Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-12 / 8. szám

"mrmm DÉLMAGYARORSZA6 Szerda, 1938. januar 12. SZINDBAD A HAJÓS (KRÚDY GYULA ELEIÉNEK ES MŰVÉSZETÉNEK REGÉNY E) IRTA PERKATAI LASZLO. Az első évek elé? súlyos körülmények között telnek el. A Józsefvárosban bérel szobát: a proletárok és szegény írók c sajátos városrészében, ahol nz a Cholnoky Viktor is lakik, akit a kor legnagyobb Írójának nevez egy cikkében. „Reménytelenül szegény voltam a Gyöngytyúk-utcában" — irja ezekről az évekről. —- Édesapja ugyanis ígéretéhez híx en, egy fillérrel sem támogatja, mert úgy \ éli, hogy fia így kénytelen lesz visszatérni a szülői házhoz. Erre azonban nem kerül sor. Írásaival sorrajárja a szerkesztőségeket és — mindenütt szívesen fogadják. A Fővárosi Lepok-nál Vadnay Karoly, a Bolond Istók-nál Bartók Lajos, az Egyetértés-nél Csávolszky 1 njos, a Budapesti Hírlap-ná! Csajtay szerkesztő már 1897. óta szinte minden vasárnap közül: egy-egy még botladozó, de különös, szomorkás líraiságban újszerű novelláját. A magányos lovag. A Hét és az új írók mozgolódásainak Kiss József körül meginduló hullámverései hidegen hagyják. Bár mindent lát és megfigyel, maga csak annyiban veszi ki részét az eseményekből, hogy novelláival benllit Kiss Józsefhez, oki ettől kezdve rendszeresen közli is írásait. (1899). Szinte azt mondhatnók, hogy írói egyénisége a koráramla't ellenére fejlődik. Látja a formai és tárgyi lázadást az irodalomban, amelyet a Hét készít elő s amelynek élén a költők járnak, de nem vall szint. Mintha nem lennének irodalmi elvei abban a korban, amikor a legtöbb írónak, aki még talán egy sort sem irt le, de már határozott állásfoglalása volt nz új kor lázadása mellett, vagy ellenében. Egyénisége nemcsak nélkülözi az intellektust, de harciasan antiintellektuális. Igy, noha érzelmileg ellene van. - állandóan a „régi írók" után sóhajtozik. lényegében az új kor kifejezője, amely kor az egyéniség-kultuszt tartja főfelndtának. Ami elkülöníti 'ró-kortársaitól, az a szerep, amelyről fentebb szólottunk, s amelynek kialakulását Debrecenben figyelhettük meg. Ez a sokféle motívumból összetevődő szerep Pesten egységes színezetet nyer és a magányos lovag elnevezéssel határozható meg. Ex: Sziridbád, Rezeda Kázmér, Nagybotos Viola s még egy tucat Krűdy-képmás. Ez a lovag járja sorra a város kiskocsimétkávéházait, redukciót ,megjelenvén írók. /üllő gentryk, mágnások, bérkocsisok, utcanők, tc-metőszolgák társaságában; fölényesen, némi megvetéssel és hallgatagon; ezért a mueányos lovagért .verekszenek nyilt utcán a nők, ex tölt el éveket nyilvános házak lakójaként, ez az ismert párbajhős, hírhedt kártyás és horisza. De a szerep mögött ott áll kis jegyzetfüzettel kezében nz író, aki mindent lát és - mindent megir. És pedig konkréten a a kort írja meg. azokat az embereket, akiket úgy ismer és úgv is lát, mint akár Ady Endre, vagy Szabó Dezső. Csakhogy a közönség n maga parlagi romanticizmusával megérti a szerepet, de nem képes értékelni, — néhány luigy értpn kívül, az írót. Úgyhogy Krúdy, 'Jete végéig kisvárosi úriasszonyok és irodalmi Ínyencek ifója marad. Bella. Hajsza a pénz és siker után. LX. — 1900-ban, húszéves korában, megköti szerencsétlen első házasságát, nmelyi 'k igáját 18 övig nyögi. Felesége Spiegler Bella, agy zsidó pap leánya, aki Santella dJnév alatt irogat is. Ez a házasság, noha három gyermek származik belőle, keserű tapasztalatoknál alig hoz számára egyebet. Egyikük sem felel meg a házasélet követelményeinek. Krúdy életmódja (kocsnrázások, éjszakázások, szerelmi kalandok) és felesége meg nem értő anyagiassága miatt napirenden van közöttük a gyilkos civódás. Az a néhány levél, amely Bellától származik és Krúdy hagyatékában olvasható, hangjával is, örökké pénzt követelő tartalmával is, éles világításba helyezi ezt a szerencsétlen házaséletet. — Igy aztán megértjük, hogy a házi tűzhelytől állandó menekülésben él. Félévekig nem lakik otthon. Ilyenkor vagy egy-egy íróbarátjánál (Bródy Sándor, Lázár Miklós, Szép ErnőT, vagy egy-egy régi — nem mindig jóhírű — barátnőjénél (.Luise asszony) üti fel tanyáját. E mellett .a hajszolt életmód mellett rengeteget kell dolgoznia, hogy megélhessen, gyorsan, javítások nélkül dolgozik, mégis napi 8—10 órát ül íróasztala előtt s alig alszik valamit. A Podolini kisértet megjelenése óta (1906.) nevét ismerni kezdik, s ettől fogva évenként 2—4 könyve lát napvilágot. A kiadók szívesen veszik Írásait. Elve: inkább akár ponyván is, mint sehol, s valóban, a Mozgó Könyvtártól a legkülönfélébb füzetes vállalatokon keresztül az Athenaeumig, mindenütt jelennek meg írásai. Végre, 1911-ben az első Szindbád-sorozat, T9T3-ban A vörös postakocsi megjelenése, véglegesen befutott íróvá avatják. írásai először napilapokban jelennek meg, s csak utólag gyűjti őket könyvbe, ahogy az régtől fogva szokása a zsumalista-iróknak. Rendes munkatársa a Pesti Napló-nak, Magyarország-nak, Vi!ág-nak, a régi Magyar H:rlap-nak, Az Ujság-nak, Hét-nek, majd a Nyugat-nak; de úgyszólván minden Pesten megjelenő lapba dolgozik, sőt másodközlésre a legtöbb vidéki újság is kér tőle kéziratot. — Éppen nem válogat! ír, ahova csak kérnek tőle, mert kell a pénz: a Vadász és Versenylapba, Magyar Úriasszonyok Lapjába, Tolnai Világlapjá-ba, Tündérujjak-bu, Magyar Lányok-ba, Képes Családi Lapok-ba, Friss Ujság-ba, Színházi Élct-be stb. Mert, noha ezekben nz években országszerte ismerik már nevét ós noha írásai nagyon szépen jövedelmeznek (normálisabb életmód és ügyesebb önadininisztráció mellett akár kisebb vagyont is gyűjthetne), mégis állandóan pénzzavarral küzd. Gyermekei nevelése, felesége rossz gazdálkodása, háborúba vonuló fivéreinek, otthon maradt rokonságának pénzt kérő levelei, barátainak pumpolásai (amelyek elől sohasem tud kitérni), kártyacsatái, mértéktelen ivásai felemésztik minden jövedelmét. Ehhez járul még, hogy házasélete mind tarthatatlanabb, úgyhogy hajszoltsága évről-évre fokozódik. Második házassága, nélkülözések, Rothermore-dij. X. — Hosszas huzavona után 1918-brn végre felbontják házasságát; de már 1919. tavaszán újra nősül. Ugy gondolja, hogy a fele annyi idős és őt gyengéden szerető Várady Zsuzsanna mellett életét normálisabb mederbe terelheti. De erre a súlyos feladatra a tapasztalatlan asszonyka képtelennek bizonyul. Noha ebből a hárassácból származik legkedvesebb gyermeke (Zsuzsika), élete megállíthatatlanul rohan végzete felé. Pedig szereti feleségét. .'^Kedves Zsizsíkum, — írja neki egy cédulán — én szeretlek Téged. Ha éjszaka elmaradok mindig lyukas a szivem, a könnyeimmel pedig alig birok, mikor eszémbé jutsz. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza, jobban fáj az nekem, mint Neked". Életmódján nem képes változtatni, pedig az évek egyre nehezülnek. .A forradalom két különböző Magyarország határait jelzi, s az új már nem Krúdy világa. A lapok már nem kapkodják olyan válogatás nélkül Írásait és családját a nyomor fenyegeti. Az érvényesülés szempontjából nagy hátránya, hogy irtózik a politikától. „Én írónak születtem, semmi másnak" —- irja, s ez valóban így ven. Sem a forradalom alatt, sem az ellenforradalom idején nem fejt ki politikai élű irodalmi működést, pedig a forradalom alatt a Néplap szerkesztője egyideig. Igy törtenhetik meg, hogy noha az ország majdnem valamennyi befolyásos emberével személyes ismeretségben van, azok mégis közönyösen nézik vergődését s nem lesz, aki megakadályozza. hogy a halálos ágyán szenvedő ró lakásából kikapcsolják a villanyt. (Folvl. köv.) Nyeli tanfolyam Ötös ts tidrmos csoportosan, valamint egulni oktatás Kiváló pedagógusok. - NérsíkeH tandif. Hczdöh ts haladók külön Sokszorosítás fordítás L C1 £ iczes Német francia angol és olasz nyelv