Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-11 / 32. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1Q58. Február 1T. sok, nmelyek szintén városi életet akarnak élni és arra törekszenek, hogy túlságosan messze ne maradjanak el törvényhatósági jo­gú kollégáik mögött. Vájjon milyen költség­vetéssel szerepelnek ezek együttesen az or­szág nyilvánossága előtt? Nos, erre a kérdés­re felelet gyanánt .méltóztassék tudomásul venni, hogy 45 megyei város össze­sített költségvetése megint csak' 45 millió, vagyis annyi, mint a tiz törvényhatósági jogú városé együttvéve. Ez a magyar vidéki városi életnek pénzügyi és statisztikai adatokra való leegyszerűsítése. És most jön a nagy tanulság. Nyolc­vanhat millió az, amivel az összes ma­gyar vidéki városok egy eszténdei háztartá­si szükségletüket lebonyolítják, vagyis hoz­závetőlegesen a fele Budapest székesfőváros költségvetésének. Ez az egyetlenegy adat a valóság fáklyafé­nyével világit bele a magyar vidék rettenetes elmaradottságába és szegénységébe. Nincs még egy országa a széles föld kerekségének, ahol ilyen szörnyű aránytalanság állana fenn a főváros és vidék között és ahol ilyen ször­nyűséges adatok illusztrálnák és igazolnák a sokat hirdetett, de a gyakorlatban nem na­gyon követett nemzeti decentralizá­ciós politika jogosságát. Mert ha tovább mennénk az adatok firtatásában és nem- állanánk meg a városoknál, kiderülne talán még az is, hogy Budapest háztar­tása fölér egymagában az ösz­szes magyar városok, megyék, falvak és.' mindennemű más auto­nom jelzésű szervek háztarta sá­nak végösszegével. A mérleg serpe­nyőjén az ország egy kilencede annyit nyom, ha ugyan nem többet, mint a többi nyolc kilenced együttvéve. Ez a nyolc kilenced a magyar vidék, a nagyon szegény magyar vi­dék. Csakugyan koldusok vagyunk. H Polgári Szabadságpárt gglilüse a Pacsirta-uccai Ágoston-vendéglőben 12-én, szombaton este fél 8 órakor Felszólalnak: Papp Róbert, Delire Já­nos, Palócz Sándor. Horthy Miklós kormányzó Ünnepélyes fogadtatása Budapesten az ötnapos lengyelországi látogatás után Budapest, február 10. Horthy Miklós kor- I mányzó, aki öt napot töltött Lengyelországban mint Moscicki elnök vendége, ifj. Horthy I Istvánnak Kánya Kálmán külügyminiszter­rel és kíséretével csütörtökön dclulán a Túrán különvonaton hazaérkezett Budapestre. Tegnap esle 9 óra 35 perekor indult el a kü­lönvonat a varsói pályaudvarról, ahová a ma­gyar államfőt kikísérte a lengyel köztársaság elnöke. A Túrán különvonat hajnalban érke­zeit a határra. A kormányzó ünnepélyes fogadtatására már kora délelőtt megtették az előkészületeket a keleti pályaudvaron, A perront végig, ahol a Túrán megáll, piros szőnyeget borították le. Az udvari váróterem nagy bejáratát magvar és lengyel nemzetiszínű zászlóval díszítették fel. Az udvari 'várótérem csarnokában végig piros szőnyeget teritettek le. Három előtt őt perccel kormányzósági gép­kocsi állt meg a pálvaudvar bejárata előtt. Az autóból Horthy Miklósné szállt ki. A kor­mánvzónét az udvari váróterem bejáratánál Darányi Kálmán miniszterelnök és Senn Ottó, a Máv. elnöke fogadta. Pontban 3 órakor megszólalt a pályaudvar megafon ja: — Figyelem! Különvonat bejár az első vá­gányon! Három óra 2 perckor állt meg a Túrán a pá­lyaudvaron. Koós ezredes szárnysegéd lépett ki a kor­mányzó szalonkocsijának ajtaján, majd meg­jelent az ajtóban a kormányzó tengernagyi ru­hában. — Éljen, éljen! — harsan fel az ünneplő kiáltás a perronon összegyűlt előkelőségek so­raiból. A kormánvző jókedvűen, mosolyogva szállt le a kocsiból, eleje sietett felesége, összecsóko­lóztak. A kormánvző azután Darányi Kálmán minisztereinőkhöz lépett és melegen üdvözölte. Az üdvözlések után a kormányzó belekarolt feleségébe cs a kivilágított és ünnepélyesen fcl­diszitett udvari várótermen keresztül kifelé indult autójához. Eden éf Grandi nagyjelentőségű tárgyalásai Londonban Késziil a Földközi-tengeri béke London, február 10. Az a jóakarat, amely az angol és olasz diplomácia részéről megnyilvá­nul Európa egyik legkényesebb ügyének az elintézése érdekében, ugy látszik, végre kihúz­za a spanyol kérdés méregfogát és létrejön a megegyezés a két halalom között. Beavatott körökben ugy tudják, hogy Eden és Grandi tárgyalásai során olyan helyzet alakult ki, amely le­hetővé leszi, hogy Anglia és Olasz­ország békésen és mindkét fél CF­dekeinek megfelelően rendezhesse ,«t egész Földközi-tengeri problé­mát. A tárgyalásokkal hosszasan , részletesen foglalkoznak az angol lapok. A Daily Express azt a feltűnő értesülést közli, hogy '• Mussolini ugy véli: a spanyol kormány átszer­vezése végleg elhárította spanyolországi bolse-. vizmus lehetőségének ve­szedelmei. ezért érdeklő­Mussolini désc csökkent a spanyol események iránt. Áz angol lapok írnak Eden tervéről, amelv feleslegessé teszi a százalékarányok előre való megállapítását, ezzel kikapcsolja a vita lehe­tősegét és egy csapásra megjavítja a légkört. Politikai körökben • \ biztosra veszik, hogy az olaszok minden további nélkül elfogadják az angol javaslatot. Az angol kormány, bizonyosan nem alapos ok nélkül abban bizik, hogv Olaszország a tárgya­lások ideje alatt is folytatja az önkéntesek visszarendelését Spanyolországból, amire egyébként is ígéretet tett. Londonban azt is tudják', hogy ltibbentrop, Németország most kinevezett külügymi­nisztere rövidesen elláto­gat az angol fővárosba. Jól informált helyen ezt a lá­togatást február 28-ra várják, Az ut cél ja elsősorban a folya-i matban levő ügyek elintézé­se, a német külügyminiszter azonban felhasz­nálja az alkalmat arra is, hogy Eden külügy­miniszterrel megbeszélést folytasson. London, február 10. Grandi olasz nagy­követ ma délután újból tanácskozott Ederí külügyminiszterrel a spanyol polgárháborúról. Rövid időn belül ez a negyedik tanácskozás volt Eden cs Grandi között. Az olasz sajtó továbbra is főteret szentel a Londonban fo­lyó angol—olasz tárgyalásoknak, de Rómában riem hiszik, hogy a henemavatkozási bizottság legközelebbi ülése előtt ezeknek a tárgyalások­Ribbcntrop Wansittard Ciano nak döntő fejleményei lennének. Wansit­tard állítólagos római utjár.61 és C i a n cl gróf külügyminiszter londoni útjáról olasz hi­vatalos körökben semmit sem tudnak. űz öreg gazda halála a magányos tanyán (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön jelentette a tápéi csendőrség, hogy Tápén, a,z úgynevezett Szita-malom közelében lévő magányos "tanyáján holtan találták Hor­váth János 75 esztendős gazdálkodót. Hor­váth, amint később megállapították, körül­belül két nap óta lehetett halott, amikor rá­akadtak. A dolog ugv törtónt, hogv gyerme­kek játszadoztak a magányos tanya körül ca nekik tünt fel a tanya csendessége. Amint job­ban utánanéztek a dolognak, kiderült, hogy az öreg gazda holtan fekszik a szobájában. Azonnal csendőrökért szaladtak, akik azután megindították a nyomozást annak megálla­pítására, hogv miképen történhetett Horváth János' halála. < Kétecgtclennek látszik, hogy Horváth ha­lála körül Pincs minden rendben. Az orvosi vizsgálat külsérelmi nyomokat talált a holt­testen és lehetséges ezek szerint, hogy a ma­gányos öreg ember bűncselekmény áldo­zata lett. A csendőrség jelentette afl esetet az ügyészségnek, amelynek indítványá­ra a helyszínre kiszállott dr. Berze Árpád vizsgálóbíró é8 a törvényszéki orvosszakértő a vizsgálat, illetve a boncolás megejtése vé­gett. A boncolás fogja megállapítani, hogy mi okozta az öreg gazda halálát és hogy tör­tént-e bűncselekmény. A nyomozást megnehe­v í f: «• n l-nrfilmónv ImnV lifl7 ló t n rf f»7,ŐlC lliá.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom