Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)

1938-03-18 / 61. szám

4 délmagyarorszag Péntek. 1938. március 18. A rendőrségtől kér védelmet egy tanyai tanitó, aki sikra száll! a garázdálkodó legények ellen RHEUMA, koszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait fiyógylRassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos ÉörkölylUrdtf Jében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyelet Olcsó pausáló árak. Ellátás ós szobákról gondoskodunk az épületben levő Conilnentál szállóban. Ismertetőt küldünk. A harangjáték Siklós Albert előadása az egyetemen (A Dcliuagyarország munkatársától.) Az Egye­tem Barátai Egyesületének szabadegyetemi elő­adássorozata keretében csütörtökön délután oigy közönség elött értékes előadást tartóit Siklós Albert, a zeneművészeti főiskola tanára, a ki­váló zeneszerző és zeneesztetikus a harangjá­tékról. A hallgatóság soraiban megjelent dr. Pálfy József polgármester és dr. Pálfy György hulturtanácsnok is. Dr. Csekey István egyetemi tanár megnyitó "szavai után Siklós Albert kezdte meg előadását. A harangjáték divatja erős hullámzásoknak volt mindig alávetve — mondotta. A 12. században a távolkeleti gong- és gamelan-játékok mintájára, fa- és fcmverökkel ütötték a félig mereven fel­függesztett harangok köpenyét. A lt. század fo­lyamán két tipusrn szakadt szét; nz egvik a ha­rtingaoiigoru, melynél a zongora billentyűzete mint emelökar kalupácssort mozgit, lehetővé téve a sokszólamú játékot. Ez a kis tipus 1650. körül érte el virágkorát, midőn a igol és német fejedel­mi udvaroknál ilyen hnnangzongorákon játszot­tak vallásos jellegű müveket, A mult század fo­lyamán a harangokat üvegrudakkal, cseréphenge­rekkel, fémlemezekkel, fapálcákkal, üvegcsövek­kel cserélték ki. Mai leszármazottjai: a klavlalu­rns xilofon, a nthníón és a celeszta. A nagyobbik lipus ezzel szemben megtartja helyét templomok és városházák tornyain, dc a két kalapáccsal való primitív játék helyét az orgona pediljátékának beroidczéséhez hasonló pcdál-billentyüsor foglalja rl A lábjátékot nemsokára kézijáléfcra alkalmas bilIentvOsor hclyeltesiletle, de mintán a harangra zuhanó súlyos kalupács felemeléséhez sok erő kelleti, a billentyűket ököljátékra rendezték fce. Manuálta, ujjakkal lenyomható billentyűkre leg­először a hollandok tértek át, az emelőszerkezet tökéletesítésével. A harangjáték intézménye csak sik területű országokban, lupályokon fejlődött ki. Hegyes vidékeken -lein is használhattak harangjá­tékokat; a völgyben megszorult a hang, a szél­fölcsérek clhalkitották, néha visszhangok támad­tak. melyek zavarták az előadás tisztaságát. A kézi billenlviisoros harangjátékokról a. mechani­kus harangjátékra ugyancsak a hollandusok tér­nek ál legelőször a tő század végén. Júlékdobo­zok, zenélő órák ismert szerkezetét: az óraművel forgatott, tüskékkel tűzdelt hengerrel mozgatott emelőrűdakat vitték át harangjátékaikra. — A 18. században r- folytatta -ugy érdeklő­déssel kísért t^ő.idását Siklós Albert —, angolok vették át a szerkezet tökéletesítését. Pontos hang­ismétlések elérésérc egy-egy harangra 3—4 kala­pácsot szereltek fel; a tüskék szaporodásával járó törési, rrpedési bajok elkerülésére előbb fanidak­knl kísérleteztek, majd áttérlek a vashengerek ön­lésére, melyen tizczernél ls több lyuk szolgált a tüskék elhelyezésére. Jelentős találmány volt a fogaskerék bevezetése az cinelökar mozgásának szabályozására. — Yirágzási kora a harangjátéknak a barokk és a rokok ó volt. fejlődését a napóleoni háborúk vágták ketté. Egy idegenforgalmi slalisztika sze­ri it Franciaországban ma !!9 harangjáték műkö­dik. Németországban 20. Ausztriában 21, — két séglelen, bogy sehol sem forrott 'annyira össze a nép lelkületével, mint Hollundiában, Népszerűvé lelte a játékokat az is. hogv az akusztikai szóra­kozást vizuálissal kötötték egybe. Harangokat ülő hátukat helyeztek el tornyok, városházák erké­lyeire. ipnjtl másfajta mozgó figurákat. "Minthogy az utolsó két évtizedben felismerték a harangjá­ték idegenforgalmi propaganda erejét, ma é bájos intézménynek ujabb reneszánszát figyelhetjük meg. A nagy tetszéssel fogadott előadásért dr. Cse­key István mondott köszönetet a kitűnő előadó­nak (A Délmagyarország munkatársától.) Á rendőri hatóságok hosszú évtizedek óta pró­bálkoznak a tanyai virtuskodás megszünte­tésével, dc sajnos nagyon kevés eredménnyel. A nyilt és dugoll bálakon minduntalan kirob­bannak a szenvedélyek, föl lámád a virtus, elő­kerül a bicska és igen sokszor embérhalálhil végződik a mulatság. A verekedés hátterében persze a legtöbbször a féltékenység bújik meg és az afférokat a legények a maguk külön párbajkódexe szerint intézik el. Dr. Buóez Béla főkapitányhelyettes nem­régen u j módszerrel kísérletezett. Ez a mód­szer abból állott, liogy a leginkább garázdál­kodó legényeket bizonyos időre eltiltotta a bá­lozástól. A bálokból kitiltott legények névso­rát aztán leközölte n „Tanyai Újság". Az új­ságba „kiirt" legények elszégyelték magukat és óvakodtak attól, bogy részt vegyenek a bicskás mulatságokban. A tanvai táncmulat­ságok legnagyobb része verekedés nélkül folyt le.«inert akikben ágaskodni kezdett is a virtus, mindjárt lecsöndesedtek, amint arra gondol­tak, bogy az ő nevük is belekerülhet a kitil­tott legények listájába. Dr. Folyovich József, a rendőrség vi­déki főkapitánya, mint másodfokú rendőri ha­lóság a szegedi kapitányság rendelkezését fel­oldotta. A főkapitány megállapi tolta, hogy ilven rendszabályok alkalmazására törvényes alap nincs, mert ez sérti a személves szabadság elvét. A rendőrség csak akkor járhat el. ha va­laki büntetendő cselekményre vetemedik, azo­kat pedig, akik veszélyeztetik a közrendet, in­dokolt esetben és szabályszerű eljárás során rendőri felügyelet alá helyezheti. A szegedi rendőrkapitányság a vidéki főka­pitány rendelkezése értelmében megszüntette a bevált módszer alkalmazását. Ettől kezdve aztán Ismét napirenden voltak a verekedések a szegedi tunyákon. Az egvik tanvai tanitó hosszabb cikkel irt erről a kérdésről a „Tanyai Újságban". Meg­itta. hogy milyen káros hatása van a főkapi­tány rendelkezésének és felsorolta azokat az' esetekel. amelvek a rendelkezés óta történtek a szegedi tanyákon. Cikkében megnevezett két olyan legénvt is, aki előzőleg a bálokból kitil­tott legénvek között szerepelt és aki a főkapi­tány rendelkezése óta ismét több verekedést rendezett. Ennek a cikknek azután igen kellemetlen következményei lettek a tanítóra nézve. A helyzet ugv alakult, hogy a szerencsétlen ta­nitó, akinek gyermekei vannak, már a lakásá­ból sem mer kimozdulni. A két megnevezett legénv ugyanis állandóan leselkedik rá és igv allól tart- bogy komoly veszedelem fenvegeli. Az első figyelmeztetést a inult héten kapla PÁRISI HOGY ÁRUHOZ RT. ÉIOID, CSEKONICS éa KISS UCCA SAROK Kerékpár alkatrészek Nadiágszoritó 1 pár 10 fillér Spirál rugó 12 fillér Pumpa cső, menetes Ki fillér Felhágó 16 fillér Konusz kulcs 16 fillér Pedál tengely anya, 6 drb 18 fillér Lábtartó klipsz 1 pár 18 fillér Szelepgumi 1 méter 20 fjllér Pumpacső, tüvéggel 21 fillér Pumpatartó 1 nár 22 fillér Macskaszem, sárvédőre 22 fillér Tizlyukas kulcs 24 fillér Kerékpár névtábla 24 fillér Dinamó lmzal első 28 fillér Első tengelv 20 fillér Első sárvédő ,38 fillér Préseit csomagtartó ,0.» fillér Hátsó fékhuzal 88 fii ér Torepdókar 38 fillér Első tengely. kontrás 48 fillér Hátsó tongelv 48 fillér a tanitó, aki rendezője volt az egyik tanyai népkör márciusi ünnepségének. Az ünnepséget egy vendéglőben rendezték és itt tartották a tanitó vezetésével a próbákat. Az egyik próba után, amikor indulni akart hazafelé a tanitó, a vendéglős figyelmeztette, hogy nc menjen egyedül, mert két legény az uton les rá. A ta­nítót többen elkísérték és kiderült, hogy a fi­gyelmeztetésnek tényleg volt alapja, mert a két legény az ulincnti fák mögött várt a taní­tóra. dc amikor látták, bogy nem egyedül kö­zeledik, nem merlek előjönni. Kedden, a már­ciusi ünnepség után ismét figyelmeztette a ta­nítót a vendéglős, hogy a legények újból vár­ják. A tanitó most is kísérettel indult haza és a két legénv újból az utmenti fák közölt ólálkodott. A legények nem is titkolják szán­dékukat. hogy hosszul akarnak állni a tanítón. A tanitó most nem mer lakásából kimozdul­ni, mert nem tudja, hol lesik meg a bosszu­.szomias legénvek. Értesülésünk szerint fenve­gelelt helvzetében a rendőrségtől kér védel­met. Békésen intéződik el a vásárhelyi városatya és a tb. tanácsnok rágalmazást pere YA Délmagyarország munkatársától.) Ka­rácsonyi Ferenc hódmezővásárhelyi ácsmester, szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tag került csütörtökön a szegedi törvényszék elé felhatalmazásra üldözendő sajtó utján el­követett rágalmazás miatt, amelyet dr. Gidó­falvv Pál vásárhelyi tb. tanácsnok Béreimére követett el. A vádirat szerint két évvel ez­előtt cikket irt egv Vásárhelyen megjelenő lapban és a „Hová lett a 700.000 pengő" cim alatt megjelent cikkében élesen támadta, a ta­nácsnokot. aki azelőtt a csongrádmegyei fő­ispán titkárja volt és a DLASz elnöke. Ciliké­ben különböző vádakat sorakoztatott fel Gi­dófalvv ellen és ezeknek kivizsgálását sür­gette a polgármesternél. A csütörtöki főtárgyaláson Karácsonyi vé­dőjeként dr. Györki Imre országgyűlési kép­viselő jelentkezett. A vádlott az elnök kér­désére kijelentette, hogv nem érzi magát bű­vösnek. Elmondotta, hogv a cikket nem rá­galmazási szándékkal irta. Mint törvényható­sági bizottsági tag kötelességének érezte, hoav a dolgokról, amelyekről beszeltek, jelen­tést tegyen a polgármesternek. Ezt a' bejelen­tését, megtette, később a lapban sürgette nz ügy olintózését. Semmi más célja nem volt, minthogy a városban közszájon forgó plety­kákat tisztázza. A vádlott a mult főtárgyaláson kérte a valóság bizonyításának elrendelését, amelynek a törvényszék helyt adott cs csütörtökön egy. sereg tanút idézett, meg. Ennek kihallgatásá­ra azonban nem került sor. Az elnök ugyanja a vádlott kihallgatása után a terembe szólí­totta dr. Gidófalvyt, aki kijelentette, hogy! a békés elintézésnek semmi akadálya nincs, ha a vádlott tudomásul veszi, hogy ellene ebből az ügyből fegyelmit nem indítottak és az ügy az ó legteljesebb rehabilitációjával a legfel­sőbb fokon is végleges elintézést nyert. Je­len tso ki ezenkívül, íiőgv nem akart, rágal­mazni, csupán az ügy tisztázását sürgette. A vádlott és védője erre az elégtételadásra hajlandónak mutatkozott. Dr. Szarvas János ügyész is hozzájárult az ügy ilyenmódon való elintézéséhez, maid behívták a tanuként meg­idézett Endrén Béla polgármestert, aki kije­lentette, hogy a felhatalmazást visszavonja, lia Gidófalvy elégtételt kap, A biróság a tárgyalást a békés elintézés reménvében elnapolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom