Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

Vasárnap, Í938. .január 30. DÉL MAGYARORSZÁG Egyetlen koszorú Mpjok József koporsóján Szombaton délután a Csillagbörtön udvaráról eltemették a kivégzett makói anyagyilkos holt­testét (A Délmagyarország munkatársától.) A pén­teken reggel kivégzett Apjok József holttes­tét nem sokkal a kivégzés után átszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol fel­boncolták. majd szombaton délelőtt visszavit­ték a Csillagbörtönbe és egyik kisebb belső udvaron felrasatolozták. Szombaton .délután ment végbe a temetés a börtönudvaron. A szertartást Bakó László református lel­kész végezte, aki a halálra itéltnek az utolsó vigaszt nyújtotta. Rajta és a kántoron kivül csak néhány rab és fegyőr volt jelen a temetési szertartáson, azok a rabok, akik a koporsó vi­telében segédkeztek. A szertartás után az egy­szerű koporsót kocsira tették és kivitték az úgynevezett rabtemetőbe, amely a belvárosi temető közelében fekszik. Rabok ásták meg a sirt és rabok engedték le a koporsót a sirba. A friss hantra egyetlen koszorú került, ame­lyet Bakó lelkész tett le. A siralomházban a halálraítélt arra kérte a lelkészt, mondja ineg édesapjának: ne sajnáljon fiától egy koszo­rút ... Azonban sem apja, sem nővére, sem másféle hozzátartozója nem jelent meg a tc­RMI utazáson ABHNZIÓHN H i V e r á r a i 0. i 1 i A h a T ó 1 i­s n o r t­ü e 1 V ekre éa h a i rt utak r a egyénileg vagy bérmely lérsasu'azéssal Költségmentesen elöjegyeztethetők: NEU ERN4 ISNKÜZIPT, IITRRAIL TROÁMÁBTN metésen és igy a lelkész a református temető kertészetében köttetett koszorút Apjok József­nek és azt helyezte el a siron. Téli vásárunk meglepő olcsón február 5-ig visszamaradt Hllfat lfVIll# tegf'nomabb anyagokból. Jumperek, pul­vfllvai Hymiiaryn overek, kabátok, swetterek, kötöttruhák LflMPEL és HEGYI Cégnél Tisza Lajos körút, Püspökbazárépület Klskundorozsma története (Szírilia Kálmán könyve) Belsőleg, külsőleg egyaránt figyelemreméltó Jkönyvet adott ki nemrégiben a szomszéd Kiskun­dorozsma község: Az újratelepítés 200. évfordu­lója alkalmából a képviselőteg.ület megbízta Do­rozsma kitűnő esperes-plébánosát, S:f iha KáL niánt, hogy ima meg a község történetét. Sztriha Kálmán elfogadta a megbízást ég 1926-ban hoz­zákezdett a nagy felelőssége* és körültekintést 'igénylő munkához, amelyet nemrégiben be is fe­jezett. A szerző a történetíró alaposságával és a pap szeretőiével felkutatta cs feldolgozta ennek az ősrégi telepü ésnnk teljes és hiteles történetét és, munkája megírásánál, — mint az* c'őszavá­ban említi — az a cél vezette, hogy c kun köz­ség tiszteletreméltó szép múltját a lakossággal megismertesse és ezzel a lakosságot szűkebb ha­zája szeretetére oktassa és nevelje. F.zt a célt .maradéktalanul eléri a könyv. A 350 oldalas mű részletesen tárgyalja Dorozs­ma történetét a legrégibb időktől kezdve. Meg­tudjuk, hogy a szomszéd község valamikor ősrégi halásztanya volt és nevét az ott lakó „D.rusma"; . vagy „Durusma" nemzetségtől kapta, ebből a névből keletkezett később ,;Dorozsma:" Ott állott a Durusma nemzetség által alapított bencés mo­nostor is, amelyet egy 1237-beIí Ár­pád-kori okmány említ. Ez a monos­tor a tatárjárás alatt elpusztult, azonban Durusmai Bernát a helyeéget 1300 körül újra ' felépítette és. kunokkal népeütette be. Az újra be­népesedett Dorozsmanák 1178-ban már szép kő. temploma volt, amit 1513-ban a török földig le. Az ön soülodája BUDAPESTEN a CORVIN-SZÁLLODA Budapest szivében a Nemzeti Szinház mcl­'elt: VUI-, Csokonay utca 14. Tökéletes modern komfort. — Folyóvíz és központi fűtés minden szobában. Budapest valamennyi villamos vasútja és autóbusza a hotel közvetlen közelében. Egyágyas szobák már 3 pengőtől, kétágyas szobák 6 pengőtől, teljes penzió 6.50 pengő. rombolt és köveit a gzegedi vár építéséhez hasz­nálta fel. .4. DómJéri csonka torony déli oldalán látható dombormű, amely egy kőbárányt ábrázol, állítólag ebből a rombolásból származik. 1719­ben újra telepitették Dorozsmát és a jászságból 23 jász család költözött Dorozsmára. Később pa­lócok i6 települtek a községbe. A község ezután szabad kun terület lett egészen 1876-ig, amikor á szabad jász-kun területeket megszüntették és több megye között feloszto-ták. Ekkor csatolták Dorozsmát Csongrád megyéhez, ahová mind a mai napig tartozik, mint járási székhely. A szerző község, iránti nagy szeretete és gon­dossága látszik meg a hatalmas mű mindcu során. Alaposan foglalkozik a szerző a község történeté­vel, kezdve a történelemclötti korral, végezve a jelen állapotokkal, tájékoztatást nyújt Dorozsina földesurairól, a török hódoltság alatti állapo­tokról, a község többször való ujjátelepitéséről, a községi élet megindulásáról, az ősök gzokási­lról, életmódjáról, az akkori közigazgatásról, érdekes fejezet számol be Dorozsmának Szeged­hez való viszonyáról is. Ez a fejezet különösen érdekes. Megtudjuk, hogy amint az első telepe­sek megelentek Dorozsmán, kitör* a harc., még­pedig a birtok miatt Napirenden voltak ilyen harcok, hol a dorozsmaiak, liol a szegcdiek vol­tak a kezdeményezők cs ezek a harcok nem egy­ezer komolyakká fajultak. Többizben előfordult, hogy a szegediek fegyveres csapattal vonultak Dorozsma ellen, egy izben például 500 fegyveres szegedi kelt útra, hogv a dorozsmaiak ellenállá­gát letörjék, földjüket a maguk számára felszánt­sák, máskor pedig a kunok kaptak fegyverre H a szegediekkel valóságos ütközetet vívtak. Végül 1723-ban határárkot húztak Szeged és Dorozgma között, hogy addig is, mig a kérdés per utján el­dől, a határvillongasok megszűnjenek. Azután megindult a nagy per annak megállapítására, hogy hová tartozott régen Dorozsma. külön terü­letet kcpezett-c, hol voltak határai, a kunok hir. ták-e, fizcttek-c tőle haszonbért a szegediek a nádornak. Végül is a per 1737-ben egyezséggel végződött.és ennek értelmében Dorozsma pusz­táival együtt véglegesen elszakadt Szegedtől, de . Szeged örök joggal megkapta Felgő. és Alsó­Csengclc pusztákat. Érdekes az is, hogy a dorozs­maiak ebbexi a perben maguk mellett, vonultatták fel a fentebb ejn'Lett kőbárányt. amely szerin­tük jogtalanul került Szeged címerébe, mert a köbárány eredetileg Dorozsmáé volt ég a Dorozs­mai címerben is szerepel. Egyik érdekes fejezet a másikat követi a könyv­ben. Igen nagy szeretettel foglalkozik a szerző a dorozsmai templommal, amely valóban az Alföld egyik legszebb és legnagyobb temploma. Építését 1793-ban kezdték meg és 1822-ben fejezték bc és mai pénzben számítva közel négyszázezer pengő­be került Rendkívül érdekes fejezet szól a tanyavilág keletkezéséről, a központok alakulásáról, érdekes adatokat kapunk a népesedésről; Dorozsma csa­ládjairól, a község iparáról, kereskedelméről, de még olyan részletek 6cm marad nk ki ebből a mű­ből, mint például a dorozsmaiak nyelve, amely mint jól tudjuk — meróben különbözik a szegedi nyelvjárástól. A dorozsmai nyelv szigetet képez az Alföldön a maga palócos kiejtésével... Mindent összevetve: Sztriha Kálmán „Dorozsma történetével" nemcsak községének, dc az ország egyetemes kulturátenak is jó szolgálatot tett en­nek az ősrégi, különleges községnek szakavatottan megirt históriájával. Az ízléses címlapot Kopag: Márta tervezle: k. gy. Özv. Gárgyn.n Jónosné a maga és gyermekei, valamint unokái nevében fájdalomtól megtört szivvcl- jelenti, hogy szeretett férje, édesapánk, nagyapáuk. Gályán János FÖLDBIRTOKOS, életének 60-ik, boldog családi életének 36-ik évében rövid szenvedés után csen­desen elhunyt. Drága halottunk lelki üdvéért f hó 30-án d. o 1t órakor szentmise szolgál­tatás az alsóvárosi templomban. Temetése f. hó 50 án délután 3 órakor Rákóczi-ucca 11. számú gyászházból nz alsóvárosi temetőben. l'yászolják: Gyászolják gyermekei; Ilona, János, Er­zsébet, unokái: Ilonka, Józsika, valamint kiterjedt rokonsága. Minden külön értesítés helyett. A gyászoló csalód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom