Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-12 / 33. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. február 12. mmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmm Inter arma •. . , & polgári tanárképző főiskola egyik fiatal fanára előadást tartott az egyetem barátai egyesületében a nemzeti szocialista Németország és a szépirodalom viszonyáról. Ha valaki figyelemmel kiséri ezeket az előadásokat, megállapíthatja, hogy a legtöbb előadás témája valamilyen vonatkozásban a Harmadik Birodalom. Ez a legtutóbbi előedás azonban nem keltett nagyobb érdeklődést a közönség körében. Az egyetem aulájában összegyűlt kisszámú közönség legnagyobb része a polgári tanárképző főiskola, vagy talán éppen az előadó tanár növendékei közül került ki, de sok széksor még igy is üresen maradt Pedig a téma elég érdekesnek ígérkezett. A nagyobbarányu érdeklődés hiányának valószínűleg az a magyarázata, hogy a közönség, amely figyelemmel kiséri az irodalmi és az irodalompolitikái eseményeket, elég tisztán látja a jelenlegi német rendszer és a szépirodalom viszonyát, uj megállapításokra ezen a téren, ebben a témakörben nem igen számithat. Tisztában volt ezzel az előadó ís, aki mindvégig tartózkodott egyéni véleményének kifejtésétől, megelégedett azzal, hogy érdekes idézetekkel, szemelvényekkel ismertette a Harmadik Birodalom hivatalos véleményét a — Harmadik Birodalom szépirodalmi eredményeiről. Ugy látszik, hogy a nemet párt egy kicsit már kijózanodott abból a tévhitéből, amely szerint a Führer-elvet a szellem birodalmában is érvényesíteni lehet. A Harmadik Birodalom szépirodalmi eredményei szörnyű sivárságot árulnak el. A nemzeti szocialista Németország politikai és pártszempontból szalonképes írói kétségbeesett erővel igyekeznek megszolgálni szalónképességük elismerését, dömpingszerűen termelik az uj német regényeket, drámákat, verseket, de ezek a nemzeti szocialista tendenciájú regények rosszak, még a legbuzgóbb párttagok sem találnak bennük gyönyörűséget, a drámák vérszegények, egy kaptafára készülnek cs a beléjük gyömöszölt politikai frázisok sem tudják elfeledtetni az ásítozó közönséggel vérszegénységüket, a versek pedig meg «em közelitik azt a nivót, ahol a költői munka kezdődik. És ez nem a szegedi előadó véleménye, banem a mai Németország hivatalos megállapítása. A Führer-elv, a totalitás elve tehát éppen azon a frontszakaszon vesztett csatát, ahol az egypárt a legfontosabbnak tartotta volna és tartaná még ma is a totális győzelmet Az uralkodó rendszer elküldte Németországból azokat oz írókat és költőket, akiknek a nevét csak a legnagyobb tisztelettel ejti ki minden kulturember a világon és akik alkotásaikkal fölbecsülhetetlen szolgálatokat tettek talán egy egész, termékeny életen át a német szellem dicsőségének. A német szellem kipróbált és elismert óriásai ma keserves emigrációban élnek, szétszórva a világ négy tája felé. A legtöbnek, éppen a legnagyobbaknak, még az állampolgárságát is megvonta a hatalom. Azok, akik otthon maradhattak, hallgatnak, vagypedig. ha dolgoznak, akkor a teleirt lapokat elreitik Íróasztaluk titkos fiPoliflkal napilap XIV. évfolyam 33. sz. óklába. A könyvpiacra csak" az a munka kerülhet, mire a párt rányomja a maga „imprimatur"-ját. A náci-uralom első évében hatalmas máglyákon égették el azokat a könyveket, amelyek nem voltak alkalmasak a totalitás eszméjének propagálására. A könyvtárak kiürültek, hogy helyet adhassanak az uj német szellem termésének, annak az irodalmi termésnek, amelynek silányságát most kénytelen maga a totális állam megállapítani. A kiüldözött irók és költők helyét pedig ezeknek a pártiróknak és pártköltőknek a hada özönlötte el. Tehát sem a könyvespolcokon, sem az irodalmi életben üres hely nincs. Totálisait megtelt minden, a német szépirodalomban azőrségváltást nyugodtan végrehajtják, de azért valami hiányérzet erősen nyugtalar "tt ja azokat, akik csak most kezdenek józanodni az elvesztett szellemi csata után a biztosra vett diadal mámorából. Mert e Harmadik Birodalom negyedik esztendejében kiderült, hogy istenáldotta tehetséget még a legtotálisabb politikai hatalom sem tud teremteni. Inter arma silent musae — mondÍ

a a régi latin közmondás, amely uj igazolást apott a német szellem mostani némaságában. Hiába: a gondolat szabad, de igazi művészetté csak ott virágozhat ki, ahol a szabad nap süt Tá, nem pedig a teherautók reflektorainak félelmes, vakitó fénye. A szélsőség bukása Romániában 44 napos uralom utón a lei zuhanása és külpolfíikal okok buktatták meg Gogáf — Hél voll miniszterelnök Miron Chrislea kormányában Katonai hatóságok veitek ól a közigazgatást — Szigorított statárium — P^ris átmeneti alakulatnak tartja a katonai parancsura mai, ujabb eseményeket várnak A' Goga-korminy váratlan lemondása a szenzáció erejével hatott az egész világon, bór a román belpolitikának ez az eseménye a beavatottakat nem lepte meg, az uj román kormányt a nemzetközi politika fórumai elótt a kudarcok egész sorozata érte. Bukarestben az események villámgyorsan peregtek le és az eddigi jelentések szerint az átalakulás minden nagyobb megrázkódtatás nélkül ment végbe. Az országban teljes a rend és a nyugalom, a román közvélemény bizalommal tekint Crist e a pátriárka egység-kormányának működése elé. Károly király akkor határozta el magát végérvényesen a Goga-kormány elbocsájtására, amikor csütörtökön audiencián jelent meg a királynál Miron Cristea és részletesen ismertette felfogását a uolitikai helyzetről. Az újonnan megalak'tott kormány tagíai péntekre virradó hajnalon tartották meg első MINISZTERTANÁCSAI, kat, amelyen elhatározták. hogy a Goga Oktáv'án áltat kürt választáSOKAT BÍZONVTATON idóre elhalasztják, az ni kormány programját kiáltvány formájában közlik a nyilvánossággal. A Program legfontosabb pontjai: a felizgatott közhangulat lecsillapítása, a külpolitikai, a pénzügyi és a gazdasági egyensúly helyreállítása, a termelés fokozása, a hadsereg íölfegyverzésének biztosítása. Elnatározta a kormány, hogy csak okkor tér vissza a parlamentáris kormányzáshoz, amikor a belső rendet már minden tekintetben biztosította. A szélsőség bukása Goga bukása Romániában a szélsőség bukása. Az a szélsőséges légkör, amelyet Goga teremtett és amely televény talaj volt a vasgárdista törekvések elfajulására, alapjaiban fenyegette a külföldi érdekeket Romániában. Ezek az érdekek olyan nagyok voltak, hogy a külföld gazdásági befolyása politikai befolyással volt egyenértékű. Ezeket a szálakat eltépni nem •ehetett. Nem lehetett pénzügyi és gazdaság? diktatúrát teremteni, nem lehetett kipróbálatlar. elméletekkel helyettesíteni bevált elveket. A lel zuhanása A Goga-kormány bukása egész Európa közvéleményére a legnagyobb meglepetés erejével hatott. Ugy Közép-, mint Nyugatcurópábau a sajtó bőségesen tárgyalja az eseményeket és igyekszik kimutatni azokat a folyamatokat, amelyeknek szükségképpen Gogáék bukásához? kellett vezetni. Nyilvánvaló hogy a Goga-kormány nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai okok miatt is kénytelen volt meghátrálniA politikai okokon kivül azonban a legel* odázhatatlanabb oka a kormány bukásának ÍZ gazdasági helyzet hirtelen leromlása és a lei katasztrofális zuhanása voll. Romániában mindig óriási szerepet játszolt a francia, angol és az amerkai tőke, ugy, hogy. ezeknek az országoknak bizalmatlansága \