Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-11 / 32. szám

Péntek, 1938. február 11. Politikai napilap XIV. évfolyam 32. sz. Lemondott a Goga-kormány Goga politikája súlyos válságba sodorta Romániát A király elfogadta a kormány lemondását — Crfs'ea Niron pátriárka koncentrációs kormányt alakit Bukarest, február 10. A Goga -kormány este 7 órakor bukaresti idő szerint benyújtotta lemondását. Goga miniszterelnök Maniu távozása után .jeient meg a királyi palotában és átnyújtotta lemondását a királynak. A király a lemondást tudomásul vette. Politkiai körök két eshetőségről beszélnek. Maniu elnöklete alatt nemzeti parasztpárti kormánv alakul, amelynek mint tárcanélküli miniszter tagja lesz minden pártvezér és a kormány minimális kormányprogramot dolgoz ki kormányzási alapul, amelyet minden várt elfogad. Ha az első terv nem sikerül, tábornokból álló kormány kerülne az ország élére. A Goga-kormánv lemondását hivatalos helyen is megfrősitetlék. Politikai körök ugv -tudiák. hogy Oisfea Miron patriárka elnökletével fog' nj kormánv alakulni, amelv magában fofflalia a volt miniszterek egész sorát, kivéve Maniul és Go«át, aktt nem britlandók resztvenni a koncentráció® kmmánvban. Goga bukaresti időszámítás szerint háromnegyed 8 órakor még mindig a királyi palotaban volt. Károly király délután sorozatosan kihallgatáson fogadta a volt rriinÍRr»«>relnö,-«l-."» tH1>|, párt elnökéi. Elsőnek a király Vajdát fogadta, ezután Mironescut, Gajdojan tábornagyot. J o r g á t. J u n i a n t, A v a r e seu tábornagyot és végül Maniu Gyulát. A kiralvi palotából távozó volt miniszterek néni nyilatkoztak. Politikai körök nézető szerint' belpolitikaija* (topa visszalépésének oka a pénzügyi politikával függ össze, külpolitikai tekintetben utalnak rirra. bogy a genfi ülésesek nem hozta meg a 'zsidókérdésnek Románia szempontídh 'l való megeiJósát. Hir szerint Mironeseu, a demokrata ellenzék vezére, mcggvőzte a királyt, bo<ro csepí* nemzeti koncentrációs kormánv válthatja fel a Goga-kormdnyt. Kül- és be'pollfika! okok Bukarest, február 10. Az Universul a cenzúra részéről engedélyezett külön kiadásában beszámolt arról, hogy kik voltak kihallgatáson az uralkodónál, majd közli, hogy Goga kül- és belpolitikai okokból nyu'tolta be lemondását. A lap ezután közli, hogv Maniu a királyi palotából távozóban a következőket mondotta: — Goga Oktávián kormánya lemondott, a lemondást az uralkodó elfogadta. A választások hj határidejét megjelölés nélkül elhalasztották. Co?3 bukásának előzményei A Goga-kormánv lemondásának híre a szeníáeió erejével hatott mindenfelé, bár azok szamára, akik ismerték a román, helyzetet,, nem igen jelentett meglepetést. A román belpolitikai helyzet a Goga-kormány szempontjából teljesen bizonytalanná vált. A kormány politikája egységessé kovácsolta az egész ellenzéket, amely szoros választási kartellbe tömörült, hogy minél eredményesebben vehesse fel a választási küzdelmet Goga ellen. A legtekintélyesebb ellenzéki poltiikusok kötöttek egymással igen szoros politikai szövetséget, olyanok is, akiknek politikáját igen mély elvi ellentétek választják különben el. Különösen döntő jelentősége volt Maniu és Vajda megegyezésének. A Goga-kormány helyzetét erkölcsileg tette bizonytalanná Maniunak az a panasza, amelyet a kormány választójogi rendelkezései ellen a legfelsőbb semmitőszékhez nyújtott be és amelyben ezeknek a rendelkezéseknek a megsemmisítését kérte törvényr és alkotmányellenesség cimén: Goga teljes joggal tartott attól, hgy ez a legfelsőbb birói fórum helyt ad Maniu'Gyula panaszának és érvényteleniti a választóiogi rendelkezéseket. A semrriitőszék csütörtök estére tűzte ki a határozat hirdetését és Goga már a délelőtti órákban bejelentette a királvnak lemondási szándékát. A legfelsőbb semmitőszék este hét órakor hirdette ki határozatát, amely általános meglepetést keltett. Kiderült, hogy a semmitőszék Maniu panaszát — anélkül, hogy azt érdemében elbírálta volna, alaki okok miatt visszautasította. A Goga-kormánv helyzetén azonban ez sem változtatott. De tarthatatlanná vált Goga helyzete külpolitikai okok miatt is. mert politikája éppen azokban nz államokban keltette a legnasvok^ bizalmatlanságot, amelyeknek támogatása es rokonszenvére Romániának a legnagyobb szüksége lett volna. Ennek viszont igen súlyos pénzügyi és gazdasági kihatásai voltak, amelvek tel'esen meebénitoYták Pománia gazdasági életét. A leu árfolyama zuhanni kezdett a külfö'di tőzsdéken, benn az országban pedig a ksicbbségellenes intézkedések miatt gazdasági pánik keletkezett, a vállalkozói és az üzleti élet megszűnt és minden vonalon a legsúlyosabb zavarok jelentkeztek. Ezek a .körülmények olyan éles ellenzéki hangulatot. keltettek, amifvnro nem igen volt példa még a román politikai életben. A Goga-kormány szinte má-ól holnapra elvesztette a talajt a -lába alól és más megoldás nem maradt számára, mint a rögtöni lemondás. '',....., Koldusok vagyunk A magyar városok, néhai autonómiájának legfőbb szervében, a belügyminisztériumban most tárgyalják egymásután a vidéki városok költségvetéseit. Először jönnek a törvényhatósági jogú városok, azután a megyeiek. Sorra felvonulnak a polgármesterek, a pénzügyi tanácsnok és főszámvevő kíséretében, — néha a város országgyűlési képviselőjével is súlyosbítva —, hogy .a kékceruzás nagyhatalmasságok előtt élőszóval is feltárják és megmagyarázzák, hogy amit szakbizottságok jónak találtak, kisgyülések a közgyűléseknek elfogadásra ajánlottak, a közgyűlések pedig el is fogadtak és határozattá emeltek, miért szükséges és ha már szükséges, miért van a fedezet 102 pengőben megállapítva, nem pedig százegyben. Mindez bizonyára igen helyesen és jól van igy, mert valószínű, hogy aki huszonöt költségvetést tanulmányoz át, annak nagyobb és biztosabb az áttekintése, mint' azé, aki csak egyet volt szerencsés megismerni- Az ilyen szaktekintély például az egyik városban szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatja, hogy a vízpazarlás megszüntetésére igen alkalmas volna o vizmérő órák felszerelésének elrendelése, ki is bocsdjthatna egy ilyen szellemű elvi határozatot, de nyomban utána kimondhatná azt is, hogv az adott viszonyok pedig nem alkalmasak akár n városnak, akár pedig a vizet fogyasztó közönségnek ilyen megterhelésére s igy a kétségtelenül üdvös határozatnak gyakorlati megvalósításától egyelőre el kell tekinteni. A fő, hogv a határozat meglegyen és néhánv nhpig el lehessen szórakozni a meghozatalával és hatályon kivül helyezésével. A megvalósításra ugyanis nincs pénzünk. Koldusok vagyunk. Tévedne ellenben, aki azt tételezné fel, hogy azért vagyunk koldusok, mert ilyen anekdotaszerü esetek merülhetnek fel a vizmérő órák körül, — oh nem! Koldus voltunknak egészen más az igazi magyarázata. Most kezdenek kiszivárogni a belügyminisztériumban végzett költségvetés-reviziók eredményei és ezek azt mutatják, hogy Magyarország tiz törvényhatósági városának költségvetési végösszege negyvenhárom millió pengőre fog rúgni az 1938. év folyamán. Ez az az összeg, amelyet a magyar vidék elitjét reprezentáló városok egy esztendőben tisztviselőik fizetésére, kulturára, közegészségügyre, szépészetre, városfejlesztésre és a városi élet ezer különböző attribútumának biztosítására fordithatnek. Ugyebár nem valami rettenetesen sok? Soknak csak ekkor tűnik fel. ha az általános szegénység mellett elő kell teremteni a fedezetet ezeknek a kiadásoknak az ellátására s az előteremtésnek ez a művelete mind:g a pótadó több vagy kevesebb százalékának felel meg. De ez még csak hagyján. Tiz törvényhatósági város negyvenhárom millió költségvetési Összeggel még mindig elég tisztességes anyagi felkészültséget reprezentál, különösen a mi viszonyaink mellett, ahol intakt a köztisztviselői becsület és a közpénzek felhasználása tényleg rendeltetésüknek megfelelően történik Van ellenben -negyvenöt megyei városunk. Ha ugv fogjuk is fel, hogy ezek a magyar kulturális és gazdasági életnek már csak a második vonalát' jelentik.. mégis csak váro-A