak száma is, akik, ha már Bécsbe eljutottak, eljöttek Magyarországra is. Van azonban más szempont is. Nagyon sokan itthon maradnak az idén azok közül, akik rendszeresen Ausztriába szoktak menni nyaralni. Az várható tehát, hogy az elmaradt nyaralás helyett szegedi kirándulással meg fogják szerezni maguknak a nyaralás illúzióját, főként akkor, ha a város nemcsak circense s-ről gondoskodik, hanem Dani s-ról is. Ez a megfontolás arra figyelmeztet, hogv az idei propaganda necsak a Szegedre ut azók számát igyekezzék növelni, hanem a Szegeden nyaralót számát is. Nem könnyű feladat nagyszámú s többé-kevésbé mégis ( igényes nyaralót elhelveznünk, mégsem szabad viszszariadni ennek a feladatnak vállalásától s a lehetőségek keretein belül annak" teljesítésétől sem. S ezt a város közérdeke annál inkább megköveteli. mert ha a külföldről várt idegenek száma alatta marad még a két hét előtt jogosult várakozásnak is, a belső i d c g e nfcirgalom fellendülésében kell megkeresnünk a küréő idegenforgalom csökkenésének fedezetét. A város a multak —• mondtuk igy: — sikerein felbuzdulva már az időtartam tekintetében is nagyméretűvé tette a szabadtéri játékok programját s az a j bárom hét, amit az idei játékok lefoglalnak, valóban nagyszerű művészi teljesitménveknek válhatik még keretévé. Nem mondjuk azt, hogv a közzétett programot teljes egészéhen alkalmasnak tartjuk annak a színvonalnak elérésére, amit a város erkölcsi cs anyagi vállalkozása joggal igényel s aminek elérése legalább azt tenné lehetővé, hogy az esetleg anyagi veszteséget erkölcsi sikerrel lehessen kompenzálni. Vannak nevek, melyek nem fogják emelni a szinvonalat s meg kell mondanunk, hogy nem kevés aggodalommal nézünk annak a darabnak ősbemutatója elé is, aminek csak tárgya alkalmas a szabadtéri játékok számára, de aminek egyéb alkalmatosságáról még senki meggyőződve nem lehet. Féltjük az erkölcsi és anyagi eredményt olyan kísérletezéstől, amire az eddigi eredmények nem jogosították fel azokat, akik a város anyagi cs erkölcsi javaival sáfárkodnak. Mindez azonban csak az aggodalomnak s nem a gáncsoskodásnak hangja. Ma még, a kezdetek kezdete előtt, ha véglegesen van is a játékok programja megállapítva, soknak pótlását lehet rendezéssel és kiállítással vállalni abból, amire.talán az irodalomból majd futja. A város ezrekkel fizette már meg a tapintatot s a művészi erély hiányát, most, amikor a város sokkal többet veszíthet, mint eddig bármikor, különös súllyal jelentkezik az a morális és közérdekű követelmény, hogy kizárólag a játékok értékét szolgálja ugy a művezetés, mint a rendezés cs minden egyéb tekintet, szempont, igény, vagy érdek törpüljön el. Chamberlain beszéde Anglia politikájáról „\i angol Külpolitika alapta a béke, de adott esetben Készek leszünk Kötelezettségeinket tellesiieni" — Fegyverkezés tokozott tempóban, Csehország, a kötelezettségek, a spanyol kerdes „Csehország ötjében elérkezel! az idő, hogy a diplomácia összes eszközeit a béke szolgálatába állítsuk" — „Erőszak helyett a józan ész és a diplomácia módszereit ajánljuk" London, március 21. Chamberlain angol miniszterelnök csütörtökön délután mondotta el történelmi jelentőségű beszédét, amely felé az egész világ nyilvánossága feszült figyelemmel fordult. Ez a beszéd jelölte meg Anglia követendő politikáját. Az alsóház zsúfolásig megtelt; amikor Chamberlain feszült csöndben megkezdte beszédét. — Azt hiszem, megfelel a Ház kívánságának — kezdte beszédét a miniszterelnök —, hogy a külpolitikai vitát annak mérlegelésével kezdjem, miként érintették a legutóbbi európai események az angol kormány magatartását. Nem képzelhetek el Olyan eseményeket, amelyek megváltoztathatnák az angol külpolitika alapját, amely a béke fenntartása és megóvása. De ez nem jelenti azt, mintha semmi sem kényszerithetne bennünket arra, hogy harcolóink. Köteleznek bennünket bizonyos szerződési kötelmek, amelyek a háború viselésének kényszerűségét háríthatják ránk, ha bizonyos esetek felmerülnek. Rímelem. abban senki sem kételkedik, hogy ilyen esetekben készek leszünk ezeket a kötelezettségeket teljesíteni. A Népszövetséget Angliában a béke fenntartására alkalmas eszköznek tekintették. Nem tagadom, mélyen megrendült az az eredeti hitem, amely szerint a Népszövetség a béke fenntartásának hathatós eszk"ze. Továbbra is bizoin annak lehetőségében, hogy ui élettel lehet eltölteni és megerősíteni oly módon, hogy a béke fenntartásának eredményes eszköze legyen. — Angliának nagyon erősen fel kell fegyverkeznie, mind a védelemre, mind az ellentámadásra folytatta Chamberlain. Ha tná'd eHön az kló, amikor a világ nemzetei rendőri haderőt szerveznek, amelvtő] mindnváian elvárhattak, hogy fenn tudja tartani a békét akkor nekünk sem kell majd védelemről gondoskodni, dc cz az idő még nagyon távol van. Chamberlain a nemzetközi helyzet elemzéséhez fogva, igy folytatta beszédét: — Az angol kormány már kijelentette, hogy az ausztriai események uj helyzetet teremtettek és kimondotta ítéletét a német kormány eljárása felett. Ehhez nincs hozzátenni valóm, dea következmények továbbra is fennállanak. — A nemzetközi bizalom súlyosan megrendült. Csehország kormánya és a német kisebbségek közötti viszony kérdésének megoldása nagyban előmozdítaná a szilárdság helyreállítását ennek uj országnak határain jóval túlmenő jelentékeny területeken. Ezért kormányunk különös tigj elmet fordított erre az ügyre. — A jelenleg fennálló kötelezettségeink: Franciaország és Belgium megvédése, továbbá szerződéses kötelezettségeink Portugáliával, Irakkal és Egyiptommal szemben, valamint a2 általános jellegű népszövetségi kötelezettségcink, amelyeket Eden helyesen irt körül azzal a meghatározással „ezenkívül arra is használhatjuk fegyvereinket, hogv segítséget nyujtunk a támadás áldozatának, minden olyan esetben, amelyben megítélésünk szeriül ez a népszövetségi alapokmány értelmében helyes." A kormány továbbra is állja ezeket a kijelentéseket. — Felmerül a kérdés, nieniünk-e ennél tovább, ígérjfik-e meg haladéktalanul Franciaországnak, ha Csehszlovákiát ért német támadás következtében teljesítenie kellene a francia—cseh szerződésben vállalt kötelezettségeit. akkor azonnal tel jes haderőnket hozzuk működésbe. Franciaország érdekében bejelentjük, hogy haladéktalanul készek vagyunk katonai eljárással ellenállani Csehország független-