Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-12 / 33. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1038. február 1Ü. Tatarescu szélsőséges Goga-kormánnyal szemben részben a belső üzleti élet aggasztó lanyhulásában, részben pedig a lei hirtelen katasztrofális zu­hanásában nyilvánult meg. Goga kormánya 44 napig volt uralmon. Az uj kormány Az uj kormány névsora a következő: Miniszterelnök: Miron . Gr is tea, pátriárka, Helyettes miniszterelnök: Tatarescu (liberális), Külügyminiszter: A n t o ­nescu (liberális). Hadügyminiszter: A n t o ­nescu tábornok, Belügy: Calinescu (a parasztpárt volt tagja), Pénzügy: Cancicov (li­berális). Közegészségügy: C o s t i ­n c s cu (liberális), Ipar- és kereskedelemfigv: Argetoianu (agrár-unio), Közlekedésügy: .Cp ps tanti.n A n g li e ­1 c s c u (ronián front), Főldmüvelésügy: Juonescu-Sisesti (pártonkívüli), Közoktatásügy: Victor J araandi (libe­rális), • A kormánynak azonkivül mint tárcanélkiili miniszterek tagjai lettek a kővetkező pártve­zérek: Joría, Anghelcscu, Avarcscu tábornagy, Vóa j d a-V o e v o d Sándor, Voi­t o i a n u tábornok éí Mirone^cu. A tárca­nélküli miniszterek valamennyien volt minisz­terelnökök. Maniu Gvu'a nem vállalt tárcát az uj kor­mányban és elhatározását azzal a meggyőző­désével indokolta meg, hogy nézete szerint a politikai helyzetet csakis egy nemzeti paraszt­párti kormánv tudná tisztázni. A Cristea-kormány első rendelete az ostromállapot bevezetéséről szólt. Az ostromállapotot királyi kézirat rendelte el az ország egész tcrülelérc. Károly király: „A helyreigazítások korszaka*' Az uj kormány eskütétele alkalmával a ki­rály beszédet intézett a miniszterekhez. — Az uj kormánynak — mondotta többek között a király — az a hivatása, hogv uj kor­szakot nyisson az ország történetében: a hely­reigazítások korszakát, amellyel a mult hibáit teljés eréllyel és mélv megfontolással kell jó­vátenni. A király az uj kormány megalakulása alkal­mával kiáltványt intézett a román néphez. A kiáltvány szövegéből arra lehet következtetni; hogy Romániában álincnetileg nemcsak a kor­mányzásból Kapcsolták ki a politikai pártokat, hanem a pállok működését is felfüggesztik. A királyi kiáltvány megállapítja, a pártok választási küzdelemben olvan propagandát fej­tetlek ki, amely nyugtalansággal telítette a lakos, ság életet és ez a nyugtalanság va­lósággal aláásta Románia létét. • Katonák a közigazgatás élén Antoneseu h»dOgymtnis::lc A Gristea-kormány rende­lete óriási hatáskörrel ruház­za lel a hadsereget. A rendelet szerint a katonai hatóságok bárhol és bármikor házkuta­tást tarthatnak, a cenzúra is a katonai hatóságok hatáskörébe kerül. A katonai hatóságok üléseket betilthanak és fel­oszlathatnak. A kormány az egész országban a vármegyei székhelyeken a helyőrségi pa­rancsnokokat nevezte ki me­gyei prefektusokká. A katonai statárium Bukarest, február 11. Az ostromállapot egész llománia térületén cletbelcnclt visszamenőleg n Polgári Szabadságpárt gyQIUse a Pacsirta-uccai Ágoston-vendéglőben 12-én, szombaton este fél 8 órakor Felszólalnak: papp Róberí, Delire Já­nos, Palócz Sándor. tegnap estére. A bűncselekmények az ostrom­állapot intézkedései szerint kerülnek elbírá­lásra. A közrend és az állambiztonság fenn­tartására az ostromállapot tartania alatt a ka­tonai halóságok intézkednek. Jogában áll a ka­tonai hatóságoknak bárhol, bármikor házku­tatást tartani, elrendelhetik a fegyverek és lő­szerek beszolgáltatását, intézkedhetnek a fegy­verek és lőszerek elkobzása tekintetében, cen­zúrának vethetik alá a sajtót és megtilthatja bármely cikk megjelenését, feloszlathatnak, vagy betilthatnak minden összejövetelt. Minden választás elmarad Bukayest, február 11. Károly király tör­vényerejű rendeletet irt alá. amely visszavon­ja á választótestület cgybehivását. A rendelet értelmében elmaradnak niind az országgyűlé­si. mind n megyei, mind a községi tanácsok megválasztása. „A kormány helyre akarja állítani a rendet és nyu­galmat" Bukarest, február 11. Tatarescu átvette a külügyek vezetését. Mint mondotta, add:g vezeti a közügyeket, mig a korrpánvban a ha­gyományos román politikai szilárdság helyre­áll. Hangsúlyozta, hogy Cristea Miron patriár­ka az eskütétel alkalmából a király elótt mi­niszterelnöki minőségében kijelentette, hogy a kormány helyre akarja állítani az ország bel­seiéhen a rendel és nyugalmat és meg akarja erősiteui a bizalmat, amelyre Romániának szüksége van. Minden szomszédos hatalom­mal egyetértésben akar élni és szaporítani kí­ván ia barátainak számát az általános béke ér­dekében. Szigorú sajtóellenőrzés Bukarest, február 11. A katonai hatóságok" megszigorították a sajtóellenőrzést. A rendelet értelmében a lapok ncm közölhetik pártpoliti­kusok nyilatkozatait, ncm bírálhatják a kor­mány tevékenységét, ncm közölhetnek torzké­peket, sem a volt politikusok fényképeit, arról sem adhatnak hirt- hogv kik jelennek meg kihallgatáson a királynál. Orosz ultimátum Paris, február 11. A Paris Soir bukaresti tudósítója Goga lemondásának okával kapcso­latban árról értesül, hogy a szovjetkormány fenyegető hangú jegyzéket intézett Bukaresthez Buivcnko eltűnésével kapcsolatban. Mices­cu külügyminiszter ezt telefonon közölte a ki­rállyal. Közölte a királlval azt is, hogy szovjet részről ragaszkodnak ahhoz, hogv a román kormánv a hivatalos vizsgálatot a francia és a cseh követ ellenőrzésével tartsa meg. Ellen • lvczö esetben a szqvietkormány fenyegető ma­gatartást helyezett kilátásba. — Hisz ez valóságos ultimátum! — kiáltott fd a király a külügyminiszter üzenetének meghallgatásakor. Németországban bombaként hatott a Goga-kormánv bukásának a híre. A berlini lápok csupán száraz jelenté­seket közölnek, de az a lázas érdeklődés, ame­lyet eddig tanúsítottak a romániai események iránt, máról-liolnapra megszűnt. A némzeti szocialista sajtó Gogában a német érdekek !+g­eiősebb támaszát ünnepelte heteken keresztül. B.ukását most azzal magvarázza, hogv a Goga­kormánv politikáin Románia ellen nemzetközi bojkottot hívott ki. A bécsi saflö egyértelműen megállapítja, hogy a Goga-kor­mány bukása intő pclda a német politika felé, mert a romániai események beigazolták, hogy a nemzeti szocializmust éltető politikai, gaz­dasági és társadalmi gondolatokat más orszá­gok talajába átültetni nem lehet. A francia sajfó Goga bukásában a szükség­szerűség érvényesülését látja, A félhivatalos Petit Párisién azt irja, hogy Gogát a román közvélemény felháborodása buktatta meg, amely nem akarta eltűrni, hogy kisebb­ségi kormánv uralkodjék aa ország fölött, még pedig idegenből importált ideológiák alapján. Titulesca Páris várakozó álláspontra helyezkedik a* uj kormánnyal szemben, amelyet a sajtó csak átmeneti alakulatnak tekint. A Paris Soir ugy vélekedik, hogy V ujabl> meglepetések állnak küszö­bön. Az Information Financiére megállapítja, hogy noniáuiában a király katonai parancs­uralmat létesített. A Távolkelet problémái Szakasits Árpád előadása. Pénteken este a Munkásotthonban Szaka­sits Árpád tartott előadást „A Távolkelcl problémái" cimmel. A zsúfolt terem előtt aa előadó részletesen foglalkozott ugy az európai, mint az ázsiai politikai helyzettel, megállapít­va, hogy a mai viszonyok kísértetiesen hason­lítanak a népvándorlás idejére, amikor a né­{ >ek kövérebb legelők és földek, édesebb vizek elé törekedtek. A kapitalizmus megteremtet­te újra az öldöklő harcot a népek között a jobk piacok, a fontos nyersanyagok után — mon­dotta — és ebben a harcban pusztul nemcsak Európa, de most már Távolkclet is, amelynek Európa volt a tanítómestere. — A japán imperializmus Is Iióditani akaP piacot és Kinát szemelte ki erre a célra, de kérdcs, hogy megáll-e Kínánál, ncm ter.jed-0 étvágy® tovább. Az érdekelt európai kapita­lista hatalmak aggodalommal figyelik' az esc" ménveket és mindenki jól tudja, hogy ma máp Távolkelet nincs távol és a háború pusztító tü« ze könnyűszerrel átterjedhet. Az ostoba béké­vel amelv széttörte az egységes Magyaror­szágot is — Európában tűzfészket rendeztek bc, ahelvett, hogy becsületes és igazságos bé­keszerződést hoztak volna létre és megadták volna a népek önrendelkezési jogát. De ebbe;i a világszemléletben — jelentette ki az előadd — az igazságosság lehetetlen valami... Az előadó ezután részletesen ismerteit© mindazokat a törekvéseket, amelvek a vlláj? népét elfoglalják és foglalkoztatják. Szakasits Árpádot előadása végeztével a kö-j zőnség megtapsolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom