Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-20 / 63. szám

Vasárnap, 1058. március 20. la EMENTÁLI SAJT Lerakat és eladási iroda: Budapest, IV.. Kipóly Pál ucca 9. Telefon: 183—574 < | hogv a közgyűlés programjának tulzeufoltsá- i mindannyian résztvesznek a közgyűlésen és ga miatt ncm lehetséges a kérelem teljesitése. } néma dembnstráláasal vonulnak fel a *árt­Az ügyvédjelölti kar ugy határozott, hogy ' szám ellen. Tavaszi férfi inganyagok Poiian Tesine w J w Cseiionics-u.fi. Szanhenui ifir 17 beérkeztek. — Kész ingekbfil nagy választék, olcsé áron. CseHonics-u. 6. Széchényi tfir 17. Kalász-tag. Uniő-'aar. A gazdasági javulás tovább tart, de a dolgozók helyzete nem javul! lényegesen A hatosági munkaközvetítő kimutatása szerint 40 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma (A Délmagyarország munkatársától.) Lung Mihály, a szegedi Hatósági Munkaközvetítő főnöke érdekes jelentést terjesztett a polgár­mester elé, amelyben beszámol a szegődi mun­kapiac alakulásáról és keresi az összefüggé­seket a gazdasági élet hullámzása, a szociális viszonyok és a munkanélküliség között. A statisztika) adatok érdekes képet nyújtanak a gazdasági élet javulásáról, ba összehasonlít­juk az elmúlt év első negyedét az 1938-as év első negyedével. A nyilvántartott munkanél­küliek száma 1937 januárjában 3840. az idén ugyanebben az időben 2500. februárban a mult évben 4067. az idén 2343 és márciusban a mult évben 4152. az idén 2370. Átlagosan 40 százalékkal csökkent a munkanélküliek szá­ma az előző évi állapottal szemben. A munkaközvetítéseket vizsgálva is javulás állapitható meg. Februárban 42 százalék, már­ciusban eddig 160 százalék emelkedés tapasz­talható, a három hónap adatait összegezve 70 százalék. Ezek a viszonylagos számok — mondja a jelentés — nem azt mutatják ugyan, hógy megszűnt a munkanélküliség, de azt igazof­ják, hogy a gazdasági fellendülés nemcsak jelszó, hanem való ténv és mutatják, hogy a javulási folyamat tovább tart. A dolgozók helyzete azonban ncm ja­vult lényegesen, mert ami javulás a munkabe­rek lekintetébeii mutatkozott, azt nagyrészt lerontotta az élet megdrágulása, sőt nem egv kereseti ágban a drágulás többet vett el, mint amennyit a niunkabéremelkedés hozott, ha egyáltalán volt a munkabérek minimálá­sa következtében. Etckintetben joggal lehet­nek aggodalmak. A munkaközvetítő hivatal jelentése végül arról számol be, hogy egyes szakmákban az utánpótlás hiánya jelentkezik és ha átmeneti­leg is. dc már munkáshiány van a facszlergá­lyos, bognár, kádár, kovács és vasesztergályos iparban. Ezeket a jelenségeket a munkaköz­vetítő figyelemmel kiséri és a pályaválásztái elölt álló ifjaknak figyelmébe ajánlja. 17 öngyilkosság A rendőrség februári jelentése (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási bizottság pénteki ülésén a rendőrség jelentését dr. Buócz Béla főkapitány-helyettes terjesztette be. A jelentés szrint jelenleg 0 szállo­da, 5 kávéház. 67 vendéglő, 166 kocsma áll Szege* den a közönség rendlkczésére. A kapitányság be­jelentő hivatalában magánházakból cs intézeteié­ből 3253 bejelentés, 2386 kijelentés törtéit. Külföl­di állampolgár 203 jelentette bc magát, eltávozá­sát 184 jelentette. Vidékről Szegedre érkezett 883, Szegedről vidékre távozott 8ÍK» személy. Külföld­ről sem beköltözés, sem kiköltözés ncm töHéht. Februárban táncmulatságra 104, sportméitkiőzés­re 8, szinielőadásra 51, mozgófénykép előadásra 189, hangversenyre 4 esetben adott engedélyt a rendőrség. — A közbiztonsági állapot megfelelő volt — folytatja a jelentés. Nevezetesebb bűncselekmény az elmúlt hónapban nem fordult elő. Az összbün­csclekmények száma 456, ezek közül eredményes nyomozással 322, eredménytelen nyomozással 131 végződött, bűncselekmények közül az ember éle­te és testi é.psége ellen irányult 71. vagvonellcnt bü-icselckménycik száma 304. Ez utóbbiból lopás 196 ©y»lt. Baleset 69 esetben fordult elő. Február­ban 73 gyűlést jelentettek be, >a hejelentelt gyűlé­sek közül 3-at nem engedélyeztek. Fess és elegáns, mindig kényelmesen mozog, ha fűzőjét BUDAPESTEN CSÁSZÁRNÉ füzőtecmében rendelt meg Elegáns tartás, ela'rendüanyeg, k'vá'óan elismert munka. Budapest, l„ Petőfi Séndor-ueca 1. (volt Koronaherceg u.) Első emelet. Szegény Potucsekné I... frta FARKAS ANTAL I. A külvárosi bérkaszárnya, ez a munkáskaptár, még napkeletkor kieresztette magából az első ra­jokat: elcsöndesedett. Az őszi eső szemerkél. A sötét kapualjban trécsel két asszony. Az egyik eligyekszik, a ma ik hazasiet. A hózmesteréken mór szidtak egy sort. Most másra fordítják a beszédet. •— De jol menet mostanában ott a harmadik eme c'.en Potucickéknakl — Nem hinném. Miből gondolja? —- Már kora hajnalban mécseinek. Gondolom, sok u munkája Potucsek urnák. — ő so bánná, ha ugy volna. Nem neki vi­lágit a lámpa. De nem áin! . — Hót kinek? •— A feleségének, szegénynek. — Beteg- ugy-e? Ma láttam: nagyon pápista szinten van. •— Hjah, elhúzza az a fene-ettc-soic tanuias. — Tán bába akar lenni? Vagy jó pap, aki hóttig tanul? — Dehogy! Hét nem tudja? Potucseknc azt az egyetlen nyavalyás fiát beíratta a diákiskolábo, hogy urat csináljanak belőle, mert nem szereti »z apja mesterségit. — Büdös neki a csiriz? — Vagy hajszálat táléit benne. Képzelheti, ho­gyan áll most szegény Potucsek! Az a drága tan­díj, az a sok könyv! Aztán a gyerekből is — rossz próféta legyek! — hamarabb lesz vádlott, mint védő. Einel'ett még olyan tökkelütött fe­jű ls. — Mért nem fogadnak mellé tanítót? '— Nem mondaná meg: miből? Potucsek igy is majd megeszi krait-iábát, mert ntég a hézbérrc valót 1* elviszi a/. Iskola. Hogv az urától nyugta legyen, hajnalban mór fölkél, kiráncigálja Pistát a vizve/eték a!á, kimossa belőle az álmot, aztán ketten fognak a tanuláshoz. Ugy ám! Vénségére ez a szegény asszony most tanul latint, németet, fenetudja mi-csodát. Látta, hogy leromlott? — Azt hittem, heptikás. — Dehogy! Az a tenger lecke nyúzza le sze­gényt. Ha a tanárok látnák ezt a jó asszonyt, nem hiszem, hogy nem egyenesen a markába nyomnák az utolsó bizonyítványt, hogy itt van lelkem, nincs tovább. Jaj, megyek már, mert forr a vizem. — Sietek én is a piacra. Még elkapkodják a színe-javát. A kapualj elcsöndesül. Az őszi esO szomorúan szemerkél... IL Tavasz volt. Még a kültelki bérház kapujában is ibolyát kínálgattak. Mosolygott, kacagott a napsugár. A sötét kapualjban most is diskurált a két sietős asszonyság. — No, látta? — Kit? , •— Potucseknét a fiával. Ugy rohantak le a lépcsőn, mint a forgószél: engem ntajd levertek a lábamról. Féltek, hogy elkésnek az iskolából. — Potucseknél is félt? — Hogyne félt volna szegény, mikor a fia megint intőt kapott. Csinált is az ura olyan pa­táliát, hogy rengett be!e a ház. Azóta mindennap elkíséri a fiát az iskolába is, aztán az uton együtt fújják a leikét, hogy cl ne felejtse a gye­rek, mire az iskolába ér. Potucsekné a hóna alatt cipeli a mappát, a rajztáblát, a könyveket, hogy Pistának könnyebb legyen a tanulás. Az uton, a villamosban is kikérdi a gyereket. — És a gyerek? •— Leginkább hallgat, mig az anyja vele van, I dé azt hiszem az iskolában is, mert olyan hill­| galacr természetű. Ezt mondják a tanár urak is. A járókelők, az utasok ugy nézik, sajmálják őket. Azt hihetik, hogy hibásak a szegények. Tudja, hogy hány kiló már Potucsekné. .— Van tán még vagy negyven? •— Csak volt: harmincötre leapadt. — Szegény asszony! Még majd elviszi az a sok tanulás, ha már ilyen könnyű. — Panaszkodik is, hogy roppant nehezek a tantárgyak. De rohanok már, mert ég a tüzem. — Szaladok én is, mert ma korábban jön haza az uram. De szépen is nyeKeregnek a verklik igy ta­vasszal!... III. Juniusban éget a forró kánikula: még áz asz­falt Is sütős. A kapualj hűvös: jólesik ott egy-egy pillanatra szót váltani szegény asszonynépnek, ha még olyan sietős is az utia. — Hallotta, lelkem? •— Mit, galambom? ­_ Azt a szörnyű putáliát, ami a harmadik emetaten volt. . — Nem én. Hol? — Hál'isten! Szegény Potucsekné asszony­nak nagyon elkél most a nyári vakáció. Kipihen­heti azt a kutyasok tanulást. — Annak most lüttek, lelkem. A Pista gyerek csunyául megbukott. Ezért volt 8 patália ls. — Most elül kezdik? — Nem hinném. Potucsekné nagyon a szi­vére vette. Ma el is tünt a háztól. Potucsek már szaladt is a rendőrségre, mert fél, hogy majd ugy tesz, mint a többi bukott diák: elemészti magát, vagy világgá megy. •— Szegény Potucsekné! No, szaladok... •— Én is... Pista gyerek vígan rúgja a labdát az uccán. Lehet ám, hogy azok a tanár urak tulajdonképen az édesanyjára haragudtak. Nem igaz? Szegény Potucsekné!.., * k

Next

/
Oldalképek
Tartalom