Délmagyarország, 1938. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-04 / 2. szám

! DÉL MAGYARORSZÁG Kedd, 1938. január 4. Sággal vizsgálja meg. Amint annakidején 18 évvel ezelőtt, ha a magyarság egészséges és józan életösztöne nem rázta volna le magáról a bolsevizmus vörös igáját, a következmény feltótlenül az lett volna, hogy ázürke é$ névtelen tartományként beleolvadtunk vplna a bolsevizmus hatalmába került szláv éé mongol népek négy szov|etblrodnlmába: ugyanilyen sors várna reánk; egy ellenkező irányú, hallatlanul szivós expanzív erőnek környezetében, a nyilas-izgatás szálláscsinálása után idegen kereszt lobogója lenne az ur a magyar portákon, mint már volt egvszer keserves másfél évszázadon . keresztül a félhold zászlaja Budavár fokán és vele együtt Pannónia és a Nagy Magyar Alföld termékeny vidékein. Egyre azonban mégis jó volt a nyilas erőszakoskodás: megteremtette a lelki egységet a szélsőséges demagógia h ozugságainak hitelt nem adó magyarságban. Keresztény magyarok, római katolikusok és protestánsok öszszeforrása az uj pogányságot hirdető nyilas izgatás ellen: ma a jelenkor legsürgősebb követelmén y e. Keresztény hitünk és magyar fajtánk szeretete sürget bennünket, amikor minden keresztény magyar testvérünket egy táborba hivjuk, hogy egyesült erővel tegyük lehetetlenné a szélsőséges izgatások el őrehaladását. Krisztus Urunk szent Keresztjét emelem fel v.ég leges leszámolásra az istentelen nyilas íz ga t á s ellen, de ugyanakkor kérem a k o r m á nyznt erélyes fellépését is az összes szélsőséges és forradalmi velleitásu pártok- i kel és frakciókkal szemben. A magyarorszákl protestáns felekezetek vezető köreivel eddig folytatott, minden formalitás nélküli ós éppen ezért a legközvetlenebb tárgyalások azt mutatják, hogy ilyen bensőséges, lelki sikon mozgó megegyezésre, a római katolikus és a protestáns tábor között való együttmüködős előkészítésére, egyöntetű megállapodásokra és eljárásokra mindkét részen me g v a n a 1 e gnagyobb hajlandóság. Mikor szebb, de azért reményeinkben a valóságos élet útjairól soha le nem tévedő magyar jövő pirkadásnban bizakodom, még egy dolgot látok feltétlenül szükségesnek: azt, hogy a szociális intézkedések terén, a nemzet minden épitő erejének összefogásával, erőteljes lépésekkel tovább kell haladnunk. Támogatjuk a kormányzatot, de ennek a támogatásnak elengedhetetlen előfeltétele a nemzet ősrégi alkotmánya ellen agyarkodó s több-kevesebb nyiltsnggal, de kétségtelenül ejjyházés keresztényellenes szélsőségek legerélyesebb leszerelése. n honvédelmi miniszter: a felsüház örökös tagja Budapest, január 3. A kormányzó Darányi Kálmán miniszterelnök előter jesztésére R ő d e r Vilmos, szolgálaton kivüli viszonylatban levő gyalogsági tábornokot, honvédelmi minisztert a felsőház tagjává élethossziglan kinevezte. Ebből az alkalomból a kormányzó a következő kéziratot intézte a honvédelmi miniszterhez: „Kedves Rőder gyalogság! tábornok! Súlyt fektetvén arra, hogy a katonai szolgálatban évek hosszú során szerzett sokoldalú tapasztalatát és kiváló tudását az ország javára, mint a törvényhozás tagja is gyümölcsöztethesse, önt az országgyűlés felsőházának élethossziglani tagjává kinevezem." ~ " Angol-francia állásfoglalás a Goga-kormány ellen „A kormány tervel sértik a kisebbségi sscerscöáésí" — A Hépsxövetség elé visxik a kisebbségek Uláöxéséí — Bukarestben elkoboxíák a francia lapokat - Eupescuné el&agyfa Romániát Bukarest, január 3. A romániai események ujabb feltűnést keltő eseményeket hoznak. A kisebbségek ellen hozott rendszabályok után hétfőn az a hir lepte meg a közvéleményt, hogy LupeScuné asszonyt eltanácsolták Bukarestből cs ami a legérdekesebb, Károly király hozzájárult Lupcscuné emigrációjához. Az ujabb romániai eseményeket külföldön élénken kommentálják és ugy az angol, mint a francia lapok hévcs támadást intéznek a Goga-kormány ellen. LupeScuné elutazása Londoni jelentés szerint Lupcscuné asszony Goga felkérésérc elhagyta Bukarestet. Károly király mereven elzárkózott attól, hogy ő kérje fel Lupesrunét az ország elhagvására. Amikor a király értesült, hogy Goga rábeszélésére Luocscuné elhagyja az országot, elbúcsúzott tőle. Az angol lapok tudósítói ugy tudják, hogv Lunescuné már el is hagyta az ország területét és Párisba utazott. „Románia a románoké" Bukarest, január 3. Goga tegnap sajtófogadást rendezett Nyilatkozatában azzal kezdte, hogv meggyőződését még a magyar uralom alatt kovácsolta és ez a meggyőződése az idők folyamán csak gyarapodott, de nem változott meg. Hisz nemzetében és az állam fölötti uralmára vonatkozó előjogaiban. ,Az állami élet minden ágazatában érvényesíteni kell a nemzeti irányításra vonatkozó jogokat" — mondotta. Ezután arról beszélt, hogy jelszava: „Románia a románoké" — majd azzal folvtatla, hogy kormányzása alkotmányos keretek között fog lefolyni, — de egyetlen pillanatra sem veszti szem elől, hogy „a nemzeti érdekek megőrzésének lényege minden hamis törvényesség fölé emelkedik". Ezzel -a kijelentéssel fejezte be nyilatkozatát Goga: — „Románok, hála II. Károlv királynak, Románia a tietek! íme. ez a legfőbb érzés, amely ebben a pillanatban ural engem." »*nglfa barátságát nem nyerheti el olyan kormány, aroe'y gyengébb alattvalóinak üldözésével hóboriffa fel az emberiségei* Az angol sajtót felháborítják a kisebbségek üldözése. A Manchester Guardian arról ir, hogy a román kormány korlátozni fogja az ipari és kereskedelmi vállalatok nem románfaju alkalmazottainak A számát és az állampolgárságokat szigorú revizió alá veszi. A lap megállapítja, hogy a kormánynak mind a kél szándéka sérti a kisebbségvédelmi szerződést, amely szavatolja az összes román alattvalók telje? polgári és politikai jogegyenlőségét fajra. nyelvre, vallásra való tekintet nélkül és tiltja, hogy bármely román alattvaló jogait 'aJ'. vagy vallási okokból csorbítsák. Az ügyet, ha a román kormány beváltja fenyegetését, a januári népszövetségi közgyűlés elé viszik. Gogának arról a nyilatkozatáról is irnak a lapok, amelyben a román miniszterelnök Anglia barátságát is kérte. A lapok megállapítiák, Anglia barátságát nem nyerheti el olyan kormány, amely gyengébb alattvalóinak indokolatlan üldözésével háborítja fel az emberiséget. Párisi jelentés szerint T h i e r r y bukaresti francia követ utasítást kapott, figyelmeztesse Károly román királyt arra a sajnálatos hatásra. amrivét Gócának miniszterelnökké történt kinevezése a francia-román viszonyra gyakorol. Gazdasági pánik Bukarest, január 3. Ellenőrizhetetlen hirek keringenek nemcsak politikai körökben, hanem a gazdasági és kereskedelmi érdekképviseletek köreiben is, amelyek arra vallanak, hogy a helyzet a lehető legzürzavarosabb. A bankoknál tömegesen veszik vissza pénzüket a betevők, A bukaresti tőzsdén feltűnést keltett, liogy az állampapírok emelkedtek, amit a piac azzal magyaráz, hogy a kormánv intervenciós vásárlásokat hajt végre. A részvénypiacon nem jelentkeztek vevők és az irányzat lanyha volt. Azt beszélték a tőzsdén, hogy Constantin Argetoianu volt pénzügyi 3 többizben földmüvelésügyi miniszter, mint pénzügyminiszter be fog lépni Goga Oktavián kabinetjébe. ; 14 franc1* lanol e'lfoboriak Bukarest, január 3. Ma Bukarestben U francia ujsdgot elkoboztak, mert a Goga.kormány ellen foglaltak állást. Ezeknek az elkobzásoknak a7. oká Goga miniszterelnök az Havas Iroda tudósítójának adott nyilatkozatában „a kormányprogrammá; szemben megnyilvánuló állásfoglalás, sal" magyarázta. Távira! P*r'sba Páris, január 3. Goga táviratot intézet Chau. temps' francia miniszterelnökhöz, amelyben hangsúlyozza azt a kívánságát, hogy a két ország me. leg baráti viszonya és szoros egyttt'.imüködése fovább tartson. A francia miniszterelnök választáviratában kiemelte a két nemzet szoros kapcsolatait. Tombol a harc a terueli fronton Barcelona, január 3. A terueli harctérről ellentétes jelentések érkeztek hétfőn. A köztársaságiak hivatalos jelentése szerint vasárnap rendkívül heves harcok dúltak a torueli fronton és a küzdelem a milícia győzelmével végződött. Ezzel szemben Zaragozából azt jelentetlék, hogy a terueli harctéren a felkelők elérték vaíiimennyi kitűzött céljukat. A köztársaságiaknál a rend felbomlott és sok embert, hadianyagot vesztettek. A felkelők bekerítéssel fenyegetik a köztársaságiakat. Párisi jelentés szerint a terueli fensikon nagy hevességgel tombol a harc, jóllehet, a nagy havazás bénitólag hat a hadműveletekre. A hidegtől mindkét fél sokat szenved. Sok katona megfagyott. A köztársaságiak utolsó védővonalát a felkelők bárom hadtestével szemben 15 ezer milieista védelmezi Parisból jelentik: A haditudósítók jelentése szerint a terueli harctéren a köztársaságiak több helyen elkeseredett ellentámadásba kezdtek. A felkelő csapatok azonban a támadókat visszaverték. A Paris Soir jelentése szerint a felkelő hadak a várostól délre elvonuló frontszakaszon előrenyomultak. Az időíárás kissé megenyhült, a havazás azonban folytatódik. Barcelonából ielentik: A köztársasági hadügyminiszter hétfőn délután fél 6 órakor hivatalosan közölte, hogv n köztársasági csapatok héfőn délelőtt elfoglalták a terueli kormányzósági palotát és a palota ormára kitűzték a köztársasági lobogót. Az épületet védelmező felkelő csapatok egyrészét foglvul ejtették. A védők másik része elmenekült és a közeli Aragon-szállóhnn elsáncolta magát és ott folvUtia az ellenállást.