Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-11 / 7. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1938. január 13SZINDBÁD A HAJÓS (KRÚDY GYULA ELETÉNEK ES MŰVÉSZETÉNEK REGÉNY E) l.\TA PER KATÁI LASZLO. Ismételjük: tizenhat éves ekkor Krúdy és ime: fényestollú tárcaírónk titulálják s kvalitásait minden vitán felül ollónak mondja az élesszemű szerkesztő, aki idézett és aláhúzott mondatában olyan kitűnően látja me? tehetsége irányút- Egy testi-lelki erőktől duzzadó, szárnyaló képzeletű fiatal poétának kell-e nagyobb csábítás? Csomagol és utazik Debrecenbe. Pedig szülei egészen mást terveznek éleseszű, pompás megjelenésű fiúkkal: ügyvédet, politikust akarnak nevelni belőle. Apja választás elé állítja: ha hajlandó felhagyni irói terveivel, érettségi után nyomban beíratja a carfvbridgci, vagy oxfordi egyetemre, sőt egy párisi utat is kilátásba helyez számára; ha nem, megvon tőle minden támogatóst. A fiatalember az utóbbit választja. VII. — Debrecenben kb. egy évig írja szinházi tudósításait, majd Nagyváradra hivják a Szobadság-hoz, végül 1896-ban, a váradi Henry-cirkusz táncosnője nyomat Pestig követi, ahonnan már csak kisebb utazásokat tesz egész életében. A Krúdy-féle kettősség felbukkanása. A Debrecenben és Váradon töltött két évről keveset tudunk. Mindenesetre nagyon fontos állomások lehettek azon az úton, amely Pest. az irodalmi centrum felé vezet. Élete ezekben az években olyan, mint a többi, vidéken kezdő újságíróé nélkülözésekkel teljes, de vidám ós szabad élet. Mikor Gáspár Imre megválik az Ellenőr-től, egy darabig a tizenhét éves ifju szerkeszti a lapot. Ez megbecsülésre és tekintélyre vall. Apró gáláns kalandjain kivül egy komolyabb ismeretségre is szert tesz Debrecen-, ben- Egy asszony, — csak annyit tudunk róla, hogy Bertának hivták, patikus felesége volt s hogy egyike volt azoknak a kisvárosban ma sem ritka műveltebb úriasszonynak, akik sokat olvasnak, ismerik a divatos hazai és francia irodalmat, sőt zongorának is —, ez az asszony rávezeti az olvasásra. Boccaccio, Dickefts, Walter Scott, Thnckeray, Puskin, majd a többi orosz, elsősorban Turgenyev, akiket — mint írja —„még a nőknél is jobban szeret" foglalják le képzeletét- Kétségkívül ekkor ismerkedik meg a nagy francia regényírókkal, Flnubcrt-tel és Daudet-vel s a XVni. századiak közül Prevost-tnl, Le Sngezsal. Ha még ehhez a felsoroláshoz hozzávesszük Jókait és élete végefelé Shakespeare-t, akkor ki is merítettük azoknak nz íróknak a sorét, akiket újra meg újra elővesz s akik hatottak rá. Ez a hatás azonban rendkivül különös módon történt, furcsa kerülővel. Az olvasott könyvek, a fiatalember képzelődő, naiv és alapjában dilettáns szemléletének megfelelően, elsősorban életformáját változtatják meg. Az említett íróknak nem művészi sajátságait akarja elsajátítani, hanem hőseik élete szerint igyekszik alakítani saját életét. Anakronisztikus figurát farag magából. Öltözködésében Anyegin ruháit tekinti mintának, modorában pedig Des Grieuz szenvedélyességét és "gy középkori. lovag finomságait szeretné egyesíteni. Hős • szeretne lenni, mint Kárpáti Zoltán és könnyelmű, mint Gil Blas. — Igy a képzelődő ifjú olvasmányai alapján egy kú'önös férfiideált alkot * ezt egyszerűen magára ölti. A fölvett életforma aztán kitermeli a neki megfelelő stílust, amely már nem is annyira a folyamatot megindító írókra emlékeztet, mint inkább arra a mesterséges képződményre, amivé Krúdy magát maszkírozta s amit — mint a jó színész, aki sohasem esik ki szerepebol — élete végéiig magán visel. Rendkivül izgató s irodalmunkban példátlan szerepjátszás ez! Itt csak eredetére mutatunk rá. Más helyen majd lesz alkalmunk egész kifejlését végigkísérni- — A fiatal Krúdy tehát nem úgy akar írni, mint nagy iró-eszrnényei, hanem úgy szeretne élni, mint azok regényalakjai. Nagyon szépen rávilágít erre a következő kis történet: A fent említett hölgy Boccacciot adja kezébe (Krúdy a „világ legszebb könyvének" nevezi). Az ifjú másnap elolvassa a novellákat s a reakció: éjjel be akar mászni Berta szobája ablakán, „mint ezt Boccaccio tanácsolta". A zajra felriad a férj, s a hanyatt-homlok menekülő ifjú füle mellett süvít el a revolvergolyó. Ez utolsó debreceni kalandja. Váradon megismerkedik Adyval s barátságuk mindvégig tart. VIII. — A millennium évében ér Pestre.' Ugyanez évben jelenik meg Szöktetés a kaszárnyából cimen első könyve különösebb siker nélkül. Addig írt cikkeinek egy részét gyűjti össze benne, mintegy végső összegezését adva vidéki inasévei eredményeinek. Pest ekkor az újgazdagok városa, a világvárossá válás pillanatában. A bidermejer kispolgárság kialakulásának színhelye; iparlovagok, kis és nagy szélhámosok gyülekezési helye. Hatalmas gyárvárosok, vállalatok nőnek ki a földiről. A liberális konjunkturn lehetetlent nem ismerő lendülete nyomán az egyik oldalon orfeum, lóverseny, néger tánI cosnők s nem utolsó sorban ízléstelen sze! cossziós épületek sora, a másik oldalon végt zetes oyorsnsnggal kialakuló proletariátus. (Már 1897-ben gyakran hozzák a lapok a „szocialisták nyugtalnnkodnsairól" szóló híreket. Az ú. n. békevilág tehát ideges száguldás a katasztrófa felé, a „harmadik liberális nemzedék" kudarcának napnál világosabbá válása. De nz élet felszíne ragvogó és hívogató. Minden lehetségesnek látszik, csak a kellő kapcsolatokat kell megtalálni. A kor igazi szimbóluma az a házmesterlány lehetne,, akiből körülrajongott színésznő válik, s akiről azt irja Krúdy, hogy pályája mint beteljesülhető vágyálom lebeg minden házmesterlnny szeme előtt. A századfordulónak ez az áradó vitalitása bűvöli le a tizennyolc éves ifjút, akinek életszomjúsága közös a kor minden valo-mirevnló emberéével. (A költők ekkor kezdik nagy kezdőbetűvel irni az Életet, mint Isten nevét). Pest Krúdy számára olyan jelentőségű, mint Ady számára Páris. Teljes lendülettel veti bele magát a város életébe, hogy kiismerje s minden titkának végére iárjon. S ez sikerül is neki annyira, hogy ha majd valaki meg akarja rajzolni a századfordulói Pest szellemtörténeti képet, Krúdy pesti regényeiben és novelláiban azon melegen és teljes hitelességgel fellelheti ezt az életet, egész szélességében és legfinomab árnyalataival. Az első évek Jég súlyos körülmények közéf telnek el. A Józsefvárosban be'rJ szobái; a proletárok és szegénv írók e sajátos városrészében, ahol az a Cholnoky Viktor is lakjk, akit a kor legnagyobb írójának nevez egy cikkében. „Reménytelenül szegéqy voltam a Gyöngytyúk-uccában" — írja ezekről az évekről. — Édesapja ugyanis ígéretéhez hiven egy fillérrel sem támogatja, mert úgy véli, hogy fia így kénytelen lesz visszatérni a szülői házhoz. Erre azonban nem kerül sor. írásaival sorrajárja a szerkesztőségeket, és — mindenütt szívesen fogadják- A Fővárosi Lnpok-nál Vadnny Károly, a Bolond Istók-nál Bartók Lajos, az Egyetértés-nél Csávolszky Lajos, a Budapesti Hirlap-nál Csajtay szerkesztő már 1897 óta szinte minden vasárnap közlik egy-egy még botladozó, de különös, szomorkás lirnisngáhnn már újszerű novelláját. • (Folyt, köv.) dpróhü^fáick Bejárónő felvétetik —< Singer, Pusztaszeri u< 9a. sz. Ügyes kiszolgáló kisasszony fióküzletbe felvétetik Lucza kelmefestő ipartelepén, Rákóczi tér BujLovcoartt risy^cL. Tiszta kis udvari szoba kiadó. Feketesas u 22, III. 33Különbejáratu bútorozott szoba kiadó azonnalra is. Kálmán ucca 6. Egyszoba, hallos komfortos lakást keresek május l-re. „Tisztviselő" jeligére kérek ajánlatot. Kárpitos olcsó ós jó Dsnie V<nc3 Dugonics tór 10. Ügyes nő étkezdéin; felvétetik azonnal Párisikörut 45. Étkezde. UjiMlQflXllSi^ a£fcfl£mazott Perfekt, mindenes főzőnö jó bizonyítvánnyal, aki önállóan főz, felvétetik. „Tiszta" jeligére ~QDfli-V€T€t Zongora világhírű • — Blfithncr gyártmány rövid fekete kereszthuros olcsón eladó. Hm.vásárhely, Kaszap a. 8. Hizott sertés 140 kg-os eladó. Vásárhelyi sugárut 40. Prima zsirsertések 90 100 kg. eladók. Érd. Zrínyi u. 4.. I Széntelep. Tel fon: 28 0Í Ma és holnap elsőrendű LI BAH AJ AT 10 fillérrel eddiginél is ocsóbban. Aprólékot és hust árusítok. Mikszáth Kálmán u. i. mÖNFÍLIK ELVESZETT Betyár nevü drótszőril foximert megtaláló• nak jutalmat fizetek. J Cim: Bocskai I Csanádiné. u. 11* I) ÉLMAGYARORSZAG Megjelenik'hétfő kivételével naponta reggel. Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Szrgrd; Szerkesztőség Somogyt-ucca 22, I emelet. Telefon 23-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár é.s jegyiroda: Aradi-ucca 8, telefon 1306. Nyomda: I.őw Lipót-u 9.. telefon 13-06. Makó: Szerkesztőség és kiadóhivatal Városi bérpalota (Tejpiac.) Telefon 215. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat Rt.-nál, Szeged. Felelős nyomdavezető: KLEIN SÁNDOR. NEMET könyvújdonságok a Délmagyarország kő 3 csőr könyvtárában mamtniumuc^xjttmsssimamammmiimmu